Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szivbillentyű műtét
Létrehozva: 2010. október 12. 20:57
Édesanyámat előre láthatóan pénteken, azaz két nap múlva műtik kettős szivbillentyű-cserével.
Rettentően aggódom, féltem, ugyanakkor nem tudom kiadni magamból, ugyanis sem Ő, sem kisfiam nem láthatja rajtam, ami csak belül zajlik bennem.
A vérnyomásom az egekben, és csak zakatol a fejem...
Csak arra tudok, és akarok gondolni, hogy viszont szertném látni a műtét után 72 éves anyukámat, mert várjuk..., mert nagyon szeretjük. Még itthon van velünk, és csütörtökön fekszik be a debreceni klinikára.
Nehéz lesz nélküle itthon kettecskén a 4 éves kisfiammal, amig Ő kórházban..., de imádkozunk érte, hogy kapjon segitséget mindenhonnan..., ahonnan csak lehetséges.
Manó
Bezárom e blogot, ugyanis...
bár anyukámt nem műtötték meg, ám az erőltetett fogyókurája okán nagyon legyengült, majd január 4.-én kórházba került, ahol ..... nem tudtak igazám már segíteni rajta.
Járóbetegként került be... majd iszanyat gyorsasággal romlott az állapota, és a 3. héten már fel sem tudott kelni....
nem tudott, nem akart enni....
MINDENT IGYEKEZTÜNK MEGTENNI....
naponta háromszor, négyszer jártam be hozzá...
.....
tudom..., várt, megvárt anyukám, amikor egyik vasárnap beértem hozzá a szokásos időben fél ötre etetni, itatni..., mozgatni...
megérkezésem után 10 perccel... haldokolni kezdett...
ami majdnem háromnegyed óráig tartott... :(((((((
végig simogattam, szeretgettem, imádkoztam, gyertyát gyújtottam, beszéltem hozzá.... folyt a könnyem...., búcsúztam el tőle..., remélem segítettem neki lelkileg, hogy.... mellette lehettem...
Nekem nagyon sokat jelentett, hogy mellette voltam.
Amikor meghalt... 17:17 perckor... csak fogtam a kezét..., majd kb 10 perc után szóltam a nővéreknek...
Olyan nyugodt volt... és remélem odaátról, ha tud, figyel bennünket, hogy most is sokat gondolunk rá kisfiammal, és a mai napig igyekszem jó lánya lenni... és szeretni ... !!!!!!!
Nagyon hiányzol anyukám! Nagyon érezzük a hiányodat...
....
Február 13.-án elköltöztél tőlünk oda, ahol remélem már nem fáj semmi...
Lányod Zsu-manó, és kisunokád Csanádka
SZERETÜNK.... és mosolyogva gondolunk Rád :) mert csak így szabad...
Lili!
Sajnálom én is ami történt.
Manó!
Továbbra is kitartást és jelentkezz ha tudsz.
Sziasztok!
Manó, én is gondolok Rád és a Mamádra! Nem vagyok vallásos, így imát nem ajánlhatok fel, viszont hiszek a pozitív gondolatokban. Minden rendben lesz, szükségetek van egymásra!
Add ki magadból a bánatot, a gyötrődést, a fájdalmat, most mérgezed önmagad. Természetes, hogy nem akarod Anyukád lelkét a saját félelmeddel is terhelni, viszont ahogy írták páran, keress egy zugot, ahol sírhatsz. Megérdemled! Erősebb támasz lehetsz, ha sikerült könnyítened egy picit a terhen.
LILI! Részvétem. Nagyon sajnálom, ami Anyukáddal történt. Borzalmas, hogy - ahogy kivettem - minden előzmény, figyelmeztetés nélkül. Együttérzek!
Lili!
