Király utca – “A legpestiesebb utca” – írta Krúdy Gyula a Királyról. Ami akkor igaz volt, az ma is az: a nyüzsgő élet középpontja ez a hely, legyen akár nappal vagy éjszaka. Egy időben az összes “macskanevű” mulató itt működött, volt belőle szám szerint négy: Kék, Fekete, Vörös és Tarka Macska – a Kálvin tér környékének maradtak az oroszlánról elnevezett helyek (némelyikben rejtett ajtók szolgálták az italozáson túli szórakozást). A 9-es számú, Brein Fülöp tervei alapján készült, kétemeletes ház pedig a Három Rózsa sörözőnek adott helyet. Eredetileg családi háznak készült copf stílusban, egy borkereskedő megbízására, csak később alakították bérházzá. Valamelyest akkoriban is megoszlott a lakosság társadalmilag: Buda volt az előkelőbb oldal – kivéve persze az Andrássy utat és a Palotanegyedet, amelyek exkluzív lakhelynek számítottak.
Andrássy út – Ha ma megállunk a ház előtt, elsőként talán a Gucci-üzlet tűnik fel. Rajta az emblémát összefonódó G és C betűknek is láthatnánk – valójában kengyelt ábrázol, hiszen az alapító eredetileg nyergeket készített.
A látványos homlokzat sötét történeteket rejt. Az épület Wahrmann Mór országgyűlési képviselő, bankár és tőzsdespekulánsé volt (ő volt az, aki 1872-ben beadta a Budapest három városrészének egyesítésére vonatkozó törvénytervezetet), és Freund Vilmos tervezte.
A képviselő hatalmas vagyont halmozott fel, ám gyermekeinek “köszönhetően” ebből nem sok maradt – Ernő, Richard és Renée nem tudtak élni a lehetőséggel. Ernő Monte Carló-i és nizzai kaszinókban hagyta az örökségét, sokat párbajozott, végül öngyilkos lett: Párizsban, egy gázkályha nyitott csövénél találták meg. Richárd versenyistállót alapított, afrikai vadászatokra járt, de csődbe ment. Egy időben Ferenc József szeretője, Schratt Katalin járt ki neki némi apanázst, de ez sem segített: fejbe lőtte magát.
A ház és a maradék pénz nagy részét az egyetlen lány, Renée örökölte. Többször is férjhez ment, és született egy kislánya, Lola, ám egyik nőnek sem jutott szép sors. Gyógyszerfüggők lettek, Renée hatvanegy, lánya harmincöt évesen halt meg (állítólag spanyolviaszt evett, hogy fogyjon tőle…)
A palotát, amely ma is az elitet szolgálja, 1914-ben eladták. Jóval később irodalmi esteket szerveztek benne, még József Attila és Babits Mihály is felolvastak itt…
Hajós utca – Sokak szerint a legszebb szecessziós bérház. Fodor Gyula tervezte, 1905-ben épült fel (akkoriban jelentek meg az első többszintes házak). A homlokzatról a nagy hadvezér jól ismert alakja tekint le ránk szobor formájában – és egy tévedés eredményeként. A Hajós utca sarkán az 1870-es években egy Café Napóleon nevű hely működött – tulajdonosa rajongott III. Napóleon császárért. A Hajós utca 25. építtetője viszont összekeverte a Napóleonokat, és a korzikai I. Napóleon szobrát készíttette el.
Budapest referenciavárosa Párizs volt, az építészek az ottani épületekhez hasonlatosakat igyekeztek tervezni. Akkoriban rögzített lakbérek voltak: az akkori fizetésekhez igazították ezeket. 140 négyzetmétert kétezer koronáért bérelhetett egy középpolgár. Voltak azonban olcsóbb bérlemények is, így a lakóközösség elég heterogén lehetett. A legszebb úri lakások öt szobából, ebédlőből, szalonból álltak – igaz, utóbbi kevéssé szolgálta a családi életet, a férfiak ugyanis sokszor inkább klubokban, bárokban töltötték a szabadidejüket, a nőknek megmaradtak a teadélutánok.
