Hétvégi menü: örüljünk a spenótszezonnak, úgysem tart sokáig

Elkezdődött a spenótszezon, ami a kerttel nem rendelkező, ugyanakkor a világ (és a gasztronómia) jó dolgaira nyitott embereknél úgy csapódik le, hogy végre rendes spenótleveleket lehet kapni a piacon meg az üzletekben. Nem fagyasztott téglát, nem bébispenótot, hanem szép, nagy leveleket.

Ez egy rövid ideig tartó, mégis kiváló alkalom arra, hogy kiderüljön: a spenótfőzeléken túl is vannak lehetőségek ezekben a levelekben, nem is kevés. Sajnos ugyanakkor a menzás hagyományok némiképp megtépázták a spenót renoméját, innen szép nyerni és visszahozni a kívánatos ételek közé, de semmiképp sem mondanám reménytelennek.

Lássuk be, a spenótot szeretni vagy nem szeretni csak előítélet kérdése.

Én például nem voltam hajlandó behajtani az utálkozók utcájába. Meg is látszik: a minap, amikor menekülési útvonalként kitaláltam, hogy spenótfőzelék lesz ebédre tükörtojással, a gyerekeim egyöntetű üdvrivalgásban törtek ki.

Na de rugaszkodjunk el a megszokottól, hagyjuk a mélyhűtő pultot, és vásároljunk egy jó nagy szatyor friss spenótot a piacon (vagy szedjünk a kertben, én az utóbbit fogom tenni), és főzzünk abból a hétvégére! Szombaton spenótos lasagnét, vasárnap pedig meleg spenótsalátát kacsamellel, Váncsa mester receptje nyomán.

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az én fejemben is megfordult már, hogy ha szombaton sütök egy nagy tepsi lasagnét, akkor meg is vagyunk a hétvégére, vasárnap délelőtt már be sem kell tennem a lábam a konyhába. Hiú ábránd volt, estig valahogy mindig elkopott az ebéd maradéka. Szóval, vasárnap is főzünk a spenótból, de akkor már egy sokkal elegánsabbat, anyák napi kiadást.

Szombat: kolbászos zöldbableves és spenótos lasagne

Lasagnét készíteni pepecs meló, legalább háromszor kell nekiállni, mire be tudjuk tolni a sütőbe. Éppen ezért, a levessel már egyáltalán nem szeretnénk sokat bajlódni, a fagyasztott zöldbabot pont az ilyen helyzetekre találták ki. A lasagnekészítés egyik tetszőleges szünetében tesszük fel főni.

Egy fazékban olajon hagymát dinsztelünk, dobunk rá kevés pirospaprikát, majd hozzáadjuk a fagyasztott zöldbabot, jól megkeverjük, felöntjük vízzel. Sózzuk, adunk hozzá kevés tárkonyt, egy gerezd fokhagymát, pár karika füstölt kolbászt, nem kell túlzásokba esni, itt most fűszerként használjuk, lesz elég hús a lasagnéban. Mikor a bab puhára főtt, tejföllel behabarjuk, és kész.

Hozzávalók a lasagnéhoz:

• 1 fej vöröshagyma,
• 2 sárgarépa,
• 1 zellerszár,
• tenyérnyi húsos szalonna,
• fél kiló darált hús,
• fél liter passzírozott paradicsom,
• só,
• bors, 
• fokhagyma,
• tejszín,
• bazsalikomlevelek.

Mindenekelőtt nekiállunk a lasagnénak. A vöröshagymát, a sárgarépát és a zellerszárat alaposan összedolgozunk késes robotgépben. A húsos szalonnát apróra vágjuk, kevés olajon kisütjük a zsírját, majd ezen a zsíron megfonnyasztjuk a pépesített zöldségeket. Ekkor hozzáadjuk a darált húst, ideális esetben fele-fele arányban sertést és marhát, de ha szeretnél még ma kiszabadulni a konyhából, akkor maradjunk a darált sertéscombnál.

Kifehéredésig kevergetjük, sózzuk, borsozzuk, adunk hozzá zúzott fokhagymát és nagyjából fél liter passzírozott paradicsomot, majd lassú tűzön hagyjuk főni. Ha a folyadék elpárolog, pótoljuk, le ne égjen. A végén beleöntünk 2 dl tejszínt, de el is hagyhatjuk, ha nem hiszünk benne. Ha marhahúst is tettünk bele, nincs mese, másfél óra főzés vár ránk. Ha csak sertést, akkor szűk egy óra alatt meg is van a ragu.

