„Aranyláz”
A kínai gazdaság növekedési rátákkal csalogatja a külföldi befektetőket, amelyekről a Nyugat évtizedek óta csak álmodik. Az Olimpiai Játékok 2008-as pekingi megrendezése tovább izzította Kínában az „aranylázat”. Kína a világ legnagyobb építkezési helye. De nem csak Pekinget építették jelentősen körül és rendezték a környezetét. Shanghaitól délre létrejött egy teljesen új, kb. 800.000 lakost számláló város, amelyet egy német építésziroda tervezett meg.
A világ legrégebbi teakultúrája
Kínában 5.000 éve fogyasztanak teát. A teakészítés feltalálójának Shen-Nung kínai császárt tartják, aki 4.700 évvel ezelőtt a Középső Birodalmat irányította. Ma a tea Kínában mindenütt jelen van.
Korán reggel, munkában, étkezéskor, frissítőként, szomjoltóként és ellazulás végett egyaránt fogyasztják. A vendégeket a tisztelet jegyében egy csésze teával üdvözlik. A kalauzok a vonatban forró vizes termoszkannákkal járnak fel s alá, hogy bárki tudjon magának teát készíteni. És minden utcasarkon megtalálhatóak a teaházak, amelyekben a teakészítések között beszélgetés és nevetés folyik. A teaivás ugyanis elsősorban a társas életet szolgálja.
A világ legmodernebb teakultúrája
Nyugati értelemben főként azok a teafajták számítanak „modernnek”, amelyeket a kínaiak kedvelnek: a zöld tea és a fehér tea.
A fehér, a zöld és a fekete tea ugyanazon teanövényből, ugyanazon levelekből készülnek. A különbség a feldolgozásban rejlik. Kíméletes hőkezeléssel akadályozzák meg a fehér és a zöld tea esetében az úgy nevezett fermentációt. Fekete teánál a levélsejtnedvek e reakcióját oxigénnel, tudatosan idézik elő. A tea színe és íze ezáltal megváltozik, és tartósabb lesz. Azonban eközben egészséges és gyógyító alkotóanyagok egész sora vész el.
A kínaiak úgy tartják, hogy a zöld tea fogyasztása „ápolja az életet”, és szilárdan hisznek abban, hogy pozitív hatásai hozzá tudnak járulni a hosszú, egészséges élethez. Főként a nagyvárosokban váltják fel egyre inkább a tradicionális teaházakat a divatos bárok és improvizatív kocsmák. A „modern living” éllovasa a hazatért Hongkong mellett természetesen a gazdasági metropolisz Shanghai is. Itt már a múlt század 90-es éveinek elején gombamód szaporodtak a bárok. Néhány éve azonban Peking is rohamosan változik. A modern irodaépületekben található hűvös dizájnú Chill-out-bárok mellett azonban vad kocsmavilág virágzik a Pekingre jellemző óvárosi utcákban. Senki sem tudja, meddig állnak még a régi, egyszintes házak, a bérleti szerződések rövid időre szólnak, és a kocsmákat csak ideiglenesen újítják fel. Ez egyfajta esemény-jelleget kölcsönöz a helyszínnek. Az új bár- és kocsmahelyszín azonban semmit sem változtat a kedvelt italon: a teán.
A hagyományos kínai orvoslás modern felismerésekkel szolgál
A Nyugat évtizedek óta több mint érdeklődő tekintettel figyeli a hagyományos kínai orvoslás elveit és módszereit. A szellemi és testi egészség teljes megfigyelése nálunk is egyre inkább középpontba kerül, és a nyugati hagyományos orvostudományban nem lehet már eltekinteni az akupunktúrától sem. A kérdés csupán az, hogy el lehet-e sajátítani egyáltalán a kínai orvoslást egy akadémia rövid tanfolyamán. Hiszen itt kevésbé bizonyos módszerekről van szó, sokkal inkább egy számunkra teljesen idegen gondolkodásmódról a test, a lélek és a környezet összjátékával kapcsolatban. A kínai orvoslás elsősorban nem arról szól, hogy újra egészségesek legyünk, hanem arról, hogy egészségesek maradjunk. A prevenciónak, tehát a betegségek megelőzésének van a legnagyobb jelentősége.
A filozófiai mellett egyszerű történelmi okokat is találhatunk. Az ország mérete miatt a legtöbb kínai évszázadokon át gyakorlatilag nem tudott orvossal konzultálni betegség esetén. A megoldás a következő volt: Ne betegedjünk meg.
Évek óta nálunk, nyugaton is rendkívüli népszerűségnek örvendenek a kínai egészségmegőrzés legfontosabb sarokpontjai. A csikongot és a tai-chi-chuan-t számos könyvben, szemináriumon és népfőiskolai tanfolyamon oktatják. Ezeknél lényegében az Qi (ejtsd: „csi”) életenergia fenntartásának segítéséről van szó, amely meghatározott mozgásfolyamatokkal és meditációval érhető el. A szellemi és a testi harmónia nemcsak a jóllétet fokozza, hanem erősíti szervezetünk öngyógyító képességét is.
Különösen fontos a kínaiak számára a helyes táplálkozás. Az ételnek nemcsak ízlenie kell, hanem energiát és harmóniát is kell nyújtania, és segítenie kell a hosszú, egészséges életet. Az öt elemen alapuló kínai táplálkozástanban az ember áll a középpontban. Az ember egyéni szükségletei alapján választják ki az energetikai szempontból legkedvezőbb élelmiszereket és gyógynövényeket. Mindazok, akik számára bonyolult az öt elem szerinti főzés, és túl megerőltető a csikong és a tai-chi-chuan elsajátítása, a kínai egészségmegőrzés legegyszerűbb módját gyakorolják. Hátradőlnek, és a legteljesebb nyugalomban élvezik az ízletes, jótékony és egészséges teát.
Termék tipp:
Zen chai green tea: 
Zöld tea évezredek óta ismert Kínában, mint ízletes üdítő ital és a jó közérzet forrása. A „Zen Chai” tea különlegesség pompás íz-világát a zöld tea, és a citrom és mangó finom ízének kombinációja adja.
White tea: 
A fehér tea a nevét az értékes ezüstfehér pelyhes tea rügyeknek köszönheti. Csak a legfinomabb tealeveleket használják fel ennek a kitűnő és ritka tea specialitásnak a készítéséhez, ezzel biztosítva annak lágy ízét.
White Tea Citrus: 
A fehér tea természetes antioxidáns tartalma növeli a szervezet védekező képességét a szabad gyökökkel szemben. A citrom és mangó ízesítés pedig egy pompás citrusos íz-hatást nyújt.
