Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szeress belém vissza, újra
Létrehozva: 2014. december 15. 09:16
Sziasztok! Van egy sztorim.
2 hónapja ismerkedtünk meg, a srác (29) totál odalett az első pillanattól, én (27) szintén. Udvarlás, programok, humor, és gyönyörű izomzat. Igazi férfi. Pár hét után már bemutat a barátainak, majd a szüleinek. Lelkes, és szerintem kissé elhamarkodott megnyilvánulásai arról, hogy jövő nyáron majd együtt nyaralunk és hasonlók, nyilván az egekbe repítenek. Figyelmes, odaadó, de közben menő, tökös, igazán tesztoszteron-bomba. Egyszerűen nem lehet mást mondani rá: tök ideális. Látom benne a mintaapát és a lepedőkirályt is. Ja, imádja velem a szexet.
És tart ez 1 hónapig. Aztán, mint akiben valamit átkapcsoltak: kevesebbszer bámul magába feledkezve, kevesebbszer dicséri meg a kinézetemet. Hirtelen nem beszél többet a lelkes terveiről meg a kezdeti örömeiről akkorról, amikor még csak ismerkedtünk. Nem küldi már a netes borzalmakon a csókos jeleket. És ami a legfájóbb: nem akar szeretkezni.
Nagyjából 2 hét évődés után ráveszem, hogy beszéljünk. Mi az, mi történt? Valami baj van? Rosszat tettem? Van valami idegesítő szokásom? És őszintén, tényleg őszintén, ezerszer egymás után mondja: nem. Hogy egyszerűen semmi, semmit nem tudna mondani, annyira klassz csaj vagyok, amilyennel még sohasem találkozott. (Ennyit higgyetek el nekem: nehéz rávenni, hogy komolyan beszéljen, de ha kinyitja a száját, akkor végtelenül őszinte.)
Nagy nehezen kimondja, amire számítottam: nem érzi ugyanazt a lelkesedést, min az elején. A szexmegvonás más miatt van: kijött rajta egy régebbi (nem komoly, sőt én észre se vettem) nemi gond. Ilyenkor ő teljesen kivan, undorítónak érzi magát és pláne nem akar nekem átadni semmit... de nem tudta, hogyan hozza ezt fel, mert nem minden csaj olyan "jófej" mint én, hogy ezt így megérti.
Még mielőtt beleírnátok a sztoriba izgalmasító elemeket: biztos, hogy nem lépett félre. Ismeretségünktől kezdve szinte minden estét együtt töltöttünk, amiket nem, azokon is pontosan tudtuk egymásról, ki merre van, egészen a lefekvés percéig. Hűséges típus, higgyétek el nekem. Mást sem akart az első perctől, csak hogy bennem meglássa a jövendőbelijét.
Visszatérve: hiszem is, hogy emiatt van a no sex, meg nem is. Inkább úgy mondanám: biztosan ez IS benne van. Könyörög, hogy higgyem el, csak emiatt van, és nagyon nagyon kíván...
Kiakadok, hiszen én már rég szerelmes vagyok belé, bennem semmi bizonytalanság nincsen érzelmileg.
A másnapi találkozónkat lemondom, gondolkodnom kell egy kicsit.
Ő ugyanolyan intenzitással ír, hív, mint azelőtt. Nem telik el 3 óra egyhuzamban anélkül, hogy beszélnénk. Állandóan keres - nagyon kedves, nagyon jófej. Apró kis ajándékot vesz, karácsonyozós programot szervez kettőnknek, és láthatóan kétségbeesetté válik annak a gondolatától is, hogy szétmegyünk.
De... miért?
Nem ő a szerelmes, hanem én. Miért csinálja ezt? Miért ragaszkodik ennyire hozzám, miért akarja ennyire menteni az egészet?
A beszélgetés alkalmával azt mondta, nem minden olyan fekete-fehér, ahogy én látom. Szerinte igenis létezik a lassan kialakuló szerelem, és eddigi kapcsolataiban se volt neki soha olyan hatalmas, első pillanattól tartó, stabil lángolása. Pedig volt neki 4 évig tartó kapcsolata is. De ő mindig ilyen volt: változékonyabbak az érzelmei, mint az átlagembernek.
