Jelenleg négy fiú segít Ákosnak a délelőtti műszakban, kettő közülük állandó dolgozója az édességgyárnak, ketten pedig a gyakornoki programon vesznek részt, két-két hónapon át.
Marci és Markó a két gyakornok. Beöltöztek, és türelmesen várják, hogy elkezdhessék a mai munkát.
“A manufaktúrában mindennek megvan a maga hőmérséklete. A csokoládénak 31 fokosnak kell lennie, mielőtt formába öntjük.”
“Szerencsém van ezekkel a fiúkkal, mert az autistáknál nagyon fontos az állandóság, biztos lehetek benne, hogy ők egy fél fokos eltérésnél már ugrásra készen állnak, hogy megoldják a helyzetet.”
“Egyik nap Tomi, a legrégebben itt dolgozó fiú a nyitott hűtőnél ácsorgott, nem értettem. Azt mondta észrevette, hogy egy fokkal hidegebb a hűtő a kelleténél, ezért kinyitotta az ajtaját, hogy beengedjen egy foknyi meleget. Sokszor én tanulok tőlük.”
Marcinak ma van az utolsó napja, kéthavi gyakornoki pozíciójától fog búcsúzni. Ő leginkább csomagolni szereti a már kész csokoládékat, és azt sem bánja, ha neki kell kitakarítania a műhelyt munka után.
Munka közben kemény rockzenét hallgatnak, ami inspirálja az amúgy is tettre kész munkaerőt.
Tomi a csokoládékészítés után a húrok közé csap. Imád zenélni, saját együttese van, ő énekel, és gitározik.
Markó, amikor éppen nem itt felel a csokoládék kiváló ízéért, a vadasparkban segít az állatok körül. “Imádom a lovakat, végigjártam Magyarország méneseit, és gyűjtöm a lovas albumokat.”
Viktor másik szakterülete az angol. Évek óta tanulja a nyelvet, egyedül, otthon. “Ha megtanultam úgy beszélni angolul, mint magyarul, akkor jöhet a következő nyelv.”
A fiúknak az összmunka is megy, de a legotthonosabban akkor mozognak, amikor egyedül kell megoldaniuk egy feladatot.
A tárgyakat ők könnyebben megjegyzik színükről, mint nevükről. Így vannak a sárga, a kék és a fehér nyelű szerszámok.
A nagy munka közben betoppan Barbi, szintén az “édes csapat” egyik lelkes munkaereje.
Barbi, mielőtt a nyalánkságokkal foglalkozna, egy bőrdíszművesnél dolgozik. Ezt a pénztárcát saját magának varrta nemrégiben.
Lassan vége a délelőttnek, elkészültek a mai finomságok. Marci utolsó gyakornoki napján kissé szomorú, sokat jelentett neki ez a munka.
Ám amikor Ákostól megkapja elismerő oklevelét, arcán a mosoly elárulja elégedettségét.
Munka után a fiúk nem kapkodják el a hazaindulást, mindannyiuk életében nagyon sokat jelent az itt töltött idő.
Az autistákból álló csapat egyre többször jelenik meg a hazai sajtóban, sőt külföldön is felfigyeltek már remek munkájukra. Ha kell, házhoz mennek, és csokoládékóstolót tartanak a megrendelőnek, ha kell, egyedi csomagolásokat gyártanak, és természetesen mindennap beöltözve készen állnak, hogy az édesszájúak igényeinek maximálisan eleget tegyenek. Olvass még az autizmusról az NLCafén!
- Cicája segíti az autista kislány életét
- A világ legjobb fej fodrásza így nyírja az autista kisfiú haját – bájos fotók
- “A te gyereked is autisztikus?” – a téves diagnózisok országa vagyunk?