Nagyon sajnálom. Valóban nehéz eldönteni, hogy merjük-e vállalni a műtétet, avagy sem. Tulajdonképpen a műtét utáni komplikáció még más probléktól mentes esetben is felléphetnek nem olyan esetben, ahol már az előzetes vizsgálatok is elbizonytalanították a műtő orvost. Egyébként foglmam sincs, hogy a miskolci kezelés után fogja-e vállalni, esetleg addig nem kap-e el valami egyéb nehezítő "dolgot" influenza, stb., ill az egyéb járulékos gondjai, betegségei mennyire fogja befolyásolni a mielőbbi felgyógyulást (cukorbetegség, veseproblémák, stb.) .
Nálam azért más, hiszen ott nem is akarták kezelni, tartani, mert nagy a kockázat, de a nyáron már kétszer is volt ott, amikoris orvos igazán meg sem vizsgálta, amit nagyon nehezményeztem, hiszen így tök fölöslegesen fáradt el kétszer is Debrecenbe.... Tulajdonképpen a leleteit ezzel az erővel postán is elküldhettük volna, és akkor fáradtság nélkül, költség nélkül, szervezési nehézségek nélkül bonyolódik le az anyagok eljuttatása.
Persze mindez nem mérhető össze a Te fájdalmaddal.... tudom én.
Marad a remény...
Lili! Eltudtatok köszönni?! Mennyi idős volt anyukád? Te? Van családod? gyermekeid, akik támogatnak?!? Ha nem túl friss, és nem fáj annyira, hogy ne tudnál írni, akkor várlak még vissza.
Manó
Szia!
Hogy van azóta édesanyád?
Nekem édesapámat műtötték a debreceni klinikán 13 évvel ezelőtt,
Nála voltak komplikációk, de szép lassan viszonylag helyrejött.
Szia!
Így ismeretlenül is szorítok nektek,hogy minden rendben legyen anyukáddal!
Nekem sajnos negatív tapasztalatom van velük kapcsolatban!2 hete vesztettem el anyukámat a műtét utáni komplikációban.Előtte 2 hétig vizsgálgatták,készítették a műtéthez,de egyik orvos sem tudta mondani,hogy nagy a rizikó,ne vállalja!Ha járt így valaki hozzánk hasonlóan,írjon már nekem priviben!
Nektek mégegyszer sok-sok pozitív energiát,kitartást!
lili
Őszintén köszönöm!!!!
Manó
A debreceni kórházba erre nem volt kapacitás, és a miskolci kórház ezen helye (ahová anyukám kerülhet) erre specializálódott. Nem miskolciak, hanem ózdiak vagyunk.
És ma már hivtak is telefonon a kórházból, és elmondták mi mindent fog kelleni vinni magával, és előtte milyen diabetes naplót kell vinnie (cukros is anyukám, napi 5-ször szúrja magát inzulinnal). Attól a bizonyos actrapid inzulintól nem tud fogyni..., mondta az elmúlt öt napban 2 orvos is.
:(
Könyörgöm...., eddig miért nem mondta senki.
Köszönöm a figyelmet, és hogy olykor benéztek.
Jó éjt!
Manó
Köszi, hogy írtál!
Továbbra is minden jót édesanyádnak!
K.
Szia!
Érthető ha így döntött.De miért kellett ehhez Miskolcra vinni vagy ti vagytok miskolciak?
Szia!
Felhívott a proff tanár úr pénteken, és közölte, hogy nem meri a műtétet vállalni, így hazaküldi anyukámat. Jelenlegi állapotában nagyon kevés esélyt látott a sikeres kimenetelben.
Még onnan a debreceni kórházból s.o.s. intéztek neki egy miskolci kórházi 3 hetes feljavító-súlycsökkentő "kurzust" ahová november 2-án fog befeküdni.
Vasárnap késő délután hozta vissza bátyám.
Most kicsit jobban van, és azt gondolom felelős döntés volt a doki részéről.
Remélem mielőbb sorraveszik, és immáron sikeresen fog átesni ezen a nehéz műtéten.
