Jó tanácsokkal látja el a húsvéti sonkát és tojást vásárolókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sonkavásárlásra is igaz, hogy a címke rejti a lényeges információkat, melyeken a nyers sonkák esetében a “nyers sonka”, a hőkezelt sonkák esetében “főtt sonka” vagy “sült sonka” alapmegnevezést olvashatjuk.
Füstölt vagy füstölt ízű
Még mindig elterjedtek a gyorspácolt sonkák, de aki keres, találhat hagyományos pácolással készült sonkákat is, ami szintén szerepel a címkén, akárcsak a “füstölt” vagy a “füstölt ízű” kifejezés. Utóbbinál ugyanis – a keményfa égetése vagy a füstaroma légtérbe párologtatása helyett – közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe. A hagyományos pácolt, füstöltsonkaíz-élményt keresőknek nem javasolt a “gyorspácolt” és “füstölt ízű” jelzővel ellátott termékek választása.
A jó sonka nem ereszt levet, ha egy kicsit összenyomjuk, de nem is túl kemény és száraz a felülete.
Mélyalmos, ketreces, bio
Tojásvásárláshoz a Nébih ugyanazt javasolja, mint édesanyánk: csak tiszta, friss, ép tojást vegyünk. Érdemes viszont ellenőrizzük a minőség-megőrzési idő lejáratának dátumát, közeli lejárati idejű termék esetén gondoljuk át, mikor mire szeretnénk felhasználni a tojást.
A tojásokon a jelölőkód első számjegye utal a tyúkok tartási technológiájára: 0 – biotartás,1 – szabad tartás, 2 – mélyalmos és 3 – ketreces technológia. Ezt követi az ország betűjele – jobb esetben HU – és a termelő regisztrációs kódja. A kistermelőktől a helyi piacokon kód nélküli tojást vehetünk, akik szóban mondják el, hogy tartották a tyúkokat.