Itt a tél, az az évszak, amikor nagyjából egy dologra tudok őszinte gyengédséggel gondolni, és az a pizsamám. Na, jó, a kanapéra is, valamint szóba jöhet még valami finom, forró ital. Grog, puncs, forró csoki – a kedvenceink jönnek.
Grog
A groggal először akkor találkoztam szemtől szemben, amikor a múlt évezred utolsó éveinek egyik telén a finn egyetemistákból álló testvérkórusunkat láttuk vendégül. Természetesen a program részét képezte a két énekkar közös ivászata, ami nem annyira meglepő, mivel fiatalok voltunk és bohók, Finnországban meg akkoriban már alig lehetett alkoholt kapni. Szóval, igény, az volt rá, és teljesítettük is a tervet, jó vendéglátók módjára, derekasan. A finnek javaslatára grogot ittunk, és roppant elégedettek voltunk az életünkkel akkor este mindannyian.
A grog tengerészeti kötődése minden kétségen felül áll, még az eredettörténetre is sikerült rábukkannom. A recept egy brit admirális, Edward Vernon nevéhez fűződik, akit Öreg Grognak hívtak a háta mögött, méghozzá azért, mert mindig egy selyem-gyapjú köpönyeget viselt, aminek az angol megnevezése grogram. Ennek a rövidítése a grog. Na most, az Öreg Grog úgy találta, hogy skorbut ellen jót tesz, ha a legénység minden tagja minden nap kap egy pint rumot – az 1700-as évekről beszélünk. Habár a rum a skorbut ellen teljességgel hatástalan maradt, senki sem utasította vissza, ugyanakkor nap mint nap alaposan lerészegedtek, mivel egy pint rum átszámítva több mint fél liter. Ekkor az Öreg Grog módosította a fejadagot, elrendelte, hogy a rumot vízzel hígítsák, adjanak hozzá barna cukrot, meg némi citromot is, utóbbi tényleg hatásos a skorbut ellen. Az új recept elnyerte a matrózok tetszését, és máig fennmaradt, nézzük is, hogyan:
Hozzávalók:
6 cl barna rum
1 ek. citrom- vagy lime-lé
1 tk. barnacukor
1,2 dl forró víz (a gyanús mennyiséget az unciáról való átszámításnak köszönhetjük)
1 szelet narancs és egy darab fahéj
Az elkészítése
pofonegyszerű: mindent összekeverünk egy bögrében, kivéve a narancsszeletet és a fahéjat, amit díszítésnek szánunk. De persze bele is keverhetjük. Ismert a fekete teával készült változata is, de előbb érdemes az eredetit megkóstolni. Lehetőleg még forrón megisszuk, amitől az alkohol alattomos módon jól fejbe ver, viszont biztos, hogy nem fogunk többé fázni. Erős ital, de finom, érdemes vele vigyázni.
Rumpuncs
A puncs eredete, láss csodát, szintén az angol tengerészek világához nyúlik vissza. Tulajdonképpen a sört volt hivatott helyettesíteni, ami a meleg indiai vizeken hamar megbuggyant, és ez már-már alkoholelvonási lázadáshoz vezetett. Valamit tehát mindenképpen adni kellett a legénységnek, ami oltja a szomjukat, mégsem rúgnak be tőle pillanatok alatt. Ez lett a puncs.
A puncs a fő alkotóelemeiben is kísérletesen hasonlít a groghoz, ezek: rum, víz, cukor, citromlé és fűszerek. A puncs receptje azonban egyáltalán nincs kőbe vésve, így nyugodtan használhatjuk a fantáziánkat, és víz helyett például teát, almalevet, bort, szőlőlevet vagy bármit. Alkoholként tehetünk bele vodkát, konyakot vagy gint, tequilát, de akár bort vagy pálinkát is. Vagy ezek variációit. Fűszerezéskor ilyenkor télen mindenki a mézeskalácsra gondol, és nem is jár messze az igazságtól. Már csak a cukor meg a citrusféle hiányzik belőle.
Hozzávalók:
1 palack vörösbor
1 l fekete tea
2 dl barna rum
2 narancs
4 ek. cukor
5 szem kardamom
2 szem szegfűszeg
1 darab fahéj
Elkezdjük melegíteni a vörösbort a fűszerekkel együtt, de még mielőtt felforrna, gyorsan el is zárjuk a hőforrást. Hozzáadjuk a felkarikázott narancsot, a teát, a rumot és a cukrot, és már kész is vagyunk.
Természetesen alkoholmentes változata is létezik a puncsnak, amivel ügyesen megbolondíthatunk egy családi korcsolyázást vagy téli kirándulást. Az egyszerűbb megoldás, ha kihagyjuk az alkoholt, és a teát fűszerezzük, de persze ezt is variálhatjuk gyümölcslével és különböző gyümölcsökkel.
Ilyenkor karácsony táján érdemes beszerezni egy üveg vodkát, mert rendkívül sokoldalúan felhasználható a semleges íze miatt. Ezzel töltjük fel a vaníliakivonatos üveget, de készíthetünk belőle különböző likőröket vagy puncsot is. Így:
Hozzávalók:
fél liter almalé
2 dl víz
1 darab fahéj
1 ek. méz
1 alma darabokra vágva
1 dl vodka
A vodka kivételével mindent beteszünk egy kis lábasba, elkezdjük forrósítani. A végén hozzáadjuk a vodkát is. Vagy kihagyjuk, és akkor kocsival mehetünk haza.
Forró csoki
Most egy örök igazságot fogunk elmondani: a kakaó az az ital, ami kakaóból készül, a forró csoki meg az, ami csokoládéból. Ilyen egyszerű a dolog. Ebből következik, hogy a forró csokiban az esetek jó részében megáll a kanál, de ez ellen a világon semmi kifogásunk sincs. A forró csoki nem is ital, hanem kárpótlás, mintegy jóvátétel az élet elszenvedett keserveiért és igazságtalanságaiért. Különösen, ha a tetejére még mini mályvacukor is kerül, ami gusztusosan olvadozik rajta. Recept.
Hozzávalók:
4 dl magas zsírtartalmú tej
1 dl habtejszín
100 gramm csokoládé.
Akkor itt most álljunk meg egy pillanatra! Mivel a forró csoki egyetlen küldetése ezen a földön, hogy boldoggá tegyen minket, használd a kedvencedet, de mindenképpen valami igazán jó minőségűt! Tudom, itt jön az, hogy magára valamit is adó gasztronómiai újságíró semmi pénzért le nem írná, hogy tejcsoki, de én bátran vállalom: ha azt szereted, készítsd a forró csokidat tejcsokiból. Vagy részben tejcsokiból. Szerintem a legjobb arány a 4:1 az étcsoki javára, de ki vagyok én, hogy beleszóljak a forró csokidba?
Most jön az ízesítés: egy csipet sóra feltétlen szükség lesz, és ez után tehetsz bele ízlés szerint mézeskalácsfűszert, rumot, vodkát vagy rumot és kókuszt. A tetejére pedig mini mályvacukrot.
Ennyit minimum megérdemelsz egy hideg, téli napon.