Köszi az érdeklődést! Jólesett, hogy voltam eszedben.
Manó
Mi újság, írj!
K.
Szia!
Kívánom, hogy minden jól alakuljon!
A debreceni klinika egyik legjobb, az ilyen műtétek okán.
Csak biztatásként, 2 utcányira lakik egy régi munkatársam, akit kb. 16 éve műtöttek ugyanott, ilyen okkal. Azóta is jól van, dolgozgat a kertjében és unokázik ezerrel.
BÍZZATOK!!
Azért próbálj meg pihenni, szükség lesz az energiádra.
És még egyszer kitartást és minden jót.
Elolvastam anyukámnak a hozzászólásaitokat.
Megkönnyeztük, és jólelső érzés volt hallani azokról, akiknek hála sikerült.
Megérkeztek a bátyámék.
Beszélgettünk.... jó volt.
Csanádka kisfiam elköszönt a mamikától és nagyon várja vissza, és vissza kell jönnie a mamikának, mondta neki.
Most aludni kéne..., de nem tudok....
nagyon várom a jó hireket, hogy nincs akadálya a műtétnek és vér is van elegendő....
ÉS SIKERÜL A MŰTÉT......
és mehetünk mamikáért......
alig várom....
alig várom...
és imádkozom, fohászkodom....
Manó
kedves MINDENKI!!!
Végtelenül, leirhatatlanul hálás vagyok a soraitokért, szavitokért, figyelmetetkért, az elhagzott imákért...!
Este nem voltam képes már visszairni, csak zakatolt a fejem..., és próbáltam erős lenni, és olvastam a soraitokat....
Rendkivül érzékeny, mondhatni pillanat alatt könnyező tipus vagyok, és itt este kicsit tudtam is... Most viszont nyiltan, nappal nem szabad, mert erősnek kell lennem....
És ez belülről dolgozik rajtam, ami lehet rosszabb, mintha kiadnám...
Mama jól aludt az éjjel, bár már korán felvolt velem együtt. Négytől csendben tettünk-vettünk... fura, de érzem,hogy most jó volt csenben...
Imádkoztam, pozitiv gondolatokat imaginalizáltam, és érzem, tudom, jön haza hamar.... mert nagyon szeretjük, és nagyon várjuk............ NAGYON.
Nagyon köszönöm, hogy irtatok saját átélt pédátokból, a veletek megtörténtekről, mégha "csak" családtagról is volt szó.
NAGYON KÖSZÖNÖM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
j ó volt kiirni magamból, mert igazán nincs kivel megosszam....
és milyen hihetetlen, hogy ismeretlenül mennyi szeretetet éreztem, kaptam tőletek, és ezen keresztül anyukám!
MÉG1-szer köszönöm szépen... remélem .............. jön anyukám, mamika haza mielőbb... a műtét után.
Szia!
Nagyon át tudom érezni, min mész most keresztül...néhány éve apu szivét is műtötték, és hasonló gondolataim voltak nekem is. Nála is szívbillentyű műtét volt.
De a lényeg! Itt van velünk, mozog, nyüzsög és a körülményekhez képest normális életet él. Szedi a gyógyszereket, jár folyamatosan kontrollra. Az étkezésekre és a gyógyszerekre nagyon oda kell figyelni, de ezt leszámítva azt kell, hogy mondjam, teljesen rendben van.
Aput Bp.-en operálták, bár mi vidékiek vagyunk és kb. 2 hétig volt kórházban (a szobatársai átlagosan egy hétig). Elég gyorsan zajlott minden. Telefonált a főorvos csütötök este, hogy hétfőre menni kell 7-re, éhgyomorra. Szegény apu azt hitte, már aznap rögtön műtik!