Közben elkészítjük a spenótot. Vizet eresztünk a mosogatóba, beledobjuk a leveleket, jól lenyomkodjuk, majd kiszedjük egy tálba. Ezt a vizet leeresztjük, majd tisztában megismételjük a műveletet, egészen addig, amíg tiszta, homokmentes nem lesz a mosóvíz. A szárakat lecsipkedjük, csak a levél maradjon. Nagyjából fél kiló legyen.
Közben vizet forralunk egy fazékban. Egy-két marék spenótot beledobunk, amikor összeesett, szűrőkanállal kiszedjük. Ezt is addig ismételjük, amíg az összes spenótot meg nem fonnyasztottuk.

Most áttesszük a késes robotgépbe, és az ízlésünknek megfelelő finomságúra dolgozzuk, de késsel, deszkán is megoldhatjuk a kérdést. Vajas rántást készítünk tíz deka vajból és ugyanannyi lisztből, felöntjük egy liter tejjel, majd beledobjuk a spenótot, és addig főzzük, míg besamel sűrűségű mártást nem kapunk. Sózzuk, adunk hozzá szerecsendiót, fokhagymát.

Most jön a puzzle rész

Fogunk egy magas falú tepsit, az alját kikenjük a raguval, majd kirakjuk a száraz lasagne tésztával. Ahol kell, méretre szabjuk, ne fedjék egymást a lapok, de ne is maradjon ki hely. Elkezdjük rétegezni: tészta, ragu, spenót, reszelt parmezán, tészta, ragu, spenót, stb., míg meg nem telik a tepsi, vagy el nem fogynak a hozzávalók. A tetejére parmezán kerül. Betoljuk a sütőbe, és 180 fokon készre sütjük. Időt nem mondok, mert túl friss az élmény az új sütőmmel, amivel gyakorlatilag újra meg kell tanulnom sütni, annyira másképp viselkedik, mint az előző.

Ha nincsenek kamasz gyerekeid, akik egész nap kalóriákra vágynak, itt ki is pipálhatod a hétvégét, mivel ez egy hatalmas adag étel, nyolc személyre bőven elég. Ha viszont egy hadsereg étvágyú falkát etetsz, vasárnap újra neki kell látni a főzésnek. Elegáns, mégis egyszerű és laktató lesz, Váncsa István receptjéből:

Vasárnap: spenótsaláta fehér babbal és kacsahússal

Hozzávalók: 

• kacsamell,
• só,
• bors,
• olaj,
• spenót,
• balzsamecet,
• főtt fehér bab.

„Veszek két kacsamellet, lebőrözöm, kicsontozom, meghintem sóval és borssal, majd nagy öntöttvas lábosban, füstölgően forró olajon piros-ropogósra, de belül angolosra sütöm. Kiszedem, melegen tartom.

Pár maréknyi megmosott spenótot rakok a lábosba, megkeverem, a spenót a hőtől összeesik, és így tovább, amíg a másfél kiló el nem fogy. Akkor rálocsolok négy kanál balzsamecetet, jól összekeverem. Beleöntök fél liter lecsöpögtetett konzerv fehér babot, összeforrósítom, sózom, meghintem frissiben gorombára törött fekete borssal (esetleg tarka borssal vagy hétbors-keverékkel), előmelegített tálra rakom.

Vékonyan fölszeletelem a kacsamellet, a szeleteket elrendezem a spenót tetején, majd azonnal tálalom. Ez tehát meleg saláta lesz, bár erre időközben nyilván rájöttünk magunk is.” (Váncsa István Szakácskönyve, Ezeregy recept)

Édességnek valami egyszerű: szamócás morzsasüti

Levesnek megesszük, ami tegnapról maradt, édességnek pedig ezek után valami egyszerűt készítünk, legyen például szamócás crumble. Itt találsz hozzá recepteket, de olyan könnyű, hogy ide is elfér: fél kiló szamócát darabokra vágunk, beterítjük vele egy tepsi alját. 10 deka vajat, ugyanannyi cukrot és 30 deka lisztet (lehet barna is, vagy egy részét lecserélhetjük müzlire) összemorzsolunk, adunk hozzá kevés sót is, majd ezt a morzsát rászórjuk a szamóca tetejére. Addig sütjük, amíg a gyümölcs leve oldalt fel nem bugyog, a morzsa pedig gusztusosan pirossá nem válik.