Szegedi halászlé gazdagon

A halászlevet mindenki másképp csinálja, és az övé a legjobb. Számomra mindig egy fontos igazán, hogy találjak valakit, aki előkészíti nekem a halat. Ezen a délutánon Zsolti barátomat húztam be a csőbe. Kárász, keszeg, ponty – ezt a három halat használtuk a mi tökéletes halászlevünkhöz, és isteni lett. Tehát dolgozzuk fel a halat. Fej, farok és minden, ami fogyaszthatatlan (kivétel: belsőségek) – vágjuk le és tegyük félre, a többi részt szeleteljük fel ujjnyi vastagságban, és sózzuk be. Most jöhet a jó pörköltalap. Bele minden, amit nem eszünk meg (belsőségek, keserűcsont: kuka). Forgatjuk, keverjük, dolgozunk vele minimum egy órát, ha nagyon izzik, egy kis vízzel oltjuk. Ha már elválnak a húsok a csontról, locsoljuk meg annyi vízzel, hogy ellepje, és forraljuk fel. Aztán jöhet a halászlékészítés legcsodálatosabb dolga: passzírozzuk át a halalaplevet. Fogjunk egy tésztaszűrőt, merítsük bele a levet, és egy fakanállal passzírozzuk át a szűrőn egy lábasba a halalaplevet. A félig kész alaplevünk akkor van kész, ha jó sűrű. Elkészítettük a halászlé szívét. A csuda nedű mehet vissza a bográcsba, a bogrács a tűzre, és mehet a víz (kb. 1 liter). Ha a víz felforrt, a sózott haldarabokat szórjuk bele, és főzzük 15 percen keresztül. Egy csini minibográcsban tálaljuk, és szórjunk mellé friss, csípős zöldpaprikát.