Afganisztánban nők tucatja él bebörtönözve “morális bűntett” vádja miatt, ami alatt olyan bűnöket értenek, mint a bántalmazó férj elől, a kényszerházasságból, a rabszolgaságból való menekülés, a házassági előtti szex, ami erőszak vagy kényszerprostitúció miatt következett be.
Míg a bántalmazók szabadon távozhatnak, az áldozatokat – gyakran terhesen – az ország egyik női börtönébe szállítják. Gabriela Maj fotós négy éven át tartotta velük a kapcsolatot, meglátogatta őket a celláikban, ahol öten-tízen éltek együtt, meghallgatta történeteiket, és ha engedték, portrét készített róluk. Almond Garden című könyve őket mutatja be.
A fotós 2010-ben lépett először női börtönbe, az ott látott arcok és történetek pedig nem hagyták nyugodni, megfogadta, hogy megmutatja a világnak, hogyan élnek ezek az asszonyok. A következő pár évben számtalan női börtönbe megpróbált bejutni, sikerrel azonban csak néhányban járt.
A fotós hamar szoros kapcsolatba került azokkal a nőkkel, akik vállalták a beszélgetést. Kiderült, még soha nem tapasztalták, milyen az, amikor meghallgatják őket, amikor gyengédségre és megértő szavakra lelnek. Az őrök emiatt gyakran undorral és utálattal bántak a fotóssal, nem értették, miért jó az elítéltekhez.
Eleinte mindannyian féltek a beszélgetésektől, féltek, ha megosztják történetüket, bántani fogják őket – sokukat például tulajdon őreik zsákmányolják ki a börtönben. A fotós azonban ígéretet tett, hogy írásos beleegyezésük nélkül semmit nem hoz nyilvánosságra.
A börtönöknek nincsenek rácsaik, az elítélteknek nem kell egyenruhát hordaniuk, saját helyiségeiket maguk alakíthatják ki; igaz, a börtön falai között, de ugyanúgy élhetik az életüket, mint előtte, szabadon nevelhetik gyermekeiket.
Bár ételt és fedelet a fejük fölé kapnak, az egészségügyi ellátás börtönről börtönre változik, mentálhigiénés támogatást nem kapnak, pedig közülük rengetegen szexuális erőszak elszenvedői, akik arra kényszerülnek, hogy egyedül, börtönfalak között neveljék gyermekeiket.
Amikor a börtön utáni életükről kérdezte őket a fotós, a legtöbben úgy válaszoltak: “Meg fognak ölni!” A börtön egyet jelent azzal, hogy az elítélt nő elveszíti otthonát, családja kitagadja, nincs hova mennie. A fotós megtudta, hogy két nőt, akivel beszélgethetett, szabadulása után megölette a családja, mert szégyent hozott rájuk.
A Women for Afghan Women (WAW) szervezet a bebörtönzött nők megsegítésére alakult, akiknek nemcsak otthont, de segélyt, a gyerekeknek pedig iskolát igyekszik biztosítani.
Forrás: featureshot
Olvasd el ez is!
- Gyerekek, akik csak élni akarnak
- A szeretet erősebb, mint a rák – megható fotók
- Tinédzser anyák és kisbabáik: lehet túl korán születni?