Nem mondom, hogy szép lett, nem mondom, hogy nem ettem annál finomabbat, de az enyém volt. Ez megadta a kellő lendületet, és nekiálltam gyakorolni, mert a jó kenyérhez gyakorolni kell. Aztán meg is lesz az eredménye.
Vasárnap lévén, minden zárva ugye, rájöttem, hogy nincs itthon kenyerem. Boltba nem tudok menni, így kitaláltam, hogy tulajdonképpen minden van itthon, nekiállok és sütök egyet. Az egyik kedvencemre, a hagymás kenyérre esett a választásom, olyan régen ettem és annyira szeretem, hogy neki is láttam az elkészítésének.
A folytatásért kattints a Saját otthon projekt caféblogra!
