Induljon a szüreti vigadalom

A szüret általában szeptember végén kezdődik, és november 30-ig, András napjáig tart. (András napjától viszont a disznóölések időszaka köszönt be, amelynek ízletes „hozadékát”, a disznótorost a farsangi időszak végéig élvezhetjük.) Egykor – és ma is -, vidéken a szüreti mulatság fontos társadalmi eseménynek számított, mivel a szőlészetben végzett munka mellett, annak befejezését megünnepelve a barátok, családtagok összejövetelével zenés-táncos mulatságot, úgynevezett szüreti bálokat rendeztek. A szüret a különböző borvidékeken – az időjárás és a különböző szőlőfajták beérése szerint – eltérő időpontokban zajlott.

Ezekben a napokban reggelire pirított vagy nyárson sült szalonnát ettek kenyérrel, túróval, zöldpaprikával. Ebédre birkalevest tésztával, és bográcsban készült birkapörköltet krumplival vagy tarhonyával. Vacsorára pedig azt fogyasztottak, ami a reggeli és ebéd fogásaiból megmaradt, hozzá óbort és friss mustot ittak.






A szüreti bál

A munka befejeztét zenés–táncos mulatsággal ünnepelték meg, amely gyakran nemcsak hajnalig, hanem reggelig is eltartott. A régi időkben a szüreti munkások és az ünneplők a földesúr házához vonultak, köszöntőket, rigmusokat mondtak. Itt a gazda megvendégelte munkásait étellel, itallal és az esti bállal.
Szüreti mulatságot, felvonulást napjainkban is egyre több helyen tartanak, a vigadalom általában egy vendéglő udvarán zajlik, vagy sátrakat állítanak fel.