Gasztro

Quinoa – a tápanyagbajnok álgabona

Aki ismeri, már tudja, aki nem ismeri, most megtudja, mi az a quinoa, és miért jó, ha megbarátkozunk vele.

 

Bár egyetlen élelmiszer sem tartalmazza önmaga a létfenntartáshoz szükséges összes tápanyagot, a quinoa olyan közel jár hozzá, mint semmilyen más növény vagy állat.

 

Mi a quinoa?

A quinoa (ejtsd: kinoá), más néven rizsparéj, egy pszeudogabona, egy akár két méter magasra is megnövő, a libatopfélék közé tartozó növény. Közeli rokona a cékla és a spenótféléknek. A növény levelei és érett magvai fogyaszthatóak megfelelő előkészítés után. Külsejükben a magok leginkább az amarántra hasonlítanak. Jelenleg három fajtája elterjedt; fehér, vörös és fekete. Dél Amerikában az Andokban 3-4 ezer évvel ezelőtt háziasították és termesztették ezt a növényt, de története az inkákig nyúlik vissza, akik szintén használták, szinte istenítették ezt az álgabonát, “minden gabona anyjának” nevezték.

Ezt a manapság egyre népszerűbbé váló magocskát termesztik többek között Spanyolországban, Peru, Bolívia, Ecuador, Chile és Kolumbia 2500 és 4000 méter magasság közötti területein. Viszonylag igénytelen növény, kisebb fagyok sem ártanak meg neki, és jól tűri a szárazságot is, sőt kifejezetten kedveli a száraz, homokos talajt. Egyetlen hátránya, hogy az eltérő szembeérés miatt csak kézzel szüretelhető. 

Quinoa - a tápanyagbajnok gabona

Miért érdemes megbarátkozni vele?

  • A NASA a legjobb tápanyagtartalmú növénynek választotta.
  • Egybehangzóan megkapta a szuperélelmiszer jelzőt.
  • Teljes értékű fehérjeforrás, tartalmazza az összes, szervezetünk számára szükséges esszenciális aminosavat.
  • Rengeteg vitamin, nyomelem és főleg ásványi anyag megtalálható benne. (pl.: B-vitaminok, E-vitamin, kálium, foszfor, kalcium, vas, cink stb.)
  • 100 g nyers magban 14 g fehérje van és 64 g szénhidrát (368 kcal, GI 44).
  • A vegetáriánus, vegán étrendet követők számára kiváló fehérjeforrás lehet.
  • Emellett laktóz– és gluténérzékenyek diétájába is beilleszthető.
  • Kímélő és könnyen emészthető, magas rosttartalmú. Ráadásul az elkészítése is egyszerű; a rizs kiváltására tökéletes alternatíva, főleg, hogy ezek a kis magok össze sem tapadnak a főzés során.
  • Viszonylag semleges ízű, egyaránt használható sós és édes ételek készítésére.

Hogyan használjuk?

Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy az apró szemeket szaponinréteg borítja. Ez a növény természetes védelmét szolgálja a kártevőkkel, elsősorban a madarakkal szemben. Ennek köszönhetően, általában semmilyen vegyszeres védelemre nincs szüksége. Emiatt a réteg miatt azonban a külseje kesernyés ízű és fajtától függően habzékony is. Szerencsére ez az anyag vízben nagyon könnyen oldódik, tehát maradéktalanul eltávolítható!

  • Így felhasználás előtt alaposan át kell mosni vagy beáztatni (5-10 percre) és leöblíteni, lecsepegtetni.
  • Akár ugyanúgy főzhető vagy párolható, mint a rizs. Dupla mennyiségű sós vízben 10 perc alatt megfő, de a teljes puhuláshoz, és hogy a folyadékot felszívja, letakarva pihentetni ajánlott. Főzés előtt, hevített zsiradékon átforgatva még egy enyhe diós aromát is adhatunk neki. Hőkezelés (vagy 2-4 óra áztatás) után a kis csírák kibújnak a héjból, de ez semmit sem von le az élvezeti értékéből.
Quinoa - a tápanyagbajnok gabona

Milyen az íze a quinoának?

A fehér verzió tényleg nagyon hasonlít a rizsre, készülhet belőle “rizses hús” és “gyümölcsrizs” is. A vörös kissé ropogósabb, mint a fehér, a feketét pedig leginkább a mákhoz lehet hasonlítani, főleg állagában és színe miatt, de basmati rizzsel keverve nagyon mutatós. 

Kapható még puffasztott, illetve pehely verzióban is. Ezeket mosás és hőkezelés nélkül lehet például kefirbe vagy joghurtba keverve fogyasztani.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top