Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Online szerelem!(?)!
Sziasztok!
Szingli vagyok, a páromat keresem. Mostanában online.
De annyi negatív történetet hallok az online társkeresőkről, hogy szeretnék már pozitív történeteket is hallani!
Van ismerősöd aki valamilyen online módon (cset, iwiw, társkereső) jött össze a párjával?
Vagy Te magad is ismerkedtél már sikeresen online?
Pozitív sztorikat várok amik felvidítanak bennünket, szingliket, hogy van remény!
Gyűjtsük ide őket!
így lehetáthúzott szöveget írniNálam semmi extra.. ma 9 hónapja, hogy először randiztunk:)
Nálad? Randik?
sziasztok!
ki lettem tiltva mert megosztottam 1 bizonyos linket
:-)
mostmár vagyok :-) meséljetek veletek mi van! :-)
Szia Almaszirom:)
látom régen nem írtál..
Mi újság?
Nekem az ismeretsegi koromben van pozitiv pelda.
A baratnom occse azt hiszem valami jatekon keresztul ismerkedett meg a felesegevel. 3 evig tavkapcsolat volt, aztan a fiu hazautazott meglatogatni a lanyt. Eljegyzes, utana megindult a kivandorlasi kerelem papirok stb.
2007 ben eskuvo, mi voltunk a tanuk es van egy aranyos 20 honapos kislanyuk is mar.
Kedves Almaszirom 01!
Hagy legyek én az első aki felvidít :)
Négy évvel ezelőtt, még én is a magányosok táborát gyarapítottam vagy ahogy Bridget Jones óta mondjuk singlik... !
Nekem sikerült megtalálnom a páromat és azóta úgy érzem kiteljesedtem, sokkal pozitívabban látom a dolgokat és vidámabb vagyok minden nap - mert tudom hogy szeretve vagyok és én is szerethetek!
Bár nem indult mókásan, sőtt egyenesen elkeserítő volt.
Mivel cseten ismerkedtünk meg - egyikünk sem társkeresés céljából volt fennt a lapon, inkább csak magányosak voltunk és beszélgetni szerettünk volna; persze titkon azzal a szándékkal hogy majd úgy is kialakul valami, csak akad olyan, aki szimpatikus és akinek én is az vagyok!
S végül igazam lett ! :) Az akkor még kedves Idegennel - Majd 1 évet beszélgettünk (chat, msn, telefon) mielőtt találkoztunk volna személyesen. Én előtte ugyanis senkivel nem találkoztam a társkereső vagy beszélgetős oldalakról pedig jónéhány vasat tartotam egyszerre a tűzben, de ha a férfi akart is találkozni én mindig viszakoztam - mert nem éreztem azt, hogy több is lehetne a dologból. De nem bánom ezt az egy év " halogatást " - mert szükség volt rá ahhoz hogy mindketten rá jöjjünk Ő a másik felünk s Így magabiztosan és rettentően izgatottan mentünk az első randevúra, Ennek már három éve :)
Távol laktunk egymástól BAZ és Komárom Esztergom megye... az ország két oldala...! Többekk között ez is oka volt a kései találkozónak! Majd eztán 1 évig távkapcsolatban egyeztünk meg, ez működött és egyre inkább megszerettük és ki ismertük egymást. Lassan három éve lesz annak, hogy a párom áthidalta a távolságot, munkát és egyetemet váltott a kedvemért - azóta együtt élünk és rettentően szeretjük egymást!!! És úgy érzem olyan kötelék alakult ki közöttünk, hogy ez a kapcsolat soha nem fog rosszul végződni... ezután már csak még jobb lehet! :)
És aki 3-4 éve fenn van társkeresőkön? Az nekem is alapból fura...
De ahogy olvashattad, vannak itt sikertörténetek.
Nagyon sokunknak nincs lehetősége ismerkedni, én a 43 évemmel hova menjek? Marad az internet, nem bírom az éjszakázást, a szórakozóhelyeket, nem szólíthatok le férfiakat az utcán, a barátok lassan elfogynak, ők is otthon elvannak mint az öregek. A fiatalokhoz öreg vagyok, az öregekhez fiatal....Szerintem az netes társkeresők jó része normális, csak találják meg egymást, tudni kell szűrni.
Szia!
Én itt NLC párkeresőn ismerkedtem meg a barátommal, 4 évet töltöttünk együtt, szóval ne add fel!
Ez aza mit NEM SZABAD, és így tutira nem fogsz senkit találni.. Tudom, tapasztalat....
34 évesen szó szerint egyik napról a másikra lettem egyedül, egy több éves kapcsolat után..
Ezt magadban kell rendbe tenned, hogy igenis értékes ember vagy egyedül. Ha nem érezni rajtad a kétségbeesést, ha teljes életet tudsz élni egyedül, akkor fogod megismerni Őt.. :)
könnyű mondani a nem rágörcsölést!!!
betöltöttem a harmincat, körülöttem meg házasodik és gyereket szül mindenki. Az dobja rám az első követ aki nem görcsölne a helyemben!!!!!
Helló!
