A japán teaszertartás (más néven chanoyu – a teához készített forró víz) eredete arra az időre esik, amikor a japánoknál a zen buddhizmus téziseivel együtt meghonosodott a zöld tea élvezete is. Az 1500-as években Sen-no Rikyu egyesítette az egyszerűség ideáját azzal az elképzeléssel, hogy minden teafogyasztási alkalomnak egyedinek és különlegesnek kell lennie. A hagyományos japán teaceremónia így lett sokkal jelentőségteljesebb alkalommá egy egyszerű teafogyasztásánál és vált spirituális eseménnyé, amely megjeleníti a harmóniát, tiszteletet, tisztaságot és nyugalmat.
A teaszertartás házigazdája sok gyakorlás után éri csak el, hogy mozdulatai és a szertartás meghatározott lépései tökéletesek, ám egyszerre egyszerűek is legyenek minden apró részletükben. A szertartást teaházakban és otthon is lebonyolíthatják egy erre a célra kialakított teaszobában. Nagy jelentősége van a szoba berendezésének és díszítésének, amely egyszerű, rusztikus, és az évszaknak és a célnak megfelelő.
Mielőtt a ceremónia kezdetét veszi, a meghívott vendégek keresztül sétálnak a roji elnevezésű pompás kerten, ezzel szimbolikusan megtisztulva a világ szennyétől, majd a házban megmossák kezüket is egy kőtálban (tsukubai), a megtisztulás utolsó lépéseként. Ezután egy várakozószobában (machiai) tartózkodnak, amíg a vendéglátó felkészül.
A vendéglátó egy alacsony ajtón át bocsátja be őket a teaszobába, amelyen keresztüllépve mindenkinek fizikailag is meg kell hajtania magát, majd a vendéglátó minden vendégét külön-külön szótlan meghajlással is köszönti. Ezután édességgel (Wagashi) kínálja őket, de az is előfordul, hogy teljes, háromfogásos menüt szolgál fel. Ez a fázis, melyet időről időre szaké ivásával is megszakítanak, akár négy órán át is tarthat.
Maga a teaszertartás a hozzá kapcsolódó edények és eszközök tisztításával kezdődik. A vendéglátó feladata, hogy megmossa a teáskannát és csészéket lassú, méltóságteljes mozdulatokkal. Ezután a vendéglátó elkészíti magát a teát úgy, hogy háromadagnyi matcha zöld teaőrleményt tesz a kannába, majd forró vizet önt hozzá. Ezzel egy igen sűrű folyadék készül, amit később további víz hozzáadásával hígít fel a vendégeknek.
A vendéglátó megtölt egy csészét, amelyet szertartásos mozdulattal felmutat a legelőkelőbb vendégnek, majd átadja neki. A vendég átveszik a csészét, fordít egyet rajta, majd kortyol a teából. Ezután megtörli a peremét és továbbadja a következő vendégnek, aki megismétli ezt a mozdulatsort. Miután mindenki ivott, a vendéglátó elöblíti az edényt. Ekkor kapnak a vendégek lehetőséget rá, hogy közelebbről is megtekintsék a szervizkészletet, amit akár egy ruhával óvatosan a kezükbe is foghatnak. Illik ugyanilyen figyelmességgel a szoba berendezését is szemügyre venni. Ezután még több kör teázás következhet, ezek száma nincs meghatározva. A szertartás az edények összegyűjtésével és a vendégek elbocsátásával ér véget.
