Dögös borok – trendi csajoknak

Ezekben az összeállításokban általában van vallomásos rész, következzék most ez. Pályafutásomat „sörös lányként” kezdtem. Megfogott az őszinte, keserű íz és persze nyáron a frissítő buborék. Rendkívül hosszú ideig kitartottam a férfias nedű mellett, nekem egy borlap körülbelül egy halbiológia-tankönyv tartalomjegyzékével volt egyenértékű. Egyszer viszont, egy nagyon jó hangulatú vacsora alkalmával éreztem, hogy a kiválasztott ételemhez egyáltalán nem passzol a jól bevált serital, és borismerő barátnőmet kértem, ajánljon valamit a borlapról, amit biztosan szeretni fogok. Így szövődött örök szerelem köztem és Olivér között. Irsai. Egyik kedvencem a Nyakas pincészet kompozíciója, de most egy újat kóstoltam meg a teszt kedvéért. Az Irsai eleve könnyű, gyümölcsös bor, ez a választás, ha lehet, még könnyedebb. Egyszerűen már az illata nyugalmat sugároz, lecsendesíti az elmét. Az enyémet legalábbis. Valahogy mindig tavaszt varázsol körém, még ebben az ádáz esős időben is. Számomra az esti filmnézések és az igazi csajos csivitelések bora. S bár a Bëlga megénekelte, hogy „nem csak az Irsai jó”, részben igazuk is van. Nem csak. De az Irsai nagyon.

Lelőhely: Radovin Borműhely
Ára: 940 Ft

Hiába lettem végül borivó, a vörösborokkal még mindig óvatos vagyok. Ha nem jól választok, bizony könnyen megfájdul a fejem, vagy ha túl savas a nedű, gyomorkörnyéken nem lesz túl komfortos az érzet. Szóval a finom ismerkedés fázisában tartunk még csak, ezért minden egyes új találkozás olyan, mint egy izgalmas, bizsergető randevú.
A Ráspi pincészet Kopár Cuvée-jét az üvege alapján nem igazán emeltem volna le a polcról, középkorian férfias, vagy valami ilyesmi. Persze bort aztán végképp nem butelka alapján választunk. Szerencsére szintén egy vacsora mellé ajánlotta nekünk egy sommelier, és bizony szerelem lett ebből is. Karakteres, markáns, ugyanakkor csábító és kacér. Igazi „randibor”. Itatja magát, egy kicsit persze csalafinta, de nem ravasz. Ízében inkább telt ősz, buja romantika. Egészen elbűvölő, akár egy igazán jó pasi.

Lelőhely: Borműhely
Ára: 1890 Ft
A pincészetről bővebben »

Borvidéki lány vagyok, és mint minden szentnek, kicsit nekem is magam felé hajlott a kezem, amikor úgy döntöttem, hogy több kedvencem közül egy édes hajósi fehérbort mutatok be nektek. Igazi hazait, hajósi szőlőkertben ért gyümölcsök nedűjét. A neve kifejező, az ital tényleg a napfény íze. A sugarak addig érlelték a szemeket, amíg azok már majdnem mazsolává töppedtek, koncentrálva magukban az ízeket.
Az illata a fülledt, gyümölcs- és virágillatú nyár végi estéket idézi vissza. Íze, mint a méz, a kortyok őszies, nehézkesen olajos eleje tavaszi frissességbe, pezsgésbe folyik át.
A borszakértők most ne olvassanak tovább! Tudom, hogy szentségtörés egy desszertbort szódával „elrontani”, de ezt a bort én fröccsnek is nagyon szeretem! A buborékok a telt ízek lazítására születtek.
És hogy milyen alkalomhoz illik? Barátnős beszélgetésekhez, magányos estékre egy jó könyv mellé, szerelmes éjszakákon egymás ajkairól újraízlelni, és akkor is tökéletes édesség, ha éppen nincs otthon somlói galuska.

Lelőhely: Varga pincészet, Hajós-Pincefalu
A pincészetről bővebben »

Annyit olvastam róla – igen róla, és nem erről vagy arról –, mielőtt végre megkóstolhattam, hogy szinte réges-régi ismerősként üdvözöltem ízét a nyelvem hegyén, miközben a franciaországi Saint-Malo vaskos városfalába épített bohém crêperie-ben vártam a sonkás-tojásos galette-emet. Lányregénybe illő találkozás volt a miénk. Kockás terítővel, bájos porceláncsészével, amelyben pajkosan habzott ez a vidám ital. Igen, a cidre, azaz a francia almabor a hozzá illő csészéből fogyasztandó, nem pohárból, és főleg nem valamilyen műanyag kacatból, esetleg üvegből. A kelta hagyományokat tisztelő breton vidéken sokkal karakteresebb, határozottabb cidre születik, mintegy válaszul a táj zordon gyönyörű felütésére. A vörös sziklákra csapódó óceán pezsgése idéződik fel ennek a drága itókának a habzásában, ízében pedig az érett gyümölcs erjedt kéjelgése köszön vissza. Ha bármikor kedves francia vidékemre vágyom, csak veszek egy üveggel belőle, és egy kis fokhagymás-vajas pirított bagett mellé elkortyolom.