Én is neten ismerkedtem meg a barátommal,ennek már 2 éve,azóta is együtt vagyunk,és boldogok vagyunk.Mi cseten kezdtünk el beszélgetni,csak barátságnak indult,meg sem fordult a fejemben hogy ebből több is lehet,de aztán találkoztunk és minden oké volt,lassan lassan egymásba szerettünk.Kb. 4 hónap után összeköltöztünk és azóta is együtt vagyunk.Úgy érzem szerencsénk volt hogy igy egymásra találtunk.Drukkolok neked hogy te is megtaláld életed párját,sok sikert!
Sziasztok!
Én is egy online társkeresőn találtam meg a páromat. Eleinte bizalmatlan voltam vele, de aztán kitartó volt és szép lassan elnyerte a szívem. Három éve vagyunk együtt, én az ötödik hónapban járok, hamarosan megszületik a gyermekünk.
Szerintem ne add fel, nagyon sok ismerősöm talált már így párt, persze volt, amelyik végül szakítással végződött, de ez akkor is előfordulhat, ha máshol ismerkedtek meg. Adj esélyt magadnak, de azért légy óvatos. Én is úgy láttam, hogy a pasik már specializálódtak erre a módszerre, gyorsak, célratörőek, ezért jobb előre tisztázni a szándékaidat, akkor úgyis elkerül, aki nem hasonló céllal szeretne magának egy nőt. :-)
Sok sikert!
köszönöm a jókívánságot!!! egyelőre nem tudom hogy mi van
szerintetek ha az első randin nincs meg a szikra akkor hagyjuk a fenébe?
na egy kávé jól esne :-)
Szerencsére én pozitív sztorival szolgálhatok, a leendő férjemmel egy pár hétig tartó intenzív online levelezés útján találtunk egymásra. Soha nem hittem volna, hogy ez lehetséges. Hozzáteszem, voltak rossz tapasztalataim is, tehát légy, legyetek óvatosak. A gép mögötti ismeretlen bárki lehet és bármit mondhat és a magányos, naív, szerelemre, figyelemre éhes hölgy könnyen elcsábítható. Akárkivel is hoz össze a sors, legyél óvatos, próbálj meg sokat beszélgetni vele. Sok minden kiderül egy ember soraiból, a gondolatmenetéből, a reakcióiból, akár még a helyesírásából is.
Semmi rossz nincs az online párkereséssel, csak okosan kell csinálni. Jó szórakozás, sokféle emberrel összefuthatsz és akár az is előfordulhat, hogy megtalál vagy megtalálod az igazit.
Az ismerkedés módja közömbös, ma már végképp nem számít. Mi férjemmel 47 évvel ezelőtt villamososn láttuk meg egymást . Rendetlen voltam, nagy csomagot cipeltem. leszállt utánam , hogy segítsen. Utána találkoztunk, 1 éven belül összaházasodtunk, azóta kér gyerekünk már felnőő , sőt nagyonn unokáim már gimnazisták. Mi pedig több kevesebb zördüléssel lénygében boldogan élünk egymással.
Nem a megismerkedés módja , hanem a kölcsönös érzelem számít.
Fontos a személyes találkozás is, a csalódások elkerülésőre
Ez fantasztikus, gratulálok! A mostanival pont az a baj, hogy túl sokáig leveleztünk, a valóságban meg mégsem tudom, hogy mi legyen.... Ráadásul jön a Valentin - nap is és ilyenkor mindig olyan borúsan látok mindent ...
Köszönöm a történeteket, nagyon jól esnek - már a pozitív végkicsengésűek!!!!
Csak azt unom már, hogy sokan szánalmasnak tartják ezt az ismerkedési módot, miközben a leszólongatás és a mutass be a barátnődnek módszer is ugyanilyen. Egyik sem szánalmas, csak egy mód.
Szia almaszirom01!
Én is online ismerkedtem, ráadásul, nem is párt kerestem magamnak.
Amikor mindez történt, én Angliában éltem. Levelező társat, barátot kerestem, akivel a családon kívül tartani lehet a kapcsolatot magyarhon-ból.
Így találtam rá egy nagyon szimpatikus fiúra.
Írtam neki, ő pedig nagyon rövid időn belül válaszolt is. Sokat e-mail-eztünk, chat-eltünk. Egyre inkább megismertük a másik belső énjét. Először 3 hónap után találkoztunk személyesen, de addigra már mindketten szerelmesek voltunk a másikba.
Pár napot töltöttünk csak együtt, aztán megint 1800 km választott el bennünket. Ez sajnos eltartott még egy darabig, de megismerkedésünk után 1 évvel össze is házasodtunk. (akkor már itthon voltam)
Azóta született két gyönyörű gyermekünk és boldogok vagyunk.
Szerintem érdemes megpróbálni az online ismerkedést, még ha akad néhány bunkó ember is. akkor is biztos, hogy vannak olyanok, akik tényleg komolyan gondolják és tényleg társat keresnek.
Kívánom Neked, hogy Te is találd meg a párodat és légy olyan boldog, mint mi!
Szerintem nem szadad rágörcsölni a párkeresésre és a pártalálásra!
