Itt az ideje, hogy rendbe vágjuk ezt a tökkérdést
Emlékeim szerint régen nem volt ennyi tök. Tuti hogy nem. Volt a hosszúkás, sárga sütőtök, amit lelkesen megsütöttünk, aztán felé sem néztünk egy hónapig. Mostanra azonban valahonnan az ismeretlenből annyi fajta kúszott elő, hogy alig győzöm kapkodni a fejem. Sokszor én is csak állok a zöldségesnél, mint Csepregi Éva a Hal a tortánban anno, hogy most akkor ez sütőtök vagy dísztök? Ehető egyáltalán? És ha igen, akkor vajon milyen lehet? Vagy inkább legyen csak lámpás belőle, és maradjak a hosszúkás, jól bevált darabnál?
Mostantól, a cikk elolvasása után, foghegyről tudjuk odavetni a zöldségesnek, hogy sonkatököt szeretnénk, vagy inkább laskatököt. Ezek a képek fogadnak minket a piacon, hát csoda, hogy belezavarodunk?
Sonkatök
Igen, ez gyermekkorunk töke, ez A SÜTŐTÖK, amit mindig is ismertünk, és amihez hozzászoktunk. Sütőben sütjük általában, szeletekre vágva, hideg estéken jó barátunk lehet. Előszeretettel használják a receptek is édes, sós sütikbe, levesnek, lekvárnak, rakott ételekhez, babának püréhez. Számtalan felhasználási módja miatt szeretjük és megtartjuk az első helyen a szívünkben.
Hokkaido tök
Ez a remekbe szabott tök tulajdonképp nem is egy tök, hanem a japán Hokkaido-szigetekről való összes tököt felölelő fogalom. Itthon a pirosas-narancssárgás fajtát ismerhetjük talán, bár bevallom, én még nem találkoztam vele túl gyakran a piacon. Mindenesetre létezik, és receptekben is fellelhető összetevőként, főleg sós ételekben. Előszeretettel használják rizottóhoz vagy épp gnocchihoz.
Nagydobosi tök
Ha találkozol világos, fehéres, kékes színű tökkel, akkor ráleltél az igazira! Ott ne hagyd, mert jelenleg ez az egyik legjobb sütőtök, ami kapható itthon. Ráadásul annyira magyar, hogy nagyon: ez az első Magyarországon termesztésbe vont sütőtök. Szép nagy, az egész család számára elegendő húsa van, és sokkal krémesebb, mint a többiek. Ha szereted a szimplán sült sütőtököt, akkor ez a te embered, akarom mondani: tököd.
Laskatök
Más néven spagettitök, aminek a héja világossárga, és leginkább az jellemző rá, hogy ha megfőzöd, atomjaira esik szét. Ez remek, mert nem kell darabolni, cserébe viszont egyben főzd vagy süsd meg, hogy ne egy nagy sűrű töklé legyen belőle a főzés végére.
Jack O’ Latern tök
Ezt a fajtát mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor az amerikai filmek halloweenezéseiből. A klasszikus töklámpásos tök, amit nehéz hazacipelni, utána meg az ember órákat bíbelődik vele, hogy kifaragja és mécsest rakjon bele. Majd az egész felgyullad rossz esetben, mert túl nagy a mécses lángja. Jó, valószínűleg csak az én házam táján fordult elő ilyen baleset, hogy erősen füstölni kezdett a tök – azóta beszüntettem a halloweent, mint olyat. Viszont nemcsak lámpásnak jó ám, hanem főzni is, s bár kissé jellegtelen az íze, sós, fűszeres ételekben szívesen látott vendég.
