A fotós 26 nővel élt együtt, akik bizalmukba fogadták, befogadták őt, vállalták, hogy megosztják vele élettörténetüket, néhányan pedig azt is megengedték, hogy lefotózza őket. A Casa Xochiquetzal megalapítása az egykori prostituált, Carmen Munoz nevéhez fűződik, akinek 20 évébe került, hogy állami hozzájárulással megalapíthassa a menedéket. 2006-ban nyitotta meg kapuit a ház; az itt lakóknak orvosi ellátást, élelmet és szállást biztosítanak, cserébe pedig nem kell mást tenniük, mint az épület fenntartásában segédkezniük. Megnyitása óta a ház több mint 250, 55–86 év közötti nőnek adott otthont, akik számára az egyik legnehezebb feladat, hogy megtanuljanak együtt élni – korábban egymás riválisai voltak, komoly harcokat vívtak egy-egy kliensért.
María Isabel egykori örömlány 9 éves volt, amikor elszökött otthonról, az apja “használta” őt. Amikor Mexikóváros egy buszállomására eljutott, találkozott egy nővel, aki megszánta őt és befogadta – sőt tanulni kezdett. 17 éves volt, nem sok kellett volna, hogy befejezze tanulmányait (tanárnak készült), amikor jótevője meghalt. Nem tudta másképp eltartani magát, szexmunkás lett. Most sokat olvas, verseket ír és nyakláncokat, karkötőket készít. – A többi képért kattints ide!
A bal oldali kép 2008-ban készült. Paola sminkeli magát, dolgozni indul. 2011-ben aztán nyoma veszett, soha nem tért vissza a szállásra. Jobbra Victoria, aki a 81 évével a ház legidősebb lakója. – A többi képért kattints ide!
A 72 éves Canela egészen fiatalon, Down-szindrómásan vált prostituálttá. A házban ő az egyetlen, akinek nem született gyermeke. – A többi képért kattints ide!
Norma a hálószobájában pihen. Bár gyermekkorára nem nagyon emlékszik, azt biztosan tudja, hogy 9 évesen a bátyja egyik barátja megerőszakolta, egy pap pedig molesztálta őt. Ezt követően különböző piros lámpás negyedekben pincérnőként, majd prostituáltként dolgozott. – A többi képért kattints ide!