Ahogy közeledik a tavasz, egyre jobban vágyunk a zöldségekre és a gyümölcsökre. Mármint nyilván nem banánra meg avokádóra, azzal már tele van a padlás, hanem zöldbabra, szamócára és más, itthon termő finomságra. Ez egyébként nagyon derék, azt jelenti, hogy ösztöneink egészségesek, és remekül működik a szervezetünk – adjuk hát meg neki, amit megérdemel: a tányéron és az étel az ízén már úgysem fog látszani, hogy a fagyasztóból vettünk elő szinte mindent.
A menüsort tárkonyos krumplilevessel kezdjük, ami sokkal finomabb, mint a hagyományos, babérleveles változat, próbáljátok ki, megéri! A főétel temesvári sertésborda lesz zöldbabbal, ami tipikus csárdaétel. Ha megkóstoljátok, rögtön tudni fogjátok, mire gondolok: szaftos, füstölt szalonnás–paprikás zöldbabágyon pihennek a porhanyós karajszeletek, és ez így komplett, külön köretet már nem is kívánunk hozzá (főleg a krumplileves után).
A desszert pedig egy könnyű rakott édesség: tejszínes eperkrémmel rétegzett babapiskóta. Természetesen eszünkbe sem jut a friss, ám íztelen import szamócát használni (legfeljebb díszítésnek, ha ragaszkodunk hozzá), hanem bátran nyúlunk a fagyasztóba a szezonban érett és eltett eprek után.
Jó tanács: az ebéd elkészítését a sütivel kezdjük, mert csak negyed órát vesz igénybe, viszont legalább egy órát állnia kell fogyasztás előtt – addig éppen elkészül az ebéd.
Tárkonyos krumplileves kolbászchipsszel
A leves tetején a ropogós kolbászchips egyáltalán nem dizájnelem. Ez a feltét vicces elegye a fancy gasztronómiának és a népies eledelnek, a krumplileves ízén viszont akkorát dob, hogy egyszerűen vétek lenne ellustálkodni. Két perc munka, tényleg.
Tárkonyos krumplileves kolbászchipsszel (Fotó: Sós Borbála)
Hozzávalók
- 3 dkg vaj
- 1 fej hagyma
- fél kg krumpli
- víz
- só, bors
- 1 tk. morzsolt tárkonylevél
- 1,5 dl tejföl
- 1 csapott ek. liszt
- 5 dkg kolbász hajszálvékony karikára szeletelve
Elkészítés
- A hagymát apróra vágjuk, és megdinszteljük a vajon. A krumplit megpucoljuk, kockára vágjuk, és beletesszük a fazékba.
- Felöntjük vízzel, sózzuk, borsozzuk, beletesszük