Teljesen tanácstalan vagyok. A helyzet elolvasása elsőre valószínűleg mindenkiből azt a reakciót váltja majd ki: hülye, aki ezt folytatja. Én is nagyon reális gondolkodású vagyok, de mégsem tudom 100%-ra, hogy mit kellene tennem. Elolvasnék pár jóindulatú véleményt, talán elbillent valamelyik irányba...
Azt sosem hallottad, hogy:
"Olcso" (vagy ingyenes) husnak hig a leve...." ???
a pasinak elege volt a szorakozasbol, most aztan talalt maganak egy masikat.
Kerded, hogy mit kene, hogy tegyel??
Egyszeru a dolog:
1. talalj magadnak egy masik pasit
2. NE MENJ agyba veled, jatszd meg a szemermes szuzleanyt.
3.---aztan az a hulle majd elvesz felesegul-----
4. a ferfiaknak mindig AZ kell, akit nehez megkapni!!!
Slusz pasz.
Höhö... gondolom, nem én vagyok az egyetlen, akivel történik ilyen...
De érdekes ! Tavaly volt már ua ez a sztori !
Mintha csak az eelmúlt évek saját tapasztalataimat olvasnám... A férfiak nagy játékosok (Persze a nők is)...egy kis kajáért, egy kis kellemes szexért mindent elhitetnek veled... Amit hallani akarsz... Saját tapasztalat , vedd lazán... Ha kérdések és kételyek vannak benned és a párodban, az már régen rossz.... Ma már senki nem vágja a fejedhez ha többször próbálkozol... De ne felejtsd el, mindíg azt nézd, hogy jól érezd magad, hogy ne kételkedj, mert akkor leszel elég nyugodt egy megfelelő kapcsolat alapjához...
Ó ne félj, ezen rajta vagyok. =) Tudja ő is, hogy mindennek a kommunikáció az alapja, beszéltünk is erről még korábban is, amikor minden rendben volt. De ő azt is belátja, hogy nehezen hoz fel témákat. Nagyon kommunikatív ember, de a komoly beszélgetésekhez való bátorságát még gyarapítania kell.
Ez a múlt pénteki most sokat lendített rajta. Tegnap este pl. volt egy momentum, ami kicsit kettős érzésű volt nekem, és mikor észrevette, hogy csöndben vagyok, megkérdezte kedvesen, nincs-e valami gond. Mondtam, hogy nincsen, persze nem túl határozottan. Eltelt egy kis idő, kb 10 perc, és leállította a filmet, amit néztünk, hogy újra megkérdezze. Finoman faggatózott, de nem hagyott békén, amíg nem mondtam el, mi zavart. Aztán megbeszéltük és el lett simítva.
Na, pl. ilyesmit eddig várhattam volna, hogy csináljon...
Milyen érdekes, amit írsz magadról =) egyébként valahol én is ilyen hirtelen szerelmesedő vagyok, DE nagyon kevés ember van, aki ki tudja váltani belőlem a szerelmet. Szóval irtó ritkán, de akkor pillanatok alatt tudok borzasztó szerelmes és ragaszkodó lenni. Szó szerint már az első pillanatokban érzem.
Persze, mélyülhet még, és utána még jobban fáj, ha aztán vége lesz. Ez tény. De épp most írtam privátban valakinek: azon gondolkodom, ha most szakítok vele, az is pont eléggé fog fájni. Nem sokat nyerek vele... ellenben elveszítem annak az esélyét, hogy megtudjam, mi lett volna, ha várok még egy kicsit.
Mozgat, hogy miért ilyen ragaszkodó. Mert ez őszinte, azt látni, érezni rajta.
Szia!
Ilyen kapcsolati problémáknál nagyon nehéz tanácsot adni, vagy véleményt alkotni.
Először is mert nem ismerünk sem téged, sem pedig a srácot.
