2015. Október 28.

Meztelenül mutatják meg magukat az agyontetovált emberek – fotók

Bár soha nem értettem, miért tetováltat valaki, azt meg pláne nem, hogy az egész testét miért varratja szét, de amióta egy kedves ismerősöm kilábalt a rákból, gyógyulását pedig egy tetoválással "ünnepelte", megértettem, hogy a testrajz milyen sokat tud adni. Az alábbi fotósorozatban tetovált emberek vállalták, hogy megmutatják magukat meztelenül, tetoválásaikba öltözve.

Czvitkovits Judit

Alan Powdrill londoni fotós különleges sorozata olyan embereket mutat be, akik egy percig nem bánták meg, hogy széttetováltatták magukat, a rajzok életük, személyiségük részei.

Graham, 58: “51 voltam, amikor elkezdtem, az apám akkorra már nem élt, az édesanyám pedig nem mondott semmit, mert a demencia első fázisába lépett.”

Lillianna, 23: “Nem hiszem, hogy meg fogom bánni az egészet, akárhány éves is leszek.”

Dave, 66: “1963-ban, 14 éves koromban kezdtem el tetováltatni, és nem hiszem, hogy valaha is leállok vele.”

Victoria, 37: “A tetoválásaim szerves részei annak, aki vagyok. Mindig szeretni fogom ezt az »öltözéket« – legyek akár 80 éves. A szeretet, amit azért kapok, ahogy kinézek, mindent visz.”

Alex, 49: “Az anyám egyáltalán nem örült, de azt mondtam neki, hogy nem egy heroinista vagyok, aki az utcán él.”

Izzy, 48: “Szeretem, hogy más vagyok, a tetoválásaim pedig így vagy úgy, de minden áldott nap szóba jönnek. A jó tetoválás nem olcsó, de az olcsó tetoválás gáz.”

James, 33: “16 voltam, amikor egy pici gyíkot tetováltattam a csípőmre, mire a szüleim azt mondták: Így soha nem fogsz munkát találni magadnak!”

Kimmy, 29: “A Kiss-tetoválásaim a kedvenceim, a fájdalom, ami ezzel együtt járt, elképesztő volt, de jó érzés, hogy ezzel a tetoválással is a csapat előtt tiszteleghetek.”

Peter, 38: “A Crohn-betegségem óta a tetoválásaim magabiztosságot adnak nekem. Szeretem őket, és szeretni is fogom.”

Michelle, 53: “Nem tudom megmondani, hogy hány évesen fogok leállni, és amíg van szabad terület a testemen, azokra biztosan tetováltatni fogok. Nem hiszem, hogy a hozzáállásom valaha is meg fog változni.”

Bill, 59: “Jó érzéssel tölt el, hogy tudom, bár középkorú vagyok, van egy komoly munkám, őszinte emberek vesznek körül, akik soha az életben nem tetováltatnának magukra.”

Patrick, 34: “13 voltam, amikor először tetováltattam, és 10 éven keresztül sikerült ezt eltitkolnom. A tetoválásaim a részeim.”

Chris, 25: “Amikor nem tudom, ki vagyok, leveszem a ruháimat, belenézek a tükörbe, és újra megtalálom önmagam.”

Kenny, 27: “Szeretem a tetoválásaimat, ez egy életérzés, a részeim.”

Ness, 40: “Jó érzéssel tölt el látni, hogy a testem öregedésével hogyan változnak a tetoválásaim, ahogy a gyűrődések, a ráncok átalakítják. Ha már a testem alsó felén nem lesz több hely, a nyakamnál le fogok állni.”

Simon, 47: “Ahogy mindent leszarok, úgy az sem érdekel, hogyan fogok kinézni, ha megöregszem. Nem úgy terveztem, hogy ennyi tetoválásom lesz, de addiktív a személyiségem.”

Forrás: Bored Panda