Mindenkinek mást jelent a pihenés, vannak, akik szeretnek nagyokat túrázni és fizikailag jól elfáradni, miközben szellemileg pihennek. Mások tengerparton heverésznek, sokan pedig idegen nagyvárosokat fedeznek fel, kulturális élményekre vadászva.
Nekem az a teljes kikapcsolódás, ha egy héten keresztül nem kell főznöm, mivel az év összes többi napján etetek reggeltől estig.
És már látom is a homlokráncolást, hogy itt egy újabb lusta nő, aki még arra sem képes, hogy főzzön a családjának, minek az ilyennek gyerek, szégyellje magát. Az esetleges megrovó megjegyzések ellenére sem szégyellem magam, bocs. Akinek nem tetszik, szíve joga, de én ennek ellenére csakis olyan nyaralásra vágyom, ahol nem kell ebédet csinálni, és egyetlen főtt ételt sem kell előállítani. Biztosan tudom, hogy sokan vélekednek hasonlóképpen, és mindenkit megnyugtatok, jogunk van így érezni.
Boldogult fiatalkoromban simán elindultam négy gyerekkel a Balatonra úgy nyaralni, hogy a kocsi felső csomagtartóján ott figyelt az olajsütő, komplett nagybevásárlást tartottam indulás előtt, bepaníroztam egy csomó húst, lefőztem előre a pörköltet, a makaróni szószt, a lecsót. A nyaralóban kipakoltunk, berendeztem magamnak az ideiglenes konyhát, és hirtelen azon kaptam magam, hogy pontosan ugyanazt csinálom nyaralás közben, mint otthon: azon agyalok, hogy ki mit szeret, mit rakjak eléjük ebédre és vacsorára, súlyosbítva mindezt azzal a ténnyel, hogy nincs ehhez sem alapanyagom, sem megfelelő edényem.
forrás: Fortepan
És aztán egy idő után, kicsit megtörve és beleunva a válogatós gyerekek állandó kiszolgálásába, a férjem elé álltam, és bejelentettem, hogy nem vagyok erre hajlandó soha többé. Enyhítő körülményként jelzem, nem mintha mentegetőznöm kéne, hogy nálunk a gyerekek soha nem ettek a suliban, tehát főtt ételt kellett készítenem minden napra, és kell ma is. Legalább a nyaralás alatt ne, csak ennyire vágytam. Egy ideig tehát volt évente egy főzésmentes hetem… Imádtam minden percét, így még a gyerekek állandó civakodása, nyafogása is elviselhetőbb volt, nem kellett málházni, vásárolni, mosogatni, agyalni. Mennyei pillanatok!
Aztán egyszer befűztek egy horvátországi apartmanos nyaralásra, és eljött ismét a földi pokol.
6 embernek étteremben enni, naponta egyszer vagy kétszer: azt sajnos nem tudtuk kifizetni, újra főzőcskéztem, vacsira legalább egy tojásrántottát, ebédre pedig egy kiadósabbat. Az edények között kotorásztam, nem volt semmi elég nagy, oltári szívás volt a negyven fokban állni a tűzhely mellett, egy vadidegen konyhában. Mindenki más istenien elvolt, hevertek a strandon, én pedig a közeli horvát boltban próbáltam rájönni arra, hogyan is mondják az itteniek, hogy paradicsom, meg tojás, mert sem angolul, sem németül nem értették.
Forrás: Fortepan
Többet nem lakom apartmanban, az tuti, határoztam el, és azóta tartom is magam ehhez.
Egy lósz*rt fogok főzőcskézni ötszáz fokban, nélkülözve a saját konyhám minden kényelmét, akkor inkább ne menjünk nyaralni!
Bármilyen egyszerű étel megteszi, egy olcsó menü, én nem vagyok finnyás, csak tegye valaki elém, és vegye is el az üres tányért, ami lehet műanyagból is akár. Elkényeztetett hülye liba lennék? Nem hiszem. Pusztán szeretnék kiszabadulni a konyhából legalább nyaranta egy hétre, és igazán értékelném, ha a gyerekeknek is eszébe jutna, hogy a nyaralás anya pihenése is, tehát nem kell végig güriznie… Igen, így többe kerül az utazás, de nem érdekel, szívesebben spórolok erre egész évben. És semmi kifogásom sincs a barátokkal való bográcsolás ellen, szívesen hívok vacsoravendégeket is, de a nyári főzésmentes egy héthez továbbra is ragaszkodom.
forrás: Fortepan
Elárulom, hamarosan szeretném bevezetni a gyerekmentes évi két hetet is, itt már nem fontos a szezonalitás, lehet tavasszal, télen, sőt ősszel is. És nem egyben kell kivenni a két hetet, lehet 3-4 napos turnusokban is. Az a lényeg, hogy eljussak olyan városokba, országokba, ahol még nem jártam, és ne hallgassam közben imádnivaló kamasz csemetéim folyamatos vernyákolását, hogy nem akarok múzeumba menni, nem akarok várost nézni, ne már, minek nézünk meg már megint valamilyen romot, és ezen a hülye étlapon tényleg nincs semmi ehető?
Ha már te is eljutottál abba a fázisba, hogy nem akarsz főzni nyaralás alatt, és szívesen töltesz időt a gyerekeid nélkül, akkor üdv a klubban! És ne gondold azt, hogy mindez utálatos és önző dolog. Ez teljesen normális érzés, tehát ne legyen lelkiismeret-furdalásod, bárki bármit is mond. És ha szeretsz nyaralás alatt főzőcskézni, nem vágysz gyerekmentes napokra, azzal is minden oké, ha így jól érzed magad. Nem vagyunk egyformák, és ez tök jól van így, ha pedig eljön nálad is a pont, amikor betelik a pohár, akkor ne hagyd magad!