Annyi minden oka lehet annak, hogy 1 hónap után miért viselkedik úgy ahogy, lehetne ezer féle magyarázat rá. Igazából ezt csak ő tudhatja.
Egyébként magamból kiindulva, én is egy hirtelen fellobbanó természetű vagyok. Pillanatok alatt szerelmes tudok lenni valakibe. Persze az csak egy idealizált kép, de a kisugárzás, az összkép amit pár alkalommal tapasztalok olyan érzéseket tud kiváltani belőlem, hogy hihetetlen. És ilyenkor egyből arra gondolok, hogy igen ez az, Ő az, ez örökké fog tartani mint a mesében. De nem. Mélyen,magamban tudom, hogy nem fog. Mert egy szerelem sem tart örökké olyan lángolóan mint az elején,de imádom a szerelem érzését, igen én szerelmes vagyok a szerelem érzésébe.
Képes vagyok egyszerre több emberbe is szerelmes lenni. Mondjuk úgy, hogy benne vagyok egy évek óta tartó kapcsolatban, és ha valaki olyan számomra különleges valaki belép az életembe, akkor szerelmes leszek. Aztán el is múlik:)
Szóval visszatérve a te esetedre. Passz. Nem tudom, hogy a fiú mit érez irántad valójában, miért érez így, ezt csak ő tudhatja, mi csak tippelhetünk.
Van e értelme várnod? Szerintem még igen. Adni kell neki esélyt. Meddig várj? Nem tudom.Bár minél tovább húzod, meg van rá az esély, hogy sokkal fájdalmasabb lesz a szakítás a számodra, mert idővel egyre jobban fogsz ragaszkodni hozzá.
Amennyiben kétségeid vannak, ezt vele kell megbeszélned. Amit most nekünk leírtál, azt neki is mondd el! Kommunikáció a kulcsszó.
Én is ezt nem értem... hogy miért ragaszkodik hozzám, ha nem érez eleget.
Ha valaki külső szemmel ránézne, a háttérsztori ismerete nélkül, a viselkedése alapján semmi problémát nem látna.
Mennyi időt adjak.. pff.. én ezzel kapcs. mindig azt tapasztaltam, hogy az ember elhatározza: adok még ennek a kapcsolatnak 1 hónapot. 1 hetet. Félévet. Tökmindegy. Aztán sose annyi lesz belőle, vagy több, vagy kevesebb. Mert az ember sztem mindig akkor szakít végül, amikor rátör az érzés, h itt a vége. De annak az érzésnek a megjöttét nem lehet beprogramozni. Én ezt tapasztaltam magamon.
A sok embert szeret megfogalmazásom nem azt jelenti, hogy sok nővel szeretkezik.
Sok embert szeretni, úgy mint kollégát, szomszédot, barátokat.
Vannak nők, akik tökéletesnek tűnnek az én szememben is, és el nem tudom képzelni hogy mi a baj velük, miért nem találnak társra. A férfiakat csak ideig óráig mozgatják meg, rövid életűek a kapcsolataik. Viszont veszettül vágynak egy társra. És tényleg semmi kivetnivaló nincs bennük, sőt, minden rendben.
Komoly dolognak a jövő tervezését értettem.
De miert hozza le a csillagokat is az egröl? Nem ertem. Ha most nem szerelmes? Mit erez akkor irantad?
Te mennyi idöt akarsz adni neki? Ezen gondolkodtal mar?
Igen, beszéltünk, amit a topicindítóban is írok. Ő továbbra is úgy gondolja, hogy lehet jövőnk hosszútávon is, mert benne ki tudnak alakulni az érzések idővel. Merthogy ő azt tapasztalta magáról, hogy ilyen. Ez az a rész, ami nekem nagyon hihetetlen, de erre mondta azt, hogy nem minden olyan feketén-fehéren történik, ahogy én gondolom (értsd: nincs olyan törvény, hogy "ha 1 hónap után visszább esik az ember lelkesedése, akkor az már soha nem is fog visszajönni").
"Miért jó neked egy olyan kapcsolat, ahol te szenvedsz."
