Éveken keresztül mindent berántottunk, főzeléket, levest, bármit, talán csak a meggyszósz úszta meg. A kilencvenes évek közepén aztán jött a habarásmánia, akkor meg az volt a menő. Aztán a kínai konyha elterjedésével, na és persze Benke „hát kérem szépen” Laci bácsi kampányának köszönhetően a 2000-es évek eleje a keményítővel való sűrítésről szólt. Most „önmagával” sűrítünk, a tudatos étkezés jegyében, de ettől még nem árt, ha tudjuk, hogy melyik módszer mire való.
Rántás
A rántás igazi történelmi sűrítő. Olcsó, finom, és a legtöbb étel ízének kimondottan jót tesz. Hagyományosan finomliszttel készül, de aki fogyókúrázik, az csinálhatja teljes kiőrlésűvel is.
Így készül: A zsiradékot felhevítjük (vajjal vagy zsírral a legjobb), majd beleszórjuk a lisztet, fontos, hogy olvadtgyurmaszerű masszát kapjunk, tehát ne spóroljunk a zsiradékkal. Állandó kevergetés mellett zsemleszínűre pirítjuk a lisztet, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a pirospaprikát, jól elkeverjük, és hozzáadjuk a besűrítendő ételhez.
Variációk
A legtöbb magyaros fogásnak jót tesz, ha nemcsak egyszerűen a lisztet pirítjuk meg, hanem hagymát és fokhagymát is pirítunk hozzá. A rántásnak – főleg ha főzeléket sűrítünk – jót tesz a tejföl is, nem kell spórolni vele, 3 kanál liszt mellé mehet 3 deci tejföl. Jól működik petrezselyemmel is, főleg ha leveseket sűrítünk.
A híres rántott leves
Hó végén finom és olcsó fogás lehet a rántott leves, amit kedvünk szerint dúsíthatunk nokedlival, krumpligombóccal vagy tojással. A recept végtelenül egyszerű: paprikás-petrezselymes rántást készítünk, majd felöntjük vízzel, és beforraljuk, majd hozzáadjuk a kedvünkre való levesbetétet.
Habarás
A habarás kevésbé macerás, mint a rántás, cserébe nagy a veszély, hogy összecsomósodik. Elsősorban gyümölcsmártások és krémlevesek sűrítésére használjuk.
Így készül: A lisztet és a tejet vagy tejszínt habverővel (3-4 kanál liszthez 2 deci tejszínt számoljunk) csomómentesre keverjük, majd hozzáadunk egy keveset a forró levesből vagy szószból, hogy a hőmérsékleteket kiegyenlítsük, ez a trükk ahhoz, hogy a habarás ne csomósodjon össze. Majd állandó kevergetés mellett besűrítjük a szószunkat vagy levesünket. Az állandó kevergetés ebben az esetben azt is jelenti, hogy nem egyszerre zúdítjuk bele a habarást, hanem óvatosan csorgatjuk, hogy ne legyenek benne hatalmas csomók.
Variációk
Sűríthetünk kókusztejjel vagy akár mascarponéval is, így sokkal krémesebb és különlegesebb lesz az étel.
Keményítős sűrítés
A technika ebben az esetben ugyanaz, mint a habarás esetében, csak a lisztet keményítővel helyettesítjük. Elsősorban szószokat és gyümölcsleveseket érdemes így sűríteni.
Lisztes szórás
Pirított fogásoknál használjuk ezt a módszert, gombánál vagy tokányoknál tökéletesen beválik. Elsősorban olyan ételeknél praktikus, amelyek maguktól is elég szaftosak, ilyenkor a pirítás felénél 1-2 kanál lisztet szórjunk a zöldségre vagy a húsra, és gyorsan átkeverve süssük néhány percig. Fontos tudni, hogy ilyenkor az étel könnyen odaéghet, ezért ne süssük túl sokáig és állandóan kevergessük.
Manierozás (ejtsd: manírozás)
Általában arra használják, hogy étel selymesebb legyen, nem sűrít annyira, mint a rántás vagy a habarás, de mivel vajjal készül, nagyon finom ízt ad. Lényege, hogy a liszttel összegyúrt vajat kifagyasztjuk, apró kockákra vágjuk, és az ételbe szórjuk. Alkalmazásának egyszerűbb változata: a kisebb darabokra vágott vajat vagy margarint lisztbe forgatva keverjük a sűrítendő ételbe.
Turmixolás
A mostanában legdivatosabb sűrítési eljáráshoz nem használnak lisztet; ez egyrészt egészséges megoldás, másrészt pedig nem kell félni a csomósodástól. A mixer gyakorlatilag (az esetek nagy részében) a lisztet váltja ki. A zöldségféléket kevés vízben pároljuk meg, majd nagyjából 30 százalékát vegyük ki, turmixoljuk le, majd ezzel sűrítsük vissza a főzelékünket/levesünket. Ezáltal alacsonyabb lesz a főzelékünk vagy levesünk energia-, szénhidrát- és zsírtartalma. A saját anyagával történő sűrítés remekül beválik a zöldborsó, cukkini, tökfélék, sárgarépa, burgonya, bab, brokkoli, karfiol esetében.
Néhány esetben, mint például a vöröslencse- vagy sárgaborsó-főzeléknél/levesnél sűríteni egyáltalán nem is kell, hiszen ezek a főzés során kissé szétfőnek, ezáltal besűrítik saját magukat.
A sűrítés történhet burgonyával is (pl. zöldbab vagy kelkáposzta esetében). Ilyenkor a burgonyát a zöldségfélével együtt (vagy külön) főzzük, majd kiszedjük, leturmixoljuk, és visszasűrítjük vele a főzelékünket/levesünket.
A háziasszonyképző korábbi részei: |