A kép csak illusztráció. (Forrás: Getty Images)
A Dagens.dk azt írja, hogy a legtöbb dán ma már bankkártyával vagy mobiltelefonnal fizet, sokak pénztárcájában pedig csak ritkán akad készpénz. Az új adatok mégis azt mutatják, hogy egyre többen tartanak otthon bankjegyeket és érméket biztonsági tartalékként. Ennek egyik oka, hogy egyre többen gondolnak arra, mi történhet, ha a digitális fizetési megoldások hirtelen nem működnek.
Egy friss felmérés szerint 2025-ben a dánok 41 százaléka tartott otthon több mint 1000 dán koronát készpénzben.
Ez jelentős növekedés 2023-hoz képest, amikor még csak 33 százalékuk rendelkezett ekkora összeggel. Egyúttal ez a legmagasabb arány azóta, hogy a dán jegybank 2017-ben vizsgálni kezdte a lakosság készpénztartalékait. A legtöbb ember esetében ez nem azt jelenti, hogy ismét a készpénz vált volna az elsődleges fizetési móddá.
Konkrét összeget javasol a dán jegybank
Bár sokan több mint 1000 koronát, közel 48 ezer forintot tartanak otthon, a dán jegybank nem feltétlenül ekkora tartalékot javasol. Az ajánlás szerint háztartásonként és személyenként 250 dán korona, körülbelül 12 ezer forint készpénzt érdemes félretenni.
Ez azt jelenti, hogy egy kétszemélyes háztartásnak körülbelül 500, míg egy négytagú családnak nagyjából 1000 dán koronát célszerű otthon tartania. Ez azonban nem kötelező előírás. Az ajánlás inkább kiindulópontként szolgál: minden háztartásnak magának kell felmérnie, mekkora összegre lehet szüksége, ha a megszokott fizetési lehetőségek átmenetileg elérhetetlenné válnak.
A készpénz önmagában nem elegendő
A dán jegybank azt is hangsúlyozza, hogy a készpénznek csak egy elemét kell képeznie az átfogó fizetési vésztartaléknak. Azt javasolják, hogy mindenki rendelkezzen legalább két, különböző kártyatársasághoz tartozó fizikai bankkártyával. A PIN-kódokat érdemes megjegyezni, mert rendszerleállás idején az offline kártyás fizetéshez gyakran be kell helyezni a kártyát a terminálba, majd megadni a kódot. Emellett célszerű olyan alkalmazást is használni, hogy szükség esetén továbbra is lehessen számlák között pénzt utalni.
Hogyan tároljuk otthon a pénzt?
Érdemes betartani néhány szabályt:
- kerüljük a jól látható és a jól ismert „dugi” helyeket – a konyhában a fiókok, matracok vagy üvegek az első olyan helyek, ahová a tolvajok benéznek.
- vásároljunk széfet – lehetőleg a padlóra vagy a falra rögzítve.
- minél kevesebben tudnak az otthoni készpénzről, annál jobb.
- ahelyett, hogy egy helyen tárolnád, helyezd el több biztonságos helyen.
Mi a helyzet Magyarországon?
A magyarok szeretik otthon tartani a pénzt: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinek kutatása szerint a magas infláció időszakában is sokan ragaszkodtak ahhoz, hogy pénzük egy részét otthon tartsák. A kutatás szerint a bizonytalan időszakokban különösen felerősödik a készpénz iránti kereslet. A felmérésből az is kiderült, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után például alig három hét alatt közel 500 milliárd forinttal nőtt a lakosság készpénzfelvétele.
Magyarországon egyelőre nincs a dánhoz hasonló, konkrét forintösszeget meghatározó jegybanki ajánlás. Az Európai Központi Bank kutatása arra jutott, hogy válsághelyzetben éppen a készpénz kézzelfogható, offline használható és széles körben elfogadott jellege válik különösen fontossá. Bár hivatalos magyar összeghatár nincs, ésszerű lehet akkora – lehetőleg kisebb címletekből álló – tartalékot otthon tartani, amely néhány napra fedezi a család alapvető élelmiszer-, gyógyszer- és közlekedési kiadásait.
Spórolhatsz is vele
A kutatók arra jutottak, hogy a készpénzhasználat mögött gyakorlati és pszichológiai okok is állnak. Vannak, akik azért tartanak otthon nagyobb összeget, mert a közelükben nincs bankfiók vagy ATM, mások pedig egyszerűen úgy érzik, könnyebben tudják beosztani a pénzüket, ha azt bankjegyek formájában látják. Ebben van némi igazság: a szakemberek szerint ugyanis a készpénzes fizetés erősebb veszteségérzetet vált ki, mint egy bankkártyás tranzakció.