Lelőhely: Culinaris
Ára: 1591 Ft

Az embernek hétévente megváltozik az ízlése. Én lehet, hogy többünk helyett is vállalom ezt a metamorfózist, mivel ha borról van szó, hajlamos vagyok akár félévente is megváltozni. Persze az, hogy „fehér”, sosem volt kérdés, a vörösbor élvezetét meghagyom a férfiak kiváltságának. Viszont hogy épp mely fajta vagy mely pincészet felé húz a szívem, már női szeszélyem kérdése: valaha a mézédes aszú, ma már inkább a szinte jéghidegre hűtött frissítő rizling, s van, hogy a mámorítóan zamatos hárslevelű. Az idei nyár kedvence azonban egyértelműen és visszavonhatatlanul a muscat lunel volt. Egészen hidegen (11 °C!), olaszos előételek, hidegtálak mellé zseniális, feledhetetlen és utánozhatatlan. Persze tudom, vannak, akik a muskotály hallatán halkan ciccentenek, „könnyű győzelem az ízlés felett”, ám a Degenfeld pincészet tokajija szinte művészi szintre emelte ennek a kecses, illatos fajtának a bemutatását. Ha tehát bármilyen prekoncepciónk lenne a muskotállyal kapcsolatban, azt feledjük el, és adjuk át magunkat a muscat lunel cserfes csábításának. Minden korty egy-egy apró, kellemes meglepetés, egy-egy kényeztető pillanat lesz.

A pincészetről bővebben »
Lelőhely: hipermarketek
Ára: 1599 Ft

Vörös és fűszeres. Ez az alapvető elvárásom egy bortól, ezért aztán nagyjából a merlot és zweigelt vonalon találom meg a szám ízének legmegfelelőbbet. Most még egy szűrőt építettem a válogatásba. A bor legyen a Soproni borvidékről való! Hiába no, az embernek csak hazahúz a szíve olykor-olykor. Sopronnal a kékfrankost azonosítják, sőt azt hiszem, bormarketingileg így is emlegetik szülővárosomat, mint a kékfrankos fővárosát. Számomra eléggé érthetetlen a dolog, hiszen – köztünk szólva – bársonyos kékfrankoshoz nem volt szerencsés még soproni leányka koromban sem. A karcos, savas borról elhíresült borvidéken azonban szerencsére gyökeredzik már a Bëlga által megénekelt „New Generation”, akik nem átallnak leszámolni a kékfrankos mítoszával. De csak azért, hogy egy egészen másfajta mítoszt építsenek a Soproni borvidéknek. Mondjuk, egy olyasmit, amitől az ember szájában összefut a nyál, ha azt hallja, jófajta soproni vörösbor…

A borszaküzlet eladója szinte oda sem nézett a polcra, úgy nyúlt a Luka pincészet 2006-os bora után. „Ez lesz a legjobb” – tette hozzá. A választás maga a tökéletesség. A gyönyörű bíbor bornak az illata is káprázatos, olajos, fényes teste pedig szinte kínálja magát. Gyümölcsös, fűszeres, izgalmas az íze, mint egy titokzatos nőé, nem nőcskéé, hanem egy okos, finom, tudatos nőé. Szinte harapható, mégis selymes, mégis könnyed és – talán még az is belefér – frivol. És nemcsak csajoknak, a kolléga fiúk is letesztelték, és nagyon elégedettek voltak.

A Madárlátta Merlot a soproni Luka pincészet bora, a vezetője, Enikő női lélekkel és nagyon jó ízléssel készíti borait. Erről a merlot-ról azt írja: „Ez a merlot (…) legszebb példája annak, milyen tud lenni Sopron, ha egy csodás, véget nem érő ősz köszönt rá.” Pontosan ilyen… én csak tudom… 🙂

Lelőhely: Bor és Társa Borszaküzlet
Ára: 3990 Ft
• A pincészetről bővebben »

Ne hagyd ki: 5 felfedezésre váró borvidék

Könnyű savakkal búcsúzunk!