nlc.hu
Gasztro
Csináld magad: savanyú káposzta házilag

Csináld magad: savanyú káposzta házilag

A boltokban kapható savanyú káposzta kilója 300–700 forint körüli, ropogósságát sokszor borkén segítségével őrzi meg és nátrium-benzoáttól tartós. Ez így nem mehet tovább!

Ha szeretnénk, hogy a savanyú káposztánkban a káposztán és a saját ízlésünk szerinti fűszereken kívül más ne legyen, akkor érdemes nekiállni házilag savanyítani. Igazán nem bonyolult, csak egy nagy, 5 literes cserép- vagy üvegedény kell hozzá, és némi türelem.

Az alaprecept

Csináld magad: savanyú káposzta házilag Hozzávalók 5 l-es üveg- vagy
cserépedénnyi savanyú káposztához:

2 fej tömör, fehér káposzta

bors

Opcionális ízesítők:
hagymaszeletek
alma- vagy birsalmaszeletek
egész koriandermag
egész borókabogyó
kapor
babérlevél

A káposztát gyaluljuk le vagy éles késsel vágjuk vékony csíkokra. A torzsáját ne használjuk fel! Az edény aljára szórjunk sót, majd kezdjünk el rétegezni: egy réteg káposzta, hagyma, birsalma, babérlevél, koriandermag, majd megint káposzta, só, bors… tetszőlegesen. Ne sajnáljuk a sót, több kell belőle, mint amennyivel nyersen jólesne. Minden réteget jól nyomkodjunk le például egy vízzel félig megtöltött, tiszta borosüveggel. Ha a káposzta elfogyott, újra jól nyomkodjuk le az egészet – vízzel nem szükséges felönteni –, majd fedjük le egy olyan fedővel, ami az edénybe belefér. Fontos, hogy teljesen lefedjük a káposztát. A fedőre rakjunk valamilyen súlyt (például a fent említett borosüveget) és hagyjuk állni. Naponta egyszer-kétszer nyomkodjuk le, amikor eszünkbe jut (különben a felső réteg megpuhulhat, megbarnulhat). Körülbelül öt-hat nap után ehető, hűtőszekrényben sokáig eláll.

A savanyú káposztának a magyar konyhán kívül például a német, francia vagy a lengyel konyhában is meghatározó szerepe van, de a koreaiak nemzeti eledele is egyfajta csípős-savanyú káposzta. Nem nagyon hasonlít a miénkre, hacsak abban nem, hogy ezt is pofonegyszerű elkészíteni. Az alábbi recept szerinti verzió 2 óra alatt készen is van. Remek, izgalmas savanyúság bármi mellé (Koreában előételként fogyasztják), a csípős, pikáns ízek kedvelőinek ajánljuk. „Rá lehet kattanni.”  Egy ötfős koreai család állítólag több száz fej káposztát fogyaszt el ebben a formában a tél folyamán!

Csináld magad: savanyú káposzta házilag Kimcsi (Mark Bittman receptje)

1 fej káposzta vagy kínai kel
só (kb. 15 dkg)
20 szál újhagyma, felaprítva
1 ek szárított chilipehely (vagy ízlés szerint)
60 ml szójaszósz
2-3 ek zúzott fokhagyma
3 ek zúzott friss gyömbér
5 dkg cukor

 

 

A káposztaleveleket terítsük egy nagy szűrőedénybe, rétegenként bőven sózva. Hagyjuk állni 2 órán keresztül. Amikor a levelek megfonnyadtak, öblítsük le róluk a sót és töröljük szárazra őket.
Egy tálban keverjük össze az újhagymát, a chilit, a szójaszószt, a fokhagymát és a cukrot. A káposztaleveleket csíkozzuk fel és keverjük össze a többi hozzávalóval. Azonnal tálalható. Hűtőben egy hétig áll el, közben napról napra erősebb ízű lesz.

Harmath Csaba és a házi savanyítás

Komoly kérdés, miért is savanyítson az ember káposztát? Miért is készítsen egy olyan terméket, aminek az eltarthatósága biztosan rövidebb lesz azon termékekénél, amelyek a boltok polcán figyelnek ránk. De még a piaci kofák által árulténál is. Akkor miért csináljuk? A kellemesnek egyáltalán nem nevezhető fermentációs szagokért? Na azért végképp nem. Hár akkor miért?

