Gasztro

Fűszer és Lélek: miután kihalt a szakmája, gasztroblogger lett Eszter

Fűszeres Eszter neve a legtöbb gasztroblogokat követő embernek ismerős, Fűszer és Lélek nevű blogja jó ideje az én kedvenc oldalaim között is szerepel. Sőt a szakácskönyve is a polcon pihen kötelező irodalomként, és mostantól nálunk, a Nők Lapja Cafén követhetitek a posztjait.

Eszter receptjeinek ismertetőjegye, hogy jól használhatók, a körítés pedig, amivel tálalja nekünk őket, élvezetes olvasmányként is megállja a helyét mindig. Számomra ez utóbbival kiemelkedik sok gasztroblog közül, hiszen nem csupán receptért látogatom az ő blogját, hanem az élménybeszámolói és sikertörténetei szórakoztatnak is a finomságok mellett. Abból az alkalomból, hogy Eszter és a Fűszer és Lélek blog a Nők Lapja Cafére költözött, egy villáminterjúban kérdeztem arról, hogy ki ő valójában, és honnan merít inspirációt receptjeihez.

Ki az igazi Fűszeres Eszter, mi a civil foglalkozásod, hogyan lettél gasztroblogger?

Bodrogi Eszternek hívnak, de sokan csak Fűszeres Eszterként ismernek, pedig esküszöm, hogy nem így vagyok anyakönyvezve. Civilként nyomdász lennék, pontosabban betűszedő, de sajnos ez a gyönyörű szakma nem létezik már. Egy informatikai vállalkozásunk van a férjemmel, és “kikapcsolódásként” városismereti sétákat is vezetek Budapesten, néha Tokaj-Hegyalján is.

8 éve kezdtem blogolni, amikor gyesen voltam a kisfiammal, méghozzá azért, mert a barátaim már nem örültek az e-mailen küldött sok kenyérfotónak. Jobb fórumnak bizonyult egy blog.

Fűszer és Lélek: nemcsak blog, hanem kész gasztrotúra

Megjelent egy szakácskönyved, ami már két kiadást megélt. Milyen téma köré csoportosul, mik a további tervek, lesz-e még, milyen lesz?

Fűszer és Lélek, zsidó konyha itt és most volt a címe, és modern zsidó receptek voltak benne, olyanok, amilyeneket a kétezres években is szívesen elkészít valaki. Most egyik kedvenc témámon, egy leveses szakácskönyvön és egy másik zsidó szakácskönyvön dolgozom, ősszel fognak megjelenni.

A család hogy viseli próbálkozásokat a receptekkel? Mindent megkóstolnak, amit főzöl? Mennyire szólnak bele, hogy mit főzz nekik?

A férjem imádja, hogy mindig van főtt étel itthon, de elég kritikus a főztömmel kapcsolatban. A gyerekeim ebbe születtek bele, és néhány válogatós időszakot leszámítva nagyon nyitottak a gasztronómiára. Persze örülnének, ha gyakrabban lenne a két kedvencük, a krumplis tészta és a paradicsomos spagetti, de erre tökéletes partner a nagymama, ezekkel nem lehetne egy blogot megtölteni.

Nem veszélyes a kilókra nézve ez a szakma? Melyik volt a legsikeresebb recepted?

Jaj, dehogynem, nagyon is veszélyes sajnos. Most kezdett a kislányom bölcsibe járni, így végre erőt tudtam venni magamon, és újra elkezdeni sportolni. Van mit leadnom.

A legnépszerűbb recept a blogon a jeruzsálemi túrótorta és a nagymamám lencsefőzeléke. Úgy látom, leginkább az angolul comfort foodnak nevezett házias ételek az olvasóim kedvencei, illetve azok, amikor a családról, hagyományokról, régi történetekről írok. Próbálkoztam salátákkal is, de sajnos elég kicsi volt az érdeklődés, úgyhogy azokat inkább csak az Instagramon osztom meg, hátha más is kedvet kap.

Vega cheddar sajttal, dióval és cukkinivel töltött paprika
Vega cheddar sajttal, dióval és cukkinivel töltött paprika

Jeruzsálemi túrótorta

Hozzávalók a “tésztához”:

  • 1 bögre kuszkusz
  • 2 tojás
  • 5 dkg vaj
  • 1 ek méz
  • 1 csipet só
  • forró víz

A kuszkuszt leöntöttem a forró vízzel, sóztam, hozzákevertem a mézet, és a vajat, majd 20 percig lefedve pihentettem. Mikor megpuhult, hozzákevertem a tojásokat.

