Egy táncoscipellő és a zene, a ritmus szeretete: mindössze ennyi kell ahhoz, hogy valaki nyugdíjasként társastáncra járjon. A tánc sportnak sem utolsó, de elfoglaltságot, baráti társaságot is nyújt. Van, aki egészen messziről utazik a táncórákra, legyen eső vagy hideg, ezt akkor sem lehet kihagyni!
Minden pénteken este hattól nyolcig tart a senior társastánc itt, a Fáklya klubban, de már a legtöbben háromnegyed hatkor gyakorolnak, és várják a tanárnőt.
Mindenki ötven felett jár a csapatból, de leginkább hatvanas és annál idősebb urak és hölgyek táncolnak. A tanárnő, Lóránt Szandra a legfiatalabb.
“Nekem nincs más senior csoportom, csak ők, és gyorsan sikerült összeszoknunk. Itt meg kellett tanulnom alkalmazkodni, mert egy átlagos felnőtt csoportban én mondom meg, hogy miket csináljunk és hogyan, itt pedig már megvannak a berögzült szokások.”
Eleinte furcsa volt, mikor szóltak, hogy ők ezt másképp szokták, most már ez teljesen természetes, én is alkalmazkodom az ő szokásaikhoz.
“Nagyon türelmesek egymással, mindenki segítőkész a másikkal, ha valami nem megy – meséli Szandra. – Nagyon helyesek, kis mondókáik vannak a koreográfia megjegyzésére.”
“Először megijedtem a feladattól, de lassan összecsiszolódtunk, és szeretünk együtt dolgozni. Egyre fogékonyabbak az újításokra, és nagyon fontos, hogy a saját örömükre táncolnak.”
A standard táncok mellé Szandra közkívánatra egy kis salsát, csacsacsát, rockyt és mambót is belecsempész a repertoárba, mert ezek a kedvencek. És a lényeg végül is az, hogy a tánc örömet okozzon.
Szalontai Éva 63 éves, kétszeres nagymama és csupa mosoly, energia. Azt meséli, hogy már 2008 óta táncolnak együtt, és mindnyájan barátok is lettek közben. Nevetve mondja azt is, hogy szerinte ő nem egészen komplett, hogy ilyen vacak időben otthagyja a meleg otthonát és Pomázról a belvárosba utazik, de hát táncolni muszáj, várja a partnere.
Éva férje is remekül táncol, de a társastáncra ő nem jár, ez egyedül a feleség programja. Éva mindig is szeretett táncolni, és régi vágya volt, hogy beiratkozzon egy tanfolyamra, mert szerinte nem elég jól mozogni, meg is kell tanulni a lépéseket.
Nevetve meséli, hogy az együtt töltött évek alatt sok mindenen átmentek együtt: volt itt válás, új szerelem, de ez nem változtatott a hagyományon: továbbra is együtt táncolnak. A tanfolyamon kívül hetente egyszer elmennek csapatostul bulizni, olyan helyre, ahol élőzene van, és ott is ropják.
Éva gyerekei már teljesen megszokták, hogy az aktív nagymama tele van programokkal, mindig kérdezik, hogy mikor is mész táncolni, mert akkorra nem szerveznek családi programot. “Ez nem csak mozgás, hanem agytorna is, ami fiatalon tart és Alzheimer ellen is jó. A koreográfiát meg kell jegyezni, ha nem megy könnyen, akkor mondókákat gondolok ki hozzá.”
“Sokszor összejövünk csak úgy is, gyakorolni, olyankor én vagyok a tanár, tehát muszáj mindent megjegyeznem. A csoportnak összesen 18 unokája van, tehát mindenki unokázik is hét közben.”
“Van 68 éves tagunk is, ő most éppen hiányzik – meséli Éva. – A tánccal nem lehet leállni, mert fiatalon tart, jön a ritmus, muszáj odalépni.”
Éva partnere Nyers Tamás, ő mondja el azt is, hogy a csapat utazni, nyaralni, biciklizni, sőt síelni is együtt szokott. És persze mindenhol táncolnak is, mert ahhoz csak egy kis hely meg zene kell. Tamás igazi sportember, rendszeresen úszik, külön jár salsára és néptáncolni is. Vagyis ő hetente 3-4 napon biztosan táncol, mert imádja. Kedvence a bécsi keringő és a rumba.
“Annak, aki táncolni akar, szeretnie kell a zenét, és kell, hogy legyen ritmusérzéke, a többit pedig meg kell tanulni és sokat kell gyakorolni. A mai napig örömmel tölt el, ha a tanár megdicsér, mert jó volt a mozdulat, hibátlanul sikerült a koreográfia” – meséli mosolyogva Tamás.
Borsai Zsóka a párjával jár táncolni, tehát ők nemcsak a parketten, de az életben is egy párt alkotnak. Zsóka azt meséli, hogy ő 3 éves kora óta tornázik, ifjúsági magyar bajnok is volt többször, rendszeresen jógázik, néptánctanárként pedig néptáncot oktat.
“Nem szabad lazsálni, mozogni kell, mert az izomzat épül le a legkönnyebben, és muszáj kondiban maradni.” Az egész családja imádja, hogy fitt és aktív, örülnek neki, hogy van hobbija.
Kerekes Zsóka a csapat egyik újonca, ő még csak két éve jár ide. Az ismeretség régebbi, és a barátok addig nyaggatták, amíg ő is beiratkozott. Persze egy cseppet sem bánja, mert nagyon jól érzi magát ebben a társaságban. Mióta nyugdíjas, azóta van ideje saját programokat csinálni, mert előtte állandóan dolgozott.
Először furcsa volt neki, hogy kötött formációban kell táncolni, hiszen egész életében úgy táncolt, ahogyan neki jólesett, nem tanulta a lépéseket. Most már megszerette, kihívás, hogy sikerüljön felvennie a ritmust, megtanulni a koreográfiát.
Csütörtökönként salsázni is jár, mindig akad programja, cseppet sem unatkozik. A gyerekei számára sokszor talány, hogy merre jár, mert nem sokat ül otthon. Zsókának van egy kilencéves lány unokája, aki akrobatikus rockyra jár, és néha együtt is szoktak gyakorolni a nagyival. Nemsokára megszületik a második unoka is, de a táncórákra akkor is lesz ideje, mert ez nagyon fontos.
Ha a csapatban valaki pár nélkül marad, mert nem tud mindenki eljönni, akkor a tanárnő is beáll, hogy ne áruljon petrezselymet senki, vagy váltogatják a partnereket. Egy-egy szám után elhangzik a kérdés, hogy mi legyen a következő tánc, és akkor egy-egy lelkes bekiabálás dönt: mambó! vagy csacsacsa!
Sokszor még nézni is nehéz volt a kötelező kéztartást, a bonyolult lépéseket, de a táncosok olyan eltökéltséggel gyakoroltak, ami igazán irigylésre méltó.
Az óra közepén mindig van egy rövid ivószünet, ilyenkor mindenki kifújja magát, ekkor készült a csapatkép is.
Kimelegedve, de boldogan álltak össze a senior táncosok, és mondani sem kellett, hogy mosolyogjanak, hiszen mindvégig jókedvük volt. Itt olvashatsz még többet a táncról:
- A tánc nemcsak jókedvet csinál, hanem bomba formába is hoz
- Ilyen csodás táncot még nem láttál! – varázslatos videó
- Táncosok a természet harmóniájában – lenyűgöző fotók