Csak egy dologért savanyít az ember magának káposztát: azért, hogy amikor abból főz a vendégeinek, elmondhassa büszkén: “Magam savanyítottam!”. És tényleg, a társaság legalább fél óráig fog majd erről beszélni, többen pedig elkérik a receptet, amiből persze  gondosan ki fogunk felejteni egy-két alkotóelemet, hiszen nehogy már nekik könnyű dolguk legyen!

De félre a tréfával! Elsősorban azért savanyítunk káposztát, vállalva annak minden ódiumát, mert ekkor legalább biztosak lehetünk abban, hogy az hagyományosan készült, nem pedig mindenféle gondosan adagolt vegy- és kegyszerek hozzáadásával gyorsított eljárással. Másodsorban azért, mert már túl sokszor találkoztunk már olyan bolti termékkel, aminek az íze több sebből vérzett: nem volt eléggé sós, vagy épp túl sós volt, keserű volt, rossz vágó savanyú íze volt, gyógyszeríze, s még sorolhatnám. Ehhez képest a tradíciók menté készült káposztának csak a természetes erjedési ízei lesznek, felhangok nélkül. Vagy épp ellenkezőleg, felhangokkal, de azokat mi szabályozzuk azzal, milyen kiegészítő ízeket viszünk bele. És itt már a változatok száma végtelen. Ez az a pont, amikor a saját kreativitásunkat szabadon engedhetjük, amikor türelmetlenül várjuk, hogy mikor áll már le a forrás, mikor kóstolhatjuk az új káposztát. És ekkor van az is, ha egy-egy ízesítés igen jóra sikeredik, hogy vendégeket hívunk, közeli barátokat, mert a káposzta nem faxnis trendi étel, hanem a család és a közeli barátok eledele, s ekkor büszkén mutatjuk be nekik az új kreálmányt.

Hát megéri, mindenképp. Egyszer legalább ki kell próbálni. Egészen más lesz az íze ám, azért mert a saját gondolataink, a saját munkánk is benne van abban a savanyúkáposztás bödönben!

Disznótori hurkás rakott káposzta

Hozzávalók:
5 dkg füstölt szalonna
20 dkg kolozsvári szalonna
30 dkg májas hurka
30 dkg véres hurka
30 dkg sütnivaló kolbász
1,2 kg savanyú káposzta
25-30 dkg árpagyöngy (gersli)
2 nagy fej hagyma

bors
2-4 babérlevél
1 mokkáskanál őrölt koriander
12 szem borókabogyó
csípős zöldpaprika ízlés szerint
1,5 l alaplé, vagy maradék húsleves
1-2 evőkanál tejföl

Elkészítése:
A füstölt szalonnát felkockázom, majd lassan pörcre sütöm. A pörcöt félreteszem, a zsírban pedig a másfél centi vastag karikákra vágott hurkákat és a kolbászt kicsit megpirítom mindkét oldalon. Vigyázni kell azért vele, mert a bél összeugorhat, s ekkor érdekes formákat vesz föl az eredetileg jó kinézetű karika. Ha megpirulta a húsok, mehet bele a kolozsvári szalonna, azt is megpirítom és félreteszem. A közepesen vastagra szelt hagymát megfonnyasztom, majd hozzáadom a káposztát, a babért, a mokkáskanálnyi koriandert, a borókabogyót és az esetleges csípős zöldpaprikát és ekkor már nagy lángon pirítom 4-5 percig. Közben a gerslit az alaplében kb. 20 percig előfőzöm, majd leszűröm, de a levet megtartom. A káposztát elkeverem a gerslivel.

A sütőtál aljára teszem a kolozsvári szalonna darabjait, beterítem káposztával, erre jönnek a hurkakatonák, gondosan összecsoportosítva. Újabb réteg káposzta, majd ismét hús és káposzta. A tetejére pedig rászórom a szalonnapörcöt. Kb. egyharmadáig feltöltöm az alaplével és betolom 14 fokos sütőbe fóliával lefedve úgy két órára. A végén a sütőt felmelegítem 200 fokra, és a tetejét jól megpirítom.
A tányérban 1-1 cseppnyi tejfölt kaphat, nálam ez gyakran el is marad.
Nem egy könnyű étel, igazi disznótori ízvilág, igen rusztikusan. Nagy ivászatoknak pedig igazán méltó kísérője.

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top