Ha sikerül bejutnunk az épületbe, csodákat láthatunk – az ablakokat például Róth Miksa ólomüvegei díszítik –, merthogy a lépcsőházat gyönyörűen felújították (igaz, a felújítás során “természetesen” néhány dolognak lába kelt).
Szabadság tér – Bár tengerünk már nincs, tengerhajózási palotánk van, és egykor persze flottánk is volt hozzá – tíz hajóval, hatszáz járattal. 1881-ben alakult meg az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság Fiumében (a mai Rijeka). Székház hozzá pedig épült ott is, és Budapesten is – igen hasonló formában, neobarokk stílusban, Meinig Artúr rajzai szerint.
Ha jól megfigyeljük a homlokzatot, látjuk, hogy minden minta a tenger világát idézi rajta. Szigony, kagyló, delfin, hajókötelek, a párkányok olyanok, mintha hajóorrok lennének – és legfölül természetesen az Adria Társaság címere. Láthatunk még egy-egy szobrot a nagyrasszok jelképeként: van itt indián, európai, egyiptomi, kínai ember (a kínai egyesek szerint nőnek néz ki).
A földszintjén üzletek működtek, a félemeleten dolgoztak a munkatársak, legfelül pedig bérlakásokat alakítottak ki. Harminc évig működött így, hajói rendületlenül szállították a magyar lisztet Angliába, de a kivándorlók is velük hagyták el az országot.
Az Adria-palotának nevezett épület ma az egyetlen, amit még nem újítottak fel a Szabadság téren. Mégis igen népszerű: színmárvány lépcsőházában forgattak Die Hard-részt, és a München című film egyes jeleneteit.
Érdekesség, hogy Jókai Mór is tagja volt a “hajósok” társaságának, utolsó útjára is matrózok kísérték, és két hajót neveztek el róla.
Az évek múlásával változott a funkció is: itt székelt az Antifasiszta Szövetség, később sokáig működött gyermekfogászat a dicső falak között.
Honvéd utca – A Magyar Szecesszió Háza működik jelenleg az épületben, amely eredetileg “Bedő Béla úr Honvéd utcai palotája”-ként jelenik meg az Építőművészeti Krónikában.
A tervező Vidor Emil egy személyben volt építész, belsőépítész és dekoratőr: elképzelései szép egységet alkottak a homlokzattól az ólomüveg ablakokon át a burkolatig, de még a falfestményeket is gondosan beletervezték az épületbe.
Ez mind semmi: Vidor két lakás teljes bútorzatát is megalkotta – a megmaradt darabok iparművészeti védelem alatt állnak.
Nem mindenki rajongott azonban művéért: állítólag szemben lakott Hajós Alfréd, szintén nagy nevű építész, aki ablakából kikiabálva rendszeresen követelte a munkálatok leállítását, annyira ízléstelennek tartotta a szecesszió ma már emblematikus budapesti darabját.
A huszadik század elvégezte szokásos rombolását az épületen: a pávafarok-mintázatú gyönyörű ablakokat egyszerű szögletesre cserélték, és a földszinten ezerfős üzemi konyhát rendeztek be. 2007-ben Benkovich Attila építész adta vissza a régi formát és dicsőséget.
Aki kíváncsi, hogy a Travel Channel pontosan hol forgatott Budapesten Todd-dal és Nancyvel, hogy a házaspár mely ingatlanokat nézte meg, és végül melyiket választotta, az megnézheti a tévécsatornán a Nemzetközi Házvadászokban február 21-én 18:00, február 22-én 12:00 vagy február 28-án 20:00 órakor.
A ma 65 éves Emma Thompson bebizonyította, hogy igazi kaméleon
Csillagjegyek, akiknek nem alakul jól az év
Megrázó történet: a szerelők utolsó ölelése a lángoló szélturbinán
Földdel tették egyenlővé Pécsi Ildikó egykori, imádott otthonát
Keleti Andrea bikinis fotójától leesett az állunk
Megrázó: először szólalt meg Katalin hercegné betegségének bejelentése óta
Így „indíthatod újra” az évek óta nem virágzó orchideáidat
