Annyi, de annyi elképesztően jó fotó van még a Fortepanon az Erzsébet hídról, hogy érdemes egy kis időt rászánni.

Az első, eredeti Erzsébet hidat 1898 tavaszán kezdték el építeni, és egészen 1903-ig építették. Fotó: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM/ERDÉLYI MÓR CÉGE

Így nézett ki a Ferenciek teréről az építkezés 1902-ben. Fotó: SCHOCH FRIGYES

Az Erzsébet híd a megépítése után még 25 évig világrekordernek számított: hetven éven át pedig Duna-rekorder volt. Az egyetlen olyan híd volt, amely a folyót mederpillér nélkül ívelte át. A világ első acélpilonos lánchídja volt. Fotó: SCHOCH FRIGYES

Egy 1914-es fotón csodás háttér az Erzsébet híd pesti hídfője. Fotó: SCHMIDT ALBIN

Ezekből a fotókból jól látszik, hogy elég menő volt a háttérben a csodaszép új híddal fotózkodni. Fotó: HIRSCHLER ANDRÁS


30-as évekbeli ruhák és autók Karabélyos Péter fotóján.

Villamos után bicikliző férfi és a többiek 1932-ből. Fotó: SZINNAY GÁBOR



Az Erzsébet hidat 1945. január 18-án a reggel robbantotta fel a Pestet kiürítő német hadsereg. Nem tudni pontosan, miért, de a négyből csak a budai hídfő déli lánckamrájában robbant fel a töltet. Az elszakadó déli lánc így nem tartotta tovább az útpálya súlyát, ami dél felé csavarodva rántotta magával a budai oldalon álló pilont a Dunába.



Nagyon szívszorító lehetett így látni a régi Erzsébet hidat, pontosabban a maradványait.



Hegesztőnők is dolgoztak a híd maradványainak feldolgozásában. Fotó: KOVÁCS MÁRTON ERNŐ


A déli szerelőszőnyeg a pesti hídfő felé nézve. Fotó: BAMBI



A híd terheléspróbája. Fotó: NAGY GYULA

Hordógurítás a szerkezetkész állapot ünneplésekor. Fotó: NAGY GYULA

Az 1964. november 20-i megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat, az eseményt a televízió egyenes adásban közvetítette. A forgalom másnap indulhatott el az új hídon. Fotó: NAGY GYULA

És egy csodálatos zárókép: Fidel Castro delegációja halad át a hídon ezen a fotón 1972-ben. Fotó: Magyar Rendőr