Rengetegen és főleg a nők akarnak kapcsolatot azonnal és minden áron és ezzel a görcsös akarással rontanak el mindent.
Nekem van párom és egyáltalán nem akartam párt magamnak,mert magányos típus vagyok és pont ezért találtam meg az igazit számomra,aki ugyan olyan,mint én.Tudta,hogy nem vagyok kapcsolatfüggő és nem is létkérdés nálam és ő is ugyan így van ezzel.
Neki is ugyan ez a vélemény e a pártalálással. Tehát csak lazán és könnyedén,nem vérkomolyan.Ha közben kialakul valami,akkor az szuper és talán egy életre fog szólni.
Sok sikert és kitartást!
Mit ne mondjak, te aztál totálisan el vagy tévedve!!!
Nem állt át az agyam semmilyen programra! A párom szeretett volna velem már a 2. héten összeköltözni velem (1 héten egyszer, egyetlen napig lehettünk együtt), de én még szerettem volna húzni az időt. De aztán rájöttem, hogy ha ő ennyire szeretné, végül is miért ne? Lakva ismerszik meg az ember!
Egyébként az én szüleim is 2 hónap után házasodtak össze, lett 4 gyerekük, és 38 évig éltek együtt!
Úgyhogy szerintem nem az a fontos, hogy mennyi idő után költözik össze az ember valakivel, hanem hogy mennyire képes alkalmazkodni a másikhoz oda-vissza alapon.
Mi megtanultunk már ez idő alatt a másikról egyet s mást - fő a megértés, az alkalmazkodó képesség... ami sajnos nincs meg mindenkiben - szerintem benned sem, hogy ilyen negatívan állsz a dolgokhoz. Lehet, hogy neked most is rossz tapasztalatod van - netalán egy rossz párkapcsolatod/házasságod/- ezért látod így a dolgokat.
Én maradéktalanul boldog vagyok - úgy látom, a párom is, aki most itt ül mellettem és ő is nemtetszését fejezi ki ilyen gondolkodásmód miatt.
1 hónap után összeköltözni?! Gratulálok.
Ez az, amikor a programot futtatod az agyadban, s egy nagy elváráshalmazt húzol a másikra, s közben kurvára nem érdekel, hogy ő milyen valójában, mert te azt akarod látni. Hisz a program (kapcsolat kell, kapcsolat kell ) mantraszerüen fut az agyadban...
Belenéztem egy-két-több bem.oldalba és megtudtam az illető nő. Ennyi és nem több.
Ez elég vaskos infó. Sok minden megtudható:
- az illető személyi száma 2-4-8-al kezdődik.
- március 8-án köszöntést vár
- esetleg május első vasárnapján is
- fizikai fejlődése még nem fejeződött be, magassági és egyéb méretei emelkedő irányban változni fognak.(hiszen nő)
Hogy mi mindent szűrhető le 2 betűből . . .
Azismerkedés módja lényegtelen, az internetes ismekedés is teljesen elfogadható. A lényeg az , hogy viszonylag rövid idővel a kapcsolat után kövesse személyes találkozás is. Azért nem jó sokáig várni, mert aki kapcsolatra vágyik , elképzel magának valakit, és a személyes találkozásig ezt a képet ápolgatja. Végül azt várja , hogy az illető ennek az elképzalésnak feleljen meg.
ha rövid idő után találkozunk, két lehetőségünk van ,
-vagy ki sem alakítjuk a személyes kapcsolatot, mert annyira nem felel meg az illető elvárásainknak, ( pl bűzös a lehellete,rámenős a viselkedése stb.)
- elfogadjuk az illetőt olyannak, amilyen, és gondolatainkat, érzelmeinket ennek megfelelően kezeljük
Előbbi esetben mindkét fél könnyebben kezeli csalódását , utóbbiban reálsabb kapcsolatot terent
Sziasztok!
Nos mi 2002 februárjában ismerkedtünk meg a párommal a tv2 textjén található chaten. És kicsivel később randiztunk. Aranyos fickó, de mit keresek én egy 130 km-re élő ember melett?Kérdeztem magamtól.Aztán szép,lassan kialakultak a dolgok.2003.novemberében összeköltöztünk, ma már 14 hónapja tulajdonosi vagyunk a saját lakásunknak, és babát tervezünk.Vagy talán már útban is van az első gyermekünk. Szóval hajrá hölgyeim.
Már lemondtam arról, hogy valaha is megtalálom életem nagy Ő-jét. Akkor regisztráltam egy társkereső oldalon.. aznap este jött egy e-mail, hogy valaki meg szeretne jobban ismerni. Elkezdtünk e-mailezni, sms-ezni, telcsizni. Másfél hét után találkoztunk, 1 hónap után összeköltöztünk.
Most pedig tervezzük a lakásfelújítást és a babát.
Azelőtt csak nagyon rossz tapasztalataim voltak az újsághirdetéssel, nettel, barátok által összehozott randikkal stb.. 4 évig voltam egyedül!
De most úgy érezzük mindketten, hogy megtaláltuk a másik felünket.
Ne adjátok fel, minden lehetséges.. csak legyetek nagyon türelmesek - egy idő után meghozza a gyümölcsét.