Popeye 90 éves – éljen a spenót!

Alig tudok valaki mást, akinek a neve úgy összeforrt egy étellel, mint Popeye-é. A ma 90 éves tengerész és a szupererőt biztosító spenót kettőse elválaszthatatlan, talán Po, a panda és a gombóc alkotnak még ilyet. Na meg Forrest Gump, Jenny és a borsó meg a héja.

A spenót nem ad szupererőt, ezt biztosan állíthatom, a magyarországi spenótfogyasztást ugyanis nagymértékben növelem, és ezt a közeljövőben tervezem statisztikai adatokkal is alátámasztani. Vannak ilyen családi hagyományok, a mi famíliánkban anyai nagymamám úgy itta a saját maga eltette natúr paradicsomlevet, mint más a vizet, nyáron pedig mindig volt egy lábos a hűtőszekrényben, tele tökfőzelékkel, ez meg a nagybátyám miatt.

Nálunk a spenót lett a biztos konyhai alap, mindenki szereti, jöhet egy héten kétszer is, pedig kevés megosztóbb étel van nála, talán a fent már említett tök és persze a kelbimbófőzelék.

A spenót a nemszeretem zöldségek közé tartozik, főzeléknek elkészítve kissé unalmas is – na nem nekem! –, pedig van benne fantázia, csak töröljük emlékeinket a menzás, pürésített, jajzöld főzelékről, meg a közepébe belevágott kemény tojásról.

Nagyjából ilyen volt a menzán. Hát jó. (Fotó: Pixabay) 

Az egyik kedvencem a spenótos-sajtos tészta, igazából a barátnőm tudja úgy megcsinálni, hogy legszívesebben a lábujjait is összecsókolnám. Mert neki van remoskája, a bajai bolhapiacon vette, és cipelte haza büszkén, nem kevés időt és munkaórát beleölve a projektbe. Ő ebben készíti, összehasonlíthatatlanul jobb, mint az enyém.

Nos, a mi spenótos-sajtos tésztánk úgy készül, hogy a sós tejben felfőzzük a spenótot, kicsit hígabban, mint ha főzeléket készítenénk – 3-4 gerezd zúzott fokhagymát is tegyünk bele –, majd ebben megfőzzük a tésztát. Végül reszelünk bele és rá sajtot. (Néhány kocka vajat is dobhatunk bele, el nem roncsa, ahogy a mamám mondaná.)

Számomra ez a kaja a spenótmennyország, tudom, tudom, nem egy nagy truváj, tegyük a kezünket a szívünkre, az AC/DC sem az, de mit lehet tenni, ha egyszer valami elveszi az eszünket?

A spenót tud fotogén is lenni. (Fotó: Pixabay) 

Ahogy a pokolnak is hét bugyra van, a spenótmennyországnak is vannak további szalonjai. Ha a spenótos-sajtos tészta volt a Zöld Szalon, Mautner Zsófi fokhagymás-joghurtos spenótja a Tükörterem.

Negyven deka spenótot jól átmosunk, és laskára vágjuk. Serpenyőben olívaolajat hevítünk, két gerezd apróra vágott fokhagymát  dobunk rá és a leveleket. Pár percig erős tűzön pirítjuk, annyi ideig, hogy összeessen a spenót. Ekkor egy tálba öntjük, amit jeges vízbe állítunk, hogy minél előbb lehűljön a spenót. A kihűlt zöldséget alaposan kinyomkodjuk, sózzuk, borsozzuk, és összekeverjük két gerezd zúzott fokhagymával elkevert sűrű joghurttal. (Görög, vagy lecsepegtetett akármilyen natúr joghurt.)

Jut eszembe, meg is lehet inni! A spenótnak jól áll az alma, a banán és az avokádó. Igen, ennyi a recept. Sőt, bármelyik elhagyható, elég két alapanyag is spenótos smoothiehoz. (Fotó: Pixabay) 

Végül megérkezünk a spenótmennyország VIP-különtermébe, ahol lágy zene szól, magnóliaillatú a levegő, és halk angyalszárnysuhogás andalít el minket.

De az is jó, ha beülünk Rómában Luigihoz, és fogalmatlanul rendelünk egy kakast, ahogy én októberben. Amikor  a pincér kihozta a tányérom, majdnem sírva fakadtam. Az örömtől. Egy kicsontozott, egyben sült, körülbelül nyolcvan dekás kakas volt előttem, gyönyörű pirosan, illatosan, omlósan. „Tessék, hoztam hozzá spenótot!” – mosolygott rám a pincér, aztán várt egy kicsit, míg én a könnyeimmel küszködtem. „Egyél hozzá spenótot, nagyon finom lesz!”

A kakasom. Hüpp. (Fotó: Hódos Hajnalka)

Ezeknek ez a mániájuk, gondoltam magamban kissé morcosan, hogy egy ilyen profán dologgal, mint a spenót, kirángatnak a megindultság eme felfokozott állapotából. Állandóan a spenótot kínálgatják, úton-útfélen, eszek én otthon elég spenótot, dohogtam magamban. Aztán, ha már ott van előttem, bár senki nem kérte, nagy duzzogva belemertem a villával.

És már szólt is a lágy zene, magnóliaillat, angyalszárnysuhogás meg a satöbbi, azaz spenót római módra.

Mossunk meg egy kiló spenótot, és kevés (pohárnyi) sós vízben főzzük meg, szűrjük le, és jól nyomkodjuk ki belőle a vizet. Kevés vaj és olívaolaj keverékén pirítsunk meg két apró darabokra vágott fokhagymát. (Vigyázat, a vaj is és a fokhagyma is könnyen megég!) A fokhagymát vegyük ki, tegyük félre, tegyük bele a serpenyőbe a spenótot egy maroknyi mazsolával, fenyőmaggal, és pároljuk tíz percig. Végül adjuk hozzá a fokhagymát, és tálaljuk melegen.

„Hogy szeressem meg a zöldségeket?” – szoktátok kérdezni. Hát remélem, most valamicskét segítettem. Popeye imádna, az biztos.