Szakítás előtt álltok? Ezek a jogaid, ha élettársi kapcsolatban élsz a pároddal

A „boldogan éltek, amíg meg nem haltak” sokak számára csak a mesékben létezik: a házasságok majdnem fele válással végződik, az élettársi kapcsolatoknál pedig még magasabb ez az arány.

Ki számít élettársnak, és milyen jogai vannak?

Ma Magyarországon több mint egymillióan élnek élettársi kapcsolatban. Ha közös háztartásban – jogi nyelven érzelmi és gazdasági közösségben – éltek, és nem kötöttetek élettársi vagyonjogi szerződést, nem feltétlenül lesz olyan egyszerű a szétválás, mint gondolod. A szakítás után a közös élethez kapcsolódó ügyek és a lakás is könnyen képezheti vita tárgyát, ráadásul sokszor az együttélés kezdetét és végét is nehéz kibogozni. Tény, hogy a válással ellentétben nem kell bírósághoz fordulnotok ahhoz, hogy a kapcsolat megszűnjön közöttetek, de ha bonyodalmak nélkül szeretnétek rendezni az anyagiakat, akkor már az összeköltözéskor érdemes felkeresni egy közjegyzőt.

Az élettársi kapcsolatotokat közös nyilatkozattal is megerősíthetitek, amelyet a közjegyző bejegyez az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Így nemcsak a kapcsolat létét teszitek hivatalossá, hanem számos családi kedvezményt igénybe tudtok venni. Fontos azonban, hogy a félreértések elkerülése érdekében a kapcsolat megszűnésével kérd a törlést a nyilvántartásból.

A közjegyző által készített élettársi vagyonjogi szerződésnek szintén lényeges szerepe lehet. Ugyanis a házassággal ellentétben, ahol a házasság évei alatt a házasfelek által szerzett vagyon főszabály szerint közös vagyonnak minősül, az élettársi kapcsolatra eltérő szabályok vonatkoznak. Mindketten önálló vagyonszerzők maradtok, és szakítás után olyan arányban illetnek meg a közösen vásárolt vagyontárgyak, ingatlanok, vagy terhelnek a kötelezettségek, amilyen arányban közreműködtetek a szerzésben. Vagyis, ha például egy 150 ezer forintos kanapét ketten vásároltatok meg, és te 15 ezer forintot adtál bele, akkor neked 10 százalék jár a kanapé jelenlegi (avult) értékéből.

Fontos azonban, hogy tudd, nem csupán a felek által számszerűen kifizetett pénz számít: a gyereknevelés, a háztartási munkák, a vállalkozásban végzett munka is a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha nem lehet megállapítani, mekkora mértékű a közreműködés aránya, akkor 50-50 százalékban osztoztok, amennyiben ez senkit nem hoz méltánytalanul hátrányos helyzetbe.

A különvagyonhoz tartozó vagyonelemeknél könnyebb a helyzet. Idetartozik például az, ami a tied volt már a kapcsolat kezdetén, vagy amit az együttélés alatt ajándékba kaptál, örököltél – ezeket megosztás nélkül viheted. Persze előfordulhat, hogy a másik vitatja, hogy ki mit hozott a kapcsolatba, ezért érdemes a különvagyonhoz tartozó vagyontárgyak körét is rögzíteni a vagyonjogi szerződésben.

Lakáshasználat és tartásdíj is jár a volt élettársnak?

Ha akkor, amikor összeköltözöl valakivel, de akár a kapcsolat során később, ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével élettársi vagyonjogi szerződést köttök, sok fejfájástól kímélheted meg magad. A szerződésben rögzíthetitek, hogy ki mit vitt a kapcsolatba, és előre megállapodhattok egy esetleges szakítás esetére a lakás további használatáról, megosztásáról. Megállapodás hiányában nem mindegy, hogy tulajdonostárs, bérlő vagy úgynevezett szívességi lakáshasználó vagy.

A volt élettársak lakáshasználatának rendezését nagyban befolyásolja, ha a kapcsolatból gyerek született. Ugyanis abban az esetben, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt, a bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás osztott vagy akár kizárólagos használatára is.  

A lakáshasználaton kívül tartásdíjra is igényt tarthat a volt élettárs, ha legalább egy évig együtt éltek, a kapcsolatból gyerek született, és önhibáján kívül nem képes eltartani magát. Fontos azonban kiemelni, hogy nem kötelezhető mindenki tartásdíj fizetésére. Ha a volt élettársnak nincs elég vagyona, azaz a tartásdíj fizetése veszélyeztetné a saját vagy gyerekének ellátását, akkor nem tarthat igényt a másik fél tartásdíjra. Sőt, ha a tartást kérő magatartása okozta a kapcsolat megszűnését – hűtlen volt, bántalmazta, zaklatta a másikat, vagy alkoholizált, drogozott –, valószínűleg szintén nem jogosult a tartásdíjra.

Per helyett gyors egyezség

Ha jogi szempontból is szeretnétek biztos módon lezárni a kapcsolatotok vagyoni vonatkozásait, 2018 óta lehetőség van közjegyző előtt egyezségi eljárás keretén belül megállapodni. A közjegyző végzése a bíróság ítéletével azonos hatályú, viszont lényegesen gyorsabb és egyszerűbb a megegyezési folyamat, mint ha perre kerülne sok közöttetek. Persze az egyezség csak akkor működik, ha a lényegi kérdésekben nincs nagy nézeteltérés közöttetek.