Talán elhalványultak már ezek az emlékek. Ma már a gondtalan gyerekkort elhagyva a dolgos hétköznapokban élsz, és néha talán a felelősség súlya alatt a szád íze is megkeseredik kicsit. Ilyenkor jó felidézni ezeket a régi napokat: édesítsd meg az ínyed egy mosolygós, zamatos barackkal, harapj bele egy hersegve roppanó almába, szemezgess egy marék illatos eperből. Mert van, ami nem változik: a magyar gyümölcs most is éppen olyan jó, mint régen.
Ebben jobbak vagyunk
A szakemberek úgy tartják, hogy a magyar talaj melegebb, mert a Föld forró magja felett a szilárd kéreg itt vékonyabb. Azt is mondják, hogy sokkal táplálóbb is, hiszen a Kárpát-medence termőföldje hegyi és tengeri üledékes ásványokban gazdag, és ezek adják az itt termő gyümölcsök különleges zamatát. A sok napsütés, ami éppen annyira intenzív csak, hogy a cukortartalom jó magas legyen, hosszan és alaposan érleli a gyümölcsöket, de nem égeti el őket úgy, mint a déli országokban, ahol fényvédő szerekkel kell kezelni a gyümölcsösöket. Számos más oka van még annak, amiért a nálunk termő gyümölcsök íze intenzívebb, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk magasabb, és nemcsak küllemre, de fogyasztási szempontból is egészségesebbek.
Élő hagyományok, friss áru
Nálunk régi hagyományai vannak a kis gyümölcsöskerteknek, a gondos kézimunkának és a kíméletes növényvédelemnek. Ezek a hagyományok és a különleges magyar fajták öröklődtek azokba a nagyobb gazdaságokba is, amelyek friss áruikkal a hazai gyümölcsfeldolgozó üzemek fő beszállítói. Ezek a gyümölcsszállítmányok nem utaznak napokig – néha másfél hétig is akár – a termelőtől a felhasználási helyig, hanem néhány óra alatt rendeltetési helyükre kerülnek, ezért éretten szüretelhetik a termést. A külföldi, intenzív termelésű ültetvényeken félig éretlen állapotban szüretelnek, hogy a szállítási körülményeket kibírja az áru. Ennek viszont az ára az, hogy jóval alacsonyabb a vitamintartalmuk az ilyen gyümölcsöknek, zamatuk, aromáik fejletlenek. Az éretten szedett és frissen a boltokba került gyümölcs C-vitamin-tartalma például legalább tíz százalékkal magasabb a távolról érkező, idő előtt szüretelt árunál, hiszen a szüret után egy nappal a termés elveszíti C-vitamin-tartalmának egy tizedét. Az a magyar gyümölcs, amit a környékről szállítanak a boltokba, piacokra és feldolgozóüzemekbe szinte biztosan egészségesebb és zamatosabb is, ha lelkiismeretesen gondozták és kivárták a szüret megfelelő időpontját.
