A csokoládé történetéhez egészen az aztékokig érdemes visszanyúlni. Ugyanis ők már jóval az európai hódítók előtt ismerték ezt a csodás örömforrást. A mondák szerint 1519-ben, Montezuma csokoládéitallal kínálta a spanyol hódítót, Cortést. A majáknál a kakaóbabot fizetőeszközként is használták, de szertartásoknál is elengedhetetlen volt. Állítólag megpörkölték, összetörték vagy darálták, vízzel habosra rázták, és így itták meg a csokiitalt. Az aztékok fahéjjal és vaníliával ízesítették a kakaót. Senki sem csodálkozhat azon, hogy a mennyei kakaó érdemei az évszázadok során nemcsak hogy nem csorbultak, hanem szinte mindenki a csoda rajongójává vált.
Ki tud ennek ellenállni?
Lehet még fokozni…
Kerek csokoládé, szögletes csokoládé, hosszú csokoládé – ahogy Gombóc Artúr is mondta
A töltött csokoládékat nehéz túlszárnyalni
Egy mennyei csokoládéital bármikor felmelegíti a testet és a lelket
Nemcsak csodálatosak, isteniek is
Van, aki csípősen és forrón szereti
Míg mások mogyoróval, krémesen
Őszintén! Kell ennél jobb ajándék?