Egyelőre túlzás lenne azt állítani, hogy a KAPCSOLATBAN szenvedek. Merő túlzás, ugyanis a srác konkrétan a csillagokat is lehozza nekem az égről.
A tudat, hogy (még?) nem szeret, illetve az attól való félelem, hogy vajon mivé válik ez a jövőben, na EZEKTŐL szenvedek.
Ezt próbálom mérlegelni, hogy megéri-e még várni egy kicsit és hagyni, hogy bizonyítsa: benne igenis mélyülnek az érzelmek, vagy ez felesleges erőlködés lenne.
Nem egy sztorival találkoztam, ahol az egyik fél az elejétől szerelmes volt, a másikban meg fokozatosan, a kapcsolat alatt épült ki a szerelem. És tényleg az az igazi, őszinte szerelem.
És ezek a párok a mai napig együtt vannak (az egyik pár már össze is házasodott, gyerekük van).
Ezek azért elgondolkodtatnak, hogy nem kellene-e még egy kis türelmet adnom a barátomnak, ha már erre kér...
Megkerdezted mar töle, hogy ö mit akar?
Milyen kapcsolatot, igy hogy most elmult a kezdeti lelkesedes. Hogy gondolja tartosan?
Miert jo neked egy olyan kapcsolat, ahol te szenvedsz. Mert szenvedsz, ezt mutatja a harom utolso mondat.
Mondom ezt ugy, hogy a "szerelmes" szamomra nem mervado. De szeressen mar teged az a pasi akivel együtt vagy!
Hát a rögtön nyaralástervezgetésre, rögtön családnak bemutatásra stb. azt mondanám, lelkességében tette. Nem ő az első, akinél ezt megtapasztalom, a hímek egyszerűen tényleg olyanok: becsap az a marha nagy kezdeti lelkesedés, és ők KOMOLYAN úgy gondolják, hogy ez már örökké ki is fog tartani. Tökmindegy, hogy 5 napja ismerjük egymást... És minden olyan jelet leadnak, amit egyébként később kellene, amikor már eltelt egy kis idő. Hiába mondod nekik, hogy "figyi, alig ismerjük még egymást... szerintem egyelőre tervezzük meg a jövő hetet, ne a jövő nyarat", annyira elvakultak ilyenkor, hogy csak rázzák a fejüket: nem nem, ők tutitutitutibiztosan tudják, hogy már az örökkévalóságig veled akarnak lenni.
Mondom, ezt többeknél (najó, konkrétan EGY másiknál is) megtapasztaltam. De le merném fogadni, hogy a legtöbben közületek is.
Abban továbbra is biztos vagyok, hogy senki más nincsen, aki felé húzna a vadászösztöne.
Azt sem lehet most mondani, hogy "nem érdekelném már jobban", épp ellenkezőleg, tegnap este nagyon mutatta, hogy fontos vagyok neki, borzasztó figyelmes és kedves volt, programot szervezett, satöbbi satöbbi, és minden rezdülésemet figyeli állandóan.
Ja, egyvalamit észrevettem: nagyon megkönnyebbült attól, hogy teljes elfogadással vettem a nemi gondját (ez egy teljesen kezelhető dolog, csak oda kell figyelni rá, ennyi) és nem akadtam ki. Tegnap este már tök lazán beszélt róla és éreztem, hogy ez óriási megkönnyebbülés neki.
Egyébként most tünetmentes és ilyenkor lehet is kufirc-kufirc, úgyhogy volt is kufirc-kufirc.
Szal így minden jónak tűnik, de.... hát nem szerelmes.
Hát meglátjuk, ezt meddig bírom így.
Hát.
1. Mint korabban is irtam, nem tartom tokeletesnek magamat. Epp ellenkezoleg, gyulolom, hogy ezzel takaroznak a pasik es probalnak vigasztalni a baratok, mert irrealis es nem lehet vele mit kezdeni.
