Móni sütijei már legendássá váltak a Balaton környékén, pedig nem nyitott cukrászdát, csak süti a süteményeit. Persze ez a „csak” azt jelenti, hogy látástól vakulásig dolgozik a sütikkel, és lám, meg is lett az eredménye, cukrászda nélkül is bekerült Magyarország legjobb 65 cukrászdája, azon belül pedig a top10 vidéki cukrászda közé a Dining Guide TOP100 Étteremkalauzában.
Ez az a kiadvány, amit minden rendes, becsületes, hasát szerető ember beszerez, aki szeretne jókat enni, és amibe tényleg csak a legjobbak kerülhetnek.
Nem akármilyen neveket találhatunk a Dining Guide döntéshozói között, akik kipróbálták az éttermeket és cukrászdákat, hogy aztán kiválasszák a legjobbakat. Olyan külföldi szaktekintélyek hozták meg a döntést, mint Enrico Cerea, az olasz séf, aki három Michelin-csillagot tudhat magáénak, Fausto Arrighi, aki az olasz Michelin Guide igazgatója volt, és Nicola Portinari, aki a kétcsillagos La Peca étterem konyhafőnöke.
A kiválasztás folyamatában a Dining Guide szerkesztősége végiglátogatott 200 éttermet, cukrászdát, ezek közül eldöntötte, melyik 100 kerüljön a legjobbak közé. Az éttermekbe visszatértek az év során, hogy újra meg újra meggyőződjenek a minőségről. Majd a legjobb 20 éttermet tesztelték a külföldi szakemberek, akik kiválasztották a legjobbak közül is a 10 mindennél jobbat. Ilyen társaságba került Móni, ami nagy szakmai elismerés.
Már mindenki csak úgy hívja, hogy MóniSüti, és igazi, inspiráló sikersztori az övé.
Négy gyerek mellett építette nulláról a tortabirodalmat négy év kemény munkájával, heti 400 tortát süt ötödmagával és szállít ki egyre több kávézóba, cukrászdába. Mellette pedig még van energiája arra is, hogy MaiMóni néven a Cafeblogon írja azt a blogot, ahol találkozhatunk híres süteményeinek receptjeivel is.
Amíg a gyerekek napközben iskolában, oviban voltak, addig sütöttem, ha pedig úgy jött ki a lépés, akkor éjszaka, a fektetés után. Mostanra már ők is csatlakoztak, és segítenek. Az is hozzátartozik, hogy mindezt nem egyedül csinálom szupervumenként, hanem a férjemmel együtt tartjuk életben a vállalkozást.
Még névjegykártyája sincs, és egyáltalán nem reklámozza magát, a torták egyszerűen saját magukat eladják, mert aki egyszer megkóstol közülük egyet, az mindenhol elújságolja, milyen finomat evett. Szájról szájra jár a híre, mostanra már a legjobb helyekről rendelik rendszeresen a tortáit.
Nem cukrásznak tanult, közgazdász a végzettsége, újságíróként dolgozott, lakberendezést tanult, sőt még a teológiát is elvégezte. A sütijeit sokáig csak a családja élvezhette, amíg egy nap egy ismerős kávézótulajdonos, aki tudta, hogy finom tortákat készít, rendelt tőle süteményt. Innen aztán nem volt megállás, egyre többen keresték meg, hogy szállítson nekik is tortákat.
Másfél évig dolgoztam egyetlen szabadnap nélkül, aztán engedélyeztem magamnak vasárnapi szabadnapot, így heti hat napot dolgoztam csak. Amit mi ketten csinálunk a férjemmel, azt 3-4 emberre tudjuk rábízni. Nulláról idáig eljutni 4 év alatt elképesztő kemény munka volt, előfordult, hogy a vécében bőgtem éjfélkor, hogy ennek sosem lesz vége. 8-16 óra állás, napi 60-70 torta, de van, hogy egy nap 120 tortát kell sütnünk. A jelszavunk Esterházy Péter híres mondata: „Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.”
Úgy tűnik, lassan a „top10 kihagyhatatlan dolgok a Balatonnál” listákból is kihagyhatatlanná válik a MóniSüti.
Mivel Móni a mi bloggerünk, és már volt szerencsénk megkóstolni pár sütijét, ezért duplán is nagyon büszkék vagyunk az eredményére. Meg is kérdeztük, mit szólt hozzá, amikor meglátta a nevét a legjobb cukrászdák között úgy, hogy nincs is cukrászdája.
„Az egyik reggel egy ismerősömtől kaptam egy fotót azzal a mellékelt szöveggel, hogy Gratulálok!, és ott volt egy felsorolás, hogy Top10 vidéki cukrászda, és az általam is ismert helyek között ott szerepelt az, hogy Mónisüti, Gyenesdiás. Vicces kedvedben vagy, Zoli, gondoltam magamban az ismerősömről, azt hittem, valami vicc az egész, hiszen nekünk nincs cukrászdánk. Aztán délelőtt a könyvelőnk is gratulált, és tőle kérdeztem meg, hogy ez most komoly? De hát nincs is cukrászdánk… Nem baj, mondta ő, biztosan mint cukrászatot értékeltek. Hát igen.
Rendkívül nagy meglepetés volt, hiszen mi „csak” kávézókba szállítunk, igaz, a Dunántúl legjobbjaiba, és az, hogy így is szóba jöttünk, különösen nagy elismerés. A különlegessége számunkra az, hogy bár a vendégektől eddig is számtalan pozitív visszajelzést kaptunk, ez most egy szakmai elismerés, ami újabb megerősítése annak, hogy jó úton haladunk. És ha már így esett, gőzerővel elkezdtünk dolgozni a saját cukrászda megnyitásán, amelynek a neve eldöntetett, noha mi hosszas vitákat folytattunk, szavazott a család, a barátok, ez a név, hogy Mónisüti, nem merült fel. De úgy tűnik, bele kell nyugodnom.”
