Azt már régóta tudjuk, hogy a menza minden, csak nem egészségbarát, az óvodás- és iskoláskori túlsúly is visszavezethető az egészségtelen közétkeztetésre. Túl sok zsír, kevés zöldség és gyümölcs, rengeteg üres kalória jellemezte eddig gyermekeink napközbeni étrendjét. A szülőnek az intézménybe kerüléstől kezdve vajmi kevés hatása van arra, hogy mit eszik a gyerek. A nap nagy részében leginkább azt, amit elé raknak. A menzareform nem új keletű, már 2011-ben is hivatalos ajánlás született az OÉTI részéről, hogy egészségesebb legyen a közétkeztetés, ám akkor még süket fülekre és felháborodásra talált. Most azonban rendeletbe foglalták az általános irányelveket.
Tiltólistán a só és a cukor
Előre halljuk az ellenzők táborát, akik majd azt mondják, hogy “ugyan már, mi is ezen a menzakaján nőttünk fel”. Valóban, ám ez nem jelenti azt, hogy nem lehet jobban csinálni. A rendelet szerint tiltólistára került élelmiszerek, fűszerek legalábbis azt mutatják, hogy ez a cél.
A jogszabály által előírtak szerint nem tehetnek ki sót és cukrot az asztalra a gyerekeknek, és a tálalókonyhán is tilos lesz utólag ízesíteni, sózni, cukrozni az ételeken. A cukrozott tejet is mellőzni kell, illetve a tejföl és a tejszín sem használható, csak belefőzve az ételekbe.
A sótartalmú leveskocka, ételpor, ételízesítő krémek és paszták is eltűnnek az intézményekből, főzéskor még használhatók, ám utólag ízesítésre már nem. Az alkohol és az alkoholtartalmú ételek, szénsavas, cukros üdítők is tiltás alá kerültek, bár eddigi tapasztalataink szerint ezek nem is voltak nagyon jelen az ovikban, iskolákban és kórházakban. A folyadékot vízzel és ásványvízzel kell megoldaniuk a gyerekek számára, persze a jó öreg ovis tea nem maradhat el, de csak meghatározott mennyiségű cukor kerülhet bele. Szerintünk ez azt jelenti, hogy kevésbé lesz “szájösszeragadós”, ami kifejezetten előnyére válik, de azért ezt helyben tesztelni kellene.
Kötelező a tej és a zöldség
Kötelezővé tették az egész napos étkeztetés során 3 dl tej/fő biztosítását, illetve négy adag gyümölcsöt vagy zöldséget. Két adag teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó élelmiszernek is szerepelnie kell a napi menüben. Aminek pedig a gyermekeink a legjobban örülnek majd: egy étel 20 nap múlva szerepelhet újra a menüben, így a változatosság is betér a menzákra.
Már jó ideje rendelkezésünkre állnak olyan kutatások, amelyek alátámasztják, hogy a gyermekkori táplálkozási szokások kialakításával tehetünk a legtöbbet gyermekeink felnőttkori egészségi állapotáért. A menzákon lévő eddigi ételek leginkább csak válogatósságra nevelték őket, miközben lefektették a felnőttkori cukorbetegség és elhízás alapjait, így a rendelet egészségre való törekvése jó iránynak tűnik.
Informálni kell
Úgy tűnik, sokkal több információ áll majd rendelkezésünkre arról, hogy miből készülnek gyermekeink ételei: a rendelet szerint az étlapon fel kell tüntetni a energia-, zsír-, telítettzsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmat, ugyanígy az allergén összetevőknek is helyet kell rajta kapniuk. A sómennyiséget fokozatosan kell csökkenteni, az előző évi napi mennyiséghez képest 10 százalékkal kevesebb só kerülhet az ételekbe 2020-ig bezárólag. A rendeletben előírták az étel elkészítésének személyi feltételeit és a diétás étrend szabályait is. Egészség szempontjából tehát üdvözölhetjük örömmel a menzareformot, miközben reménykedünk abban, hogy emiatt nem szökik az egekbe a menzai étkeztetés ára.