2. Ki mondta, hogy "komoly dolgokat beszeltunk meg" korabban? En semmi ilyet nem irtam.
3. Igen, bizonyara rengeteg csajt szeretget meg mellettem, ugyan nem tudom, mikor, mert melo utan velem van, vagy ha nem, akkor a csaladdal, vagy edzeni, vagy a maganvallalkozasat intezni (van h elkiserem oda is, szuleihez is..), ritkán a haverjaival csap egy lájtos iszogatást, de este 10 körül már otthonról szokott hívni, hogy megy kidőlni. Persze tudom igen, mindenre rá lehet húzni, hogy "megoldja" meg "hazudik". De aki ennyire bizalmatlanul gondolkodik, az ne is jöjjön össze soha senkivel.
Bocs, h félig ékezetes, félig anélküli, telefon + laptophasználat-kombó. =)
Erre irnom kell meet velem ugyanez torrent egy pasival. Idokozben rajottem,hogy az ilyen tipusu ferfiak/fiuk(!) inkabb a szerelembe szerelmesek mert 1 honap utan tervezni valakivel nem lehet, nem szabad. Azert nem erdekled Mar jobban mert a vadaszosxtone Mar mas fele huz de meg gerinctelen is mert nem meri megmondani.
Szerintem meg az ,hogy ugymond tokeletes vagy az azoknak szokott az erve lenni akik sokaig egyedul vannak. Nem bantasbol irom. Szerintem kezdj el inkabb azon gondolkodni,hogy mi lehet a baj. Biztosan ra fogsz jonni es annak ismereteben fogsz hozzad valo ferfit talalni. A legjobbakat neked! Erre a fiura en nem szamitanek.
Nyilván sok embert szeret még rajtad kívül.
Ha tökéletes lennél, nem hitted volna el az első hónapban azokat, amiket mondott. Egy hónapnyi együttlét, együtt élés nélkül, a másik ismerete nélkül hogyan lehet tervezni a jövőt? A jelenben kell élni, megismerni a másikat.
Te sem tudtad hogy beteg, mégis, mik azok a fontos dolgok, amikről beszélgettetek?
A jövő tervezésével, és a lényeges dolgok elbagatelizálásával sok nő bugyogójába be lehet jutni. A több 1-2 hónapos kapcsolatod is erre utal. A férfiak leradarozzák hogy mi az amiket hallani szeretnél, és egy ideig jó vagy nekik.
Pedig van abban valami, amit a barátnőd mond, még ha téged nem is vigasztal. Egy kívül-belül tökéletes barátnő adott esetben, ha a partner önbizalma nincs a helyén, ráadásul ha az érzelmeit sem tudja kezelni, akkor inkább nyomasztó dolog, mintsem örömteli élmény. Nekem egyszer valaki azt mondta, hogy "nincs annál nagyobb szerencsétlenség egy férfi számára, mint ha szerelmes lesz", na akkor én is csak lestem, hogy mi van? Aztán megfejtettem. Van, aki nem tudja elviselni, ha nincs kontrollja az élete, az események felett, márpedig, ha szerelmes, érzelmileg kiszolgáltatottá válik, tehát sérülhet. Vannak, akik nem tudják az érzelmi vereséget elviselni.
Szívemből szólsz, és hidd el: évek óta próbálok rájönni. Barátokkal, barátnőkkel...
Őszinte barátnőim és haverjaim vannak, hidd el, hogy megmondanák, ha látnának valami rossz "tendenciát".
Az egyik barátnőm (aki mellesleg egy 40 éves anya) állandóan azt szajkózza, hogy azért nem tartanak ki mellettem a pasik, mert megijednek, hogy mennyire top-kategóriás vagyok kívül-belül. Na ezt utálom a legjobban. Értem, hogy ő így gondolja, de engem ez rohadtul nem vigasztal, sőt nem vagyok hajlandó elhinni. Nem vagyok egy rohadt tökéletesség, és nem fogadom el, hogy a pasik berezelnek attól, ha egy afféle "jó minőségű" csajjal van dolguk.
Hozzá kell tenni, sokan voltak, akiket én utasítottam vissza. Ők lehet, hogy egy életen át szerettek volna. Csak hát engem nem mozgattak meg.
