Mit is főzzünk? A francia konyháról érdemes tudni, hogy némileg kalóriaszegényebb, mint a magyar. Bár kevés konyha van a világon, amire ez nem igaz… A konyha is, mint minden Franciaországban, a tradíciókon alapul, ami egészen Amerika felfedezéséig nyúlik vissza. Ekkor kerültek új, ízletes növények először Európába. A kukorica, a burgonya, a paprika, a paradicsom, a napraforgó, az ananász, a tök, a kakaó és a vanília is ezek közé tartozik. Majd Medici Katalin francia királyné egyenesen Firenzéből hozatott séfeket és szakácsokat, hogy elterjesszék a gasztronómia alapjait az országban. Tehát mi is legyünk tradicionálisak!
Minden fogáshoz bor is dukál természetesen. Ha gondban vagyunk, vajon milyen bor is való egy ételhez, akkor elég egy-két apróságot szem előtt tartani, és rájövünk, hogy nem kell ehhez atomfizikusnak lenni. Az italnak és az ételnek ki kell egészítenie egymást – tehát sose tegyünk egy robusztus vörösbort, teszem azt egy kagyló mellé. Ha az ilyen elhibázott kombó után megkérdezzük a vendéget, hogy milyen volt az étel, nem fogja tudni megmondani, mivel kizárólag a bor ízét érezte. Ezért első körben az étel fajsúlya mellé válasszuk a bort, ha jól eltaláljuk, nagy baj nem történhet. A kagyló mellé például választhatunk egy finom champagne-t vagy egy száraz, magasabb savtartalmú fehérbort, ellenben egy nagy marhaszelethez már odatehetjük a nagy bordeaux-i vöröset. Amennyiben megtehetjük, vacsora előtt igyunk egy pohár champagne-t vagy pezsgőt aperitifként. Egyszerűen jobb lesz tőle a kedvünk!
A leves, amit minden ország szeretne a magáénak tudni
Francia hagymaleves
Most kezdhetnénk azzal, hogy aki igazán finom hagymalevest szeretne enni, az jobb, ha meg sem áll egy párizsi bisztróig, de kevés olyan embert ismerünk, aki csak úgy kiugrik levesezni a franciákhoz. Cserébe a legtöbb étterem étlapján ott szerepel a hagymalevesnek hívott lötty, aminek semmi köze az eredeti recepthez.
Francia hagymaleves
Hozzávalók:
- 1 evőkanál cukor
- 6 bögre csirke alaplé
- 5 dkg parmezán
- 1/4 bögre olívaolaj
- 2 evőkanál vaj
- ízlés szerint bors
- 2 dl fehérbor
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 fej vöröshagyma
- pár csipet só
- fél db baguette
Elkészítés
A vajat és az olajat felhevítjük, majd közepes lángon karamellizáljuk a hagymát egy kevés cukorral. Ez a folyamat legalább 20-25 percet igénybe fog venni, a hagymának ugyanis világosbarnának kell lennie. Ha a hagyma elérte a kívánt színt, akkor szórhatunk rá egy kanál lisztet, hogy sűrűbb legyen a leves. De aki fogyókúrázik, az ezt kihagyhatja. Felöntjük a hagymát az alaplével, és belekeverjük a fokhagymát, majd a összeforraljuk, és beleöntjük a fehérbort. Sóval és borssal ízesítjük. Sokszor kispórolják a bort, pedig az elengedhetetlen! És sajnos a hagyma karamellizálását sem lehet kihagyni.
A bagettet szeletekre vágjuk és megkenjük vajjal, majd rátesszük a kétféle sajtot, sütőben pirosra sütjük, és a meleg leves mellé tálaljuk. A leveses csészébe is tehetjük a kenyeret, de akkor nehézkesebb megenni, bár jóval mutatósabb.
Megjegyzés: A levesbe keverhetünk egy kevés tejszínt is, de ne turmixszoljuk!