A labor eredményeit és egyéb leleteit cd-n kellett vinnie ( ezt már korábban megcsináltatta vele a helyi orvos, amikor szóba került a műtét). Ott azokat átnézték és újra csinálták mindent. :-) Nagyon szervezetten, precízen folyt a munka. Jött érte a betegkísérő és gyakorlatilag egyik helyről a másikra kísérte (pl. röntgen, labor, UH...stb.). Ez kb. 2-3 órás procedúra volt. Aztán szóltak neki, hogy magas a vérnyomása, nem műtik másnap. Kapott vérnyomáscsökkentőt és azt szedte 2 napig, amikor is óránként mérték a vérnyomását.
A műtét előtti este a főorvos részletesen elmagyarázta neki a műtétet, azt, hogy pontosan mit fog csinálni. Este fertőtlenítős szappannal - amit ők adtak - kellett tetőtől talpig megfürödni, hajat mosni, aztán lefeküdt egy addigra átfertőtlenített ágyra. Kapott nyugtatót és alvás. Másnap reggel még kábán vitték a műtőbe, nem emlékszik semmire. A műtét után (kb. 4 óra) felvitték az intenzívre.
du. 2-től lehetett oda telefonálni ( kb. 2 óránként hívtam őket) és minden alkalommal az ügyeletes orvos nagyon precízen, pontosan elmondta az állapotát ( mikor vitték fel, mennyi az oxigén-felvevő képesség %-ban, lélegeztető gépen van, magához tért...stb.). Itt volt 2 napig, a második este, amikor már önállóan lélegzett, már tudtam odarakták hozzá a telefont és pár mondatot tudtam vele beszélni. Aztán bemehettünk hozzá az intenzívre 15percre. Aztán lekerült az őrzőbe. Egy olyan gépre volt kötve, ami folyamatosan szívta le a tüdejéből a folyadékot...és hát csövek voltak mindenütt benne, de már felült, megmosdatták, sőt gyógytornász is jött hozzá! ( mondjuk már az intenzívre is ). 3 nap után visszakerült az osztáyra , ment hozzá a gyógytornász naponta 2-szer, járkált...stb.
A műtét utáni 8-9. napon volt a varratszedés és küldték rehabilitációra 3 hétre.
Remélem elég kimerítő voltam.
Ha gondolod, kérdezz és megpróbálok rá válaszolni!
Amit még elmondanék, hogy mindez a Gottséger György Országos Kardiológiai Intézetben történt, ahol profin, szervezetten és rendkívül precízen dolgozott mindenki. Nem voltunk csókosok, mégis olyan fajta figyelmet és profizmust tapasztaltunk mind az orvosok, mind az ápolók részéről, hogy le a kalappal!
Szia!
Átérzem a félelmedet, aggodalmadat!
Anyukámat 10 éve műtötték, szinte az utolsó előtti pillanatban, aortabillentyű cserével. Azóta jobban van, mint bárki más a családból... kopp-kopp-kopp. Most lesz 71 éves!
5 órán át tartott, majd a falat kapartam, aztán kb. 2 nap míg vacakul nézett ki, onnan rohamos felépülés. 3 hét szanatórium, ott már a régi - mármint egészséges régi - lett, és azóta is minden ok.
Kétévente kap Balatonfüredre beutalót, szanatóriumba, nagyon szereti. Most is épp ott van, egy csomó egészségmegőrző kezelés, előadások, programok....
Ha bármiben segíthetek, írj privit, meg majd én is bekukk a topicba!
K.
A debreceni orvosok nagyon jók. Kitartás, nem lesz baja anyukádnak. Hidd el, ha van unoka, akkor az ember éveket fiatalodik, és erős lesz. Főleg akkor, ha ilyen szeretettel veszik körül, mint ahogy a szavaidból kiderül. Néhány nap, és túl vagytok mindenen.
Minden jót.
Ne felj, es legy eros, elmondok en is egy imat, hogy minden rendben legyen, es meglatod minden rendben is lesz.
Erosnek kell lenned, gondolj a kisfiadra es az anyukadra nekik te vagy a tamaszuk.