Viszont kötődik hozzád, nem akar leépíteni, tehát lát benned valamit. Lehet, hogy ideje lenne szembenézni a nem-szerethető oldaladdal, mert igy csak mész kapcsolatról-kapcsolatra és nem tudod, mi romlik el konkrétan. Nincs senki a környezetedben, akivel vagy olyan jó viszonyban, hogy azt mondaná: "Nézd, Protesterke, tök normális csaj vagy, de ez és ez nem jó, ezen változtass, mert ettől mindenki menekül?" Akkor már legalább lenne egy támpontod, amin el tudsz gondolkodni és adott esetben tudsz változtatni. Ha már máskor is előfordult ilyen, akkor jó lenne tudni, hogy mi ez.
Erre nem válaszolnék, értelmezd így, ha így akarod...
Hirtelen felindulásból elkövetett szakítást szoktál csinálni amolyan spontán, még akkor is ha szereted a másikat?
Most akkor kinek hazudsz, nekünk vagy magadnak, arról hogy szerelmes vagy?
Lehet hogy mindenki felé nyitottak, aki éppen az aktuális barátnő.
Sajnos én is ezt érzem...
Nem vagyok egy naiv reménykedő típus és igazság szerint én már azon vacillálok, nem fogok-e ma este szakítani vele. Adnék még időt a dolognak, de ismerem magamat... nem vagyok elég erős, és ha nem látok biztató jelet, azonnal ki tudok lépni, úgy, hogy nem is terveztem.
Jó lenne elhinni, amit Borsódomb ír... de nem tudok abban hinni, hogy az ember direkt le tudja fékezni a benne lévő szerelmet amiatt, hogy fél, meg van ijedve, satöbbi. De még ha lehetséges is lenne ez, a barátom nem döntene így, mert ő tényleg alig várta, hogy összejöjjünk és szerethessen. Saját maga is elkeseredett, amikor azt érezte, hogy mégsem tart ki benne a szerelem.
Nem tudok abban hinni, hogy még visszatér benne az első hónapban érzett szerelem, szerintem nincs ilyen.
Jó ez így karácsony előtt... és már nem az első ilyen eset.
Az a baj, hogy lassan tényleg elfogy az abban való hitem, hogy lesz, aki viszontszeret és nem csak 1-2 hónapig. Sokszor gondolkodom már azon, hogy mi lehet bennem, ami így megváltoztatja őket. Karakán, nagyszájú és tanult csaj vagyok, talán ez a baj... az elején vonzó nekik, de ahhoz, hogy fennmaradjon bennük, talán nem jó. Valahogy az első találkozások után át kéne változnom jámbor királykisasszonnyá. Vagy nem tudom. Fogalmam sincs, mi velem a gond. Mindegyik azt mondja, hogy egyszerűen semmi baj velem. Meg hogy megszakad a szívük, hogy nem tudnak szeretni, mert életükben ilyen ideális csajjal még nem találkoztak.
Kösz....
Félreértelmezted ezt a részt. Nem gyanakszom hűtlenségre. Biztosan tudom, hogy nem ilyesmi áll a háttérben.
Igen, lehet ijesztő. Ha tényleg beléd szeretett, akkor ezt miért ne élhetné meg úgy, hogy megjelenik a félelem is: a szakitástól, csalódástól, megcsalástól stb. Azt még nem tapasztalta ki, hogy mennyire bízhat benned, úgyhogy nem meri magát átengedni az érzéseinek.
Amellett megpróbál hideg fejjel, józan maradni a kapcsolatban (no szex) és úgy is nézni téged, mint embert, nemcsak mint nőt.
Ez is egy verzió.
Neten keresztül nekem ez jött át, de az érzéseidet te magad éled és azt neked kell tudni, hogy amit leirtam, mennyire illik a kapcsolatotokra.
Lehet találgatni.Lehet esküdözni és bizonygatni sok mindent.
Viszont amiket tényként írtál le, az világosan mutatja hogy számodra régen elment az utolsó vonat.Vagy!Lehet hogy soha nem is volt feléd olyan járat.