Hozzávalók a túrókrémhez:

  • 50 dkg tehéntúró áttörve
  • 1 doboz Philadelphia sajtkrém
  • 2 tojás
  • 1 nagy narancs héja
  • 3 ek méz

A krémet összekevertem, majd egy tortaforma aljára sütőpapírt fektettem. Erre simítottam a kuszkusz felét, majd a túrókrémet. A tetejére a maradék kuszkuszt tettem. 200C-ra előmelegített sütőben 40 perc alatt sütöttem meg. Mikor kihűlt, a tetejét megszórtam dióval, és a narancs levéből, illetve mézből kevert szirupot öntöttem a felszeletelt tortára. Maga a torta egyáltalán nem édes, mindenképpen kell hozzá a szirup, de így az édességét már mindenki maga szabályozhatja.

Citrompite
Citromos-meggyes pite

Minden nap főzöl, sütsz valami újat? Honnan merítesz a receptekhez inspirációt?

Majdnem minden nap főzök, de nagyon szeretem azokat a napokat, amikor kirándulunk, és közösen főzünk, vagy ha más főz nekem. Ez egy kicsit a gasztrobloggerkedés átka is, hogy sokan nem mernek nekem főzni, vagy azt szeretnék, hogy én főzzek náluk, mert az biztosan jobb lesz. Pedig én tényleg szeretem más főztjét, és imádok másoktól tanulni. Rengeteg receptet olvasok, ezeket általában csak átfutom, és egyszer eszembe jut valami hasonló, vagy kombinálom egy másikkal, esetleg teljesen átalakítom. Ritkán főzök pontosan receptből, és az olvasóimat is arra buzdítom, hogy bátran változtassák meg, gondolják tovább az én receptjeimet is. Sokat utazunk, és járunk étterembe is, az a legjobb inspiráció, persze kicsit “háziasszonyosítani” kell a recepteket.

Mire számíthat, aki követni kezdi a blogodat, milyen receptekre, élményekre?

Abszolút házias konyhát viszek, de a receptek a világ minden tájáról érkeznek, így sokféle fűszert használok, és szeretem mindennek megadni az idejét. Ennek ellenére van egy gyors vacsorás rovatom, és persze egy olcsó receptes is a hóvégékre. Mindkettő aktuális nálunk is. Nyáron sokat főzünk a szabadban, ezt már alig várom, és imádom a közel-keleti konyhát, mindent, ami izraeli, libanoni vagy marokkói. Mivel erdőjárók vagyunk, szeretem a vadon termő, ehető növényeket, de ezeket inkább csak érdekességként említem a szezonjában, hátha más is kedvet kap hozzájuk.

Kedves témám még a magyar vidék, illetve a regionális gasztronómia, de nagyon szeretem a sikertörténeteket is megosztani, természetesen gasztronómiai vonatkozással. Úgy látom, ilyesmiről az olvasóim is szeretnek hallani, jó belőle feltöltekezni, erőt meríteni.

Ha egy kedvenc receptet választhatnál, melyik lenne az?

Talán a parmezános gombóc. Persze együnk csak egy salátát!

Parmezános gombóc
Parmezános gombóc

Parmezános gombóc

Hozzávalók:

  • 3 db zsemle
  • 2 tojás
  • 1,5 dl tej
  • 10 dkg csiperke
  • 1/2 fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 kk szárított kakukkfű
  • 2 ek vaj
  • 1/2 kk őrölt szerecsendió
  • só, bors
  • 4 ek vaj
  • 4 dl tejszín
  • 10 dkg frissen reszelt parmezán
  • 1 ek őrölt trombitagombapor (esetleg el is maradhat)
  • 1 gerezd fokhagyma
  • só, bors

A zsemléket apró kockákra vágjuk, a tojásokat elkeverjük a tejjel, és a zsemléhez adjuk. Negyed óráig állni hagyjuk, néha megkeverjük, hogy mindenhol beigya a tojásos tejet. A csiperkét nagyon apró kockákra felaprítjuk. A hagymát nagyon finomra vágjuk. Serpenyőben vajon megfonnyasztjuk a hagymát és a gombát, majd ráreszeljük a fokhagymát is, végül az egészet összekeverjük a beáztatott zsemlével. Fűszerezzük, majd vizes kézzel gombócokat formálunk a masszából. Kb. 15 perc alatt puhára főzzük. Közben a vajat megolvasztjuk, és erre szedjük a kifőtt gombócokat. Rázogatva enyhén megpirítjuk, felöntjük a tejszínnel, amit előzőleg elkevertünk a fokhagymával, gombaporral és a fűszerekkel. A tetejére szórjuk a sok parmezánt, amit enyhén elkeverünk, de csak úgy, hogy a gombócok tetején is maradjon belőle. 10 percre grill alá toljuk.

Megnézem
Összes kép (1)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top