A kisemberek eledele
Boeuf a la Bourguignonne (Burgundi marharagu Julia Child receptje alapján)
Hozzávalók 4 személyre:
- 2 evőkanál liszt
- ízlés szerint őrölt bors
- 1 fej zeller
- 2 db fehérrépa
- 2 dl (marha) alaplé
- 40 dkg csiperke gomba
- 4 evőkanál paradicsompüré
- 10 dkg füstölt szalonna
- 1 kg marhalábszár
- 3 evőkanál vaj
- 50 dkg sárgarépa
- ízlés szerint cukor
- jó pár csipet só
- 3-4 fej vöröshagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- 1 üveg vörösbor
- 3-4 db bors
- 2 db babérlevél
- fél evőkanál (friss) kakukkfű
- 10-15 db (ecetes) gyöngyhagyma
Elkészítés
Felkockázzuk a szalonnát és félig kisütjük a zsírját, rádobjuk a kockákra vágott hagymát, és üvegesre sütjük. A marhát is feldaraboljuk, 3 centis kockákra, majd vajon megpirítjuk, de épp csak annyira, hogy vékony kérget kapjon. Utána rádobjuk a feldarabolt zöldségeket, kivéve a gyöngyhagymát és a gombát. Felöntjük az alaplével és a borral, borsozzuk, fűszerezzük, és rátesszük a paradicsompürét és a fokhagymát is. Majd egy óra hosszára 120 fokos sütőbe tesszük, egy óra elteltével sózzuk, borsozzuk, megrázogatjuk, azután visszatesszük, újabb egy órára. Az utolsó fél órára már beledobjuk a hagymát és a gombát is, és azokkal főzzük készre. Összesen 2,5 órát sütjük. Mi nem szoktunk hozzá köretet főzni, hanem friss kenyérrel esszük, és közben vadul tunkolunk.
Bor: Itt már nagyobb a variációs lehetőségünk, de ide vörösbor kell! Tartózkodnék a nagyon tartalmas és nehéz tételektől, ugyanis a hús ízét nem, de a zöldségekét biztosan elnyomná a bor. Itt célszerű egy közepes testű bordeaux-i, Graves-ből vagy Medoc-ból származó tételt választani vagy helyi, burgundiai pinot noirt.
XV. Lajos kedvenc desszertje
Almás-fahéjas madeleine
Hozzávalók 18 nagyobb darabhoz:
- 1 bögre liszt
- 2 db tojás
- fél kiskanál sütőpor
- 1 tasak vaníliás cukor
- 1 kiskanál őrölt fahéj
- 1 evőkanál darált dió
- fél bögre (reszelve) alma
- 1,2 bögre (olvasztott) margarin
- 2/3 bögre barnacukor
Elkészítés
Mikrosütőben olvasszuk fel a vajat, és tegyük félre hűlni. Néhány perc múlva robotgép segítségével keverjük krémessé az egész tojásokat a cukorral. Csurgassuk bele a kihűlt, megolvadt vajat. Fakanállal folytassuk az anyagok összeforgatását; szitáljuk bele a sütőporral elkevert lisztet, és adjuk hozzá a pépesre reszelt almát. Szórjuk bele a vaníliás cukrot, a fahéjat és a darált diót. Néhány órán át pihentessük a masszát a hűtőszekrényben.
Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Ha fém madeleine-formát használunk, akkor a tortaformához hasonló módon készítsük elő: kenjük ki vajjal, szórjuk meg liszttel. A szilikonformát nem kell kikenni, csak szilárd sütőlemezre tenni.
Kanalazzuk a masszát a formába (¾ evőkanálnyi adag szükséges egy forma megtöltéséhez), majd előmelegített sütőben 180 fokon süssük 15 percig. A formában hagyjuk kihűlni, a tetejét szórjuk meg fahéjas porcukorral.
Tipp: madeleine-forma híján meg lehet próbálni a sütést minimuffin alakban is.
Bor: Itt mindenki azt mondaná, hogy valami nehéz, édes bor kell – ugyanis ezt a téves szokást nevelték belénk. Lehet inni hozzá azt is, de nem kötelező. Amennyiben édes bort szeretnénk inni mellé, remek tételeket találunk Sauternes-ben Bordeaux-tól délre, illetve Elzászban is vannak magasabb cukortartalmú, nagyon szép borok, melyek jól állnak az édességekhez. De lehetünk bártabbak, és kóstolhatunk hozzá akár vörösborokat is. A lényeg, hogy mindig törekedjünk az egyensúlyra. Csak nagyon kevés dolog van kőbe vésve a bor és az ételek kapcsolatában. Jó főzőcsézést mindenkinek!