Csakhogy – és itt a csavar a történetben – ezt a fogást először én nem holmi falusi fogadóban, hanem a River Caféban ettem, amely az egyik legkiválóbb, luxuskategóriás londoni olasz étterem. Itt aztán nem garasoskodtak, „mindenből a legjobbat” alapon zsemlebelet ÉS parmezánt is használtak hozzá. Nem tudok igazán szemrehányást tenni nekik, mert a végeredmény meggyőzően igazolta ezt a kicsit bekebelezős hozzáállást. És hogy egy közhelyes, de fontos fordulattal éljek: az egészség a pénznél is értékesebb. Mivel a mártásba nyers tojássárgája kerül, csakis szalmonella ellen kezelt tojást szabad felhasználnunk.
40 dkg bármilyen olasz tészta (szerintem fusillival, csavart tésztával a legjobb)
só
1 szikkadt zsemle
3 nagy marék friss kakukkfű
2-3 ág friss rozmaring
½ dl olívaolaj
só és frissen őrölt bors
2 nagy gerezd fokhagyma
A mártáshoz:
25 dkg mascarpone
12 ½ dkg natúr tejszínes krémsajt
1 dl tejszín
3 tojássárgája
1 ½ dl extra szűz olívaolaj
4 gerezd fokhagyma
10 dkg parmezán sajt
só és frissen őrölt bors
1 késhegynyi frissen reszelt szerecsendió
1. Egy nagy fazékban bő 4 liter vizet forralunk a tésztának.
2. A szikkadt zsemlét apróra tépkedjük, késes betétű robotgépben vagy kávéőrlőben morzsásra daráljuk, aztán a kakukkfűről és a rozmaringról leszedegetjük, majd apróra vágjuk a leveleket. A kétféle fűszernövényt összekeverjük, hozzáadjuk a zsemlemorzsához, amelyet ekkor egy 30 cm átmérőjű teflonserpenyőbe öntött olívaolajon mérsékelt tűzön kevergetve 5-6 perc alatt aranybarnára pirítunk. Ha kész, lehúzzuk a tűzről, megsózzuk-megborsozzuk, aztán a fokhagymát megpucoljuk, finomra zúzzuk és hozzávegyítjük.
2. A lobogva forró főzővizet megsózzuk, és megfőzzük benne a tésztát.
3. Ezalatt elkészítjük a mártást. Abban a szép, nagy tálban, amelyben asztalra visszük majd az ételt, lassú fokozatra kapcsolt robotgéppel összedolgozzuk a mascarponét, a tejszínes krémsajtot, a tejszínt és a tojássárgákat, aztán szinte cseppenként, nagyon óvatosan hozzákeverjük az olívaolajat. Ez eltart vagy 10 percig, és a végén sűrű, majonézszerű mártást kapunk. Megpucoljuk és finomra zúzva belekeverjük a fokhagymát, majd hozzáreszeljük a parmezánt, megsózzuk-megborsozzuk, és megízesítjük szerecsendióval.
4. Tálalás előtt a megfőtt tésztát leszűrjük, és még forrón, azonnal beleforgatjuk a mártásba. Ha az ételt túl sűrűnek találjuk, adunk hozzá ½-1 dl főzővizet is, aztán rászórjuk a megpirított, fűszeres-fokhagymás, illatos zsemlemorzsát.
4 adag lesz belőle.
 Elfoglalt háziasszonyokra, sokat dolgozó anyukákra, este végre összegyűlő családokra gondolva indítja útjára Stahl Judit új szakácskönyvsorozatát, csupa olyan étellel, amelyek elkészítéséhez nem kell 30-45 percnél több időt tölteni a konyhában. A sorozat első három kötete ínycsiklandó szárnyasételeket, változatos édességeket és izgalmas olaszos tésztákat kínál, pontokba szedett, jól követhető receptekkel és rengeteg színes fotóval. „Kevés munka a konyhában, sok öröm az asztalnál.” (Stahl Judit) |
