Fagylalt-visszatekintő
Mint sok minden más, a fagyi története is Kínában kezdődött, vagy jó kétezer évvel ezelőtt. Akkori külalakja még kicsit marconább, szilárdabb volt, leginkább gyümölccsel, sziruppal ízesített jeges hűsítőként kínálták.
Az arab kereskedelemnek köszönhetően eljutott Egyiptomba, majd a görögökhöz is. Marco Polo utazásai idején meghódította Európát is; a reneszánsz korában az itáliai cukrászok többsége egyre lelkesebben próbálkozott a fagylaltkészítéssel. Kipróbáltak számos gyümölcsös, mézes, fűszeres ízkombinációt, amelyeket ízletes ostyatölcsérrel egészítettek ki.
Magyarországra Mátyás király olasz származású felesége, Beatrix révén került, aki gazdag udvartartásával itáliai cukrászokat is hozatott, hogy ne kelljen nélkülöznie hazája édességeit sem.
A török hódoltság itthon nem kedvezett a fagylalt szerelmeseinek, legközelebb csak az 1700-as évekből találunk róla forrásokat, utalásokat. Ekkoriban a nyelvújítások korában több névre is hallgat: emlegetik nyalatként, vagy ahogy az olaszok hívják, gelatóként, vagy a német eis néven is. A fagylalt elnevezést 1775-ben Bárócz Sándor testőr író alkotta meg róla, de a köztudatban csak jó néhány évtized múlva honosodott meg a fagyos édesség napjainkban is elfogadott neve. Ebben az időben Párizsban már legalább 80-féle fagylaltot készítettek.
A 19. században a neves pest-budai cukrászműhelyek már nemcsak süteményeikről, hanem ízletes fagylaltjaikról is ismertek voltak.
A 20. században világszerte teret hódított az ipari fagylalttermelés, amikor is a kézműves-technológiát (eredeti, hagyományos alapanyagok, tej, tejszín hozzáadásával, főzési technika alkalmazásával) felváltotta az automatizált (fagylaltporból, tejporból, vízből, mesterséges ízesítő- és adalék anyagok hozzáadásával) jégkrém- és fagylaltkészítés.
Receptek: |
 |
A jégkrém zárt technológiai rendszerben készül, ahol a gyártás és a tartósítás kulcsa a mélyhűtés. Az eljárás során mínusz 30-40 fokra is lehűtik, hogy jobban elviselje a hosszabb ideig tartó tárolást.
A gelato elnevezés Olaszországban magát a fagylaltot jelenti, máshol, főleg az angolszász területeken a tejszín nélküli, tejből készült fagylaltot hívják így.
A granita vagy jégkása Szicíliából ered; a cukorból, vízből és ízesítőkből (különböző gyümölcsök, kávé, csokoládé stb.) készült alapot darabossá, jeges morzsákká törik.
A parfé felvert tejszínnel dúsított, krémesebb, lazább állagú fagylalt.
A sorbet tejmentes, vizes alapú, kalóriaszegény gyümölcsfagylalt.
A sült fagylalthoz az édesített tojáshabot korong formában elősütik, erre kerül néhány gombóc fagylalt, majd ismét tojáshab. Ezt az egészet pedig rövid időre forró sütőbe tetszik.
A tetejét meghintik szesszel, amit tálaláskor meggyújtanak, vagy meglocsolják forró gyümölcsszósszal.
Kézművesfagyik otthon
Krémszerű, jó minőségű főzött, tejes alapú fagylaltokat szerencsére már otthon, házilag is elő tudunk állítani: ehhez a lelkes házitündéreknek mindössze egy fagylaltkészítő gépre van szükségük, amely kapható a legnagyobb szupermarketekben vagy elektromos kisgépeket áruló boltokban úgy 5-15 ezer forintos áron. Minőségben szinte nincs is különbség, csak a dizájnban és a fagylalttartály méretében (általában 0,7-1,5 literig). Mivel a tartályt a fagylaltkészítés előtt legalább 24 órát a mélyhűtőben kell pihentetni, hogy az alapkrémet fagylaltos állagúra lehűthesse, ajánlatos a fagyigépet a hűtőszekrény befogadóképessége alapján is kiválasztani. Tagadhatatlan, hogy megéri egy ilyen beruházás, mivel a fagylaltgéppel krémesebb fagylaltot lehet előállítani, kevesebb befektetett munkával. De azoknak sem kell a házi kézművesfagyi ízét nélkülözniük, akik nem rendelkeznek ilyen masinával. Ebben az esetben az elkészült fagylaltalapot hosszabb ideig, legalább egy éjszakára a mélyhűtőben kell tárolni, közben egy kézi habverővel vagy robotgéppel többször átkeverni.
