Középpontban a sajt

Az ínyencek kedvükre kóstolgathatják a már nálunk is kapható és méltán népszerű svájci, olasz, holland vagy francia sajtcsodákat, azonban vannak olyanok, akiket kifejezetten taszít a sajtok jellegzetes illata. Ez a sajátos zamat a sajtok keletkezésével függ össze.

Hogyan is készül a sajt?

Természetesen a sajtkészítés első és egyetlen kiinduló kelléke a tej, amelyet hagynak „megromlani”, és ezzel együtt azt is, hogy a mikrobák bontó- és átalakítómunkálatokat végezve megváltoztassák a fő alkotóelemet. Ezt az úgynevezett erjedéses folyamatot állandóan ellenőrzik, és a helyi hagyományokhoz hűen van, ahol oltóenzim segítségével, van, ahol pedig anélkül sajtra és savóra bontják a tejet. Többféle sajt készítésénél merik még ma is kézzel az alvadékot, de számos olyan fajta van, ahol ugyanezt a munkát gépek segítségével végzik. Az alvadékot sajthárfával keverik és törik meg, ez a végeredmény szempontjából fontos, hiszen minél apróbbra törik az alvadékot, végül annál keményebb lesz maga a sajt. A töretet aztán kendővel kiemelik a savóból, formába teszik, és hagyják érlelődni. A sajtkészítésnek természetesen ez csak az egyik elterjedt módja, azonban több különleges fajtát is eltérően készítenek, mely nagyban függ a fűszerezéstől és az érleléstől.
A sajt attól lesz lyukas, hogy a baktériumok hatására szén-dioxid szabadul fel, amely próbál kiterjedni, és ezáltal buborékot alkot.

Sajttal és sajtból A sajt másik páratlan jó tulajdonsága, hogy a fehérjékkel együtt úgynevezett esszenciális aminosavakat is tartalmaz, ezáltal pedig képes más ételek aminosav-összetételén javítani. Lássuk néhány finoman olvadozó sajtos receptet: Sajtos spagetti dióval Sajtos-almás rakott csirke Paradicsomos sajtgolyók Szőlős-mandulás camembert-saláta

 

Hasznos csemege

A sajtot fogyaszthatjuk előételként, hidegen, melegen, szeletelve vagy krémként, a lényeg, hogy szerves részét képezze a táplálkozásunknak, hiszen segíti az emésztést, és olyan létfontosságú ásványi anyagokat tartalmaz, mint a nátrium, kalcium, foszfor és jód, de ezeken kívül számos vitamin forrása is. A sajt ráadásul kiválóan illeszthető a diétánkba vagy vegetáriánus étrendünkbe is, hiszen léteznek alacsony zsírtartalmú változatai, amelyek salátákhoz keverve kiválóan biztosítják a megfelelő tápanyagbevitelt, és gondoskodnak a B12-vitamin-ellátásról is. Egy kis darab sajt pedig étkezés után elfogyasztva még a fogszuvasodás esélyét is csökkenti.

Bortippek

A sajtok és a borok különleges kapcsolatban állnak egymással. E kettő együttes fogyasztása ugyanis páratlanul zamatos ízekkel örvendeztet meg bennünket. Ne hagyjuk ki tehát azt az ízharmóniát, amit egy nemes bor és egy kitűnő sajt duója adhat. Természetesen nem mindegy, melyik sajthoz milyen bort párosítunk. Gasztromániákusok akár tanfolyamot is végezhetnek, de az alapvető szabályokhoz elegendő csupán néhány képletet tudnunk.
• Válasszunk sajtot és bort azonos tájegységről. Az ugyanabból a régióból ízlelt csemegékkel nagyot nem tévedhetünk.
• Általában a kemény és sós sajtokhoz a savanykás fehérbort, míg a lágyan omló sajtokhoz vöröset fogyasszunk.
• Friss sajthoz párosítsunk mindig hasonló aromájú, tehát üde, zamatos bort, füstölt sajthoz pedig illesszünk ennek megfelelően füstös ízűvé érlelt italt.

Tipp: Az olaszok mintájára próbáljunk ki néhány szelet parmezán sajtos, fokhagymás kenyérhez száraz bort kortyolni. Mennyei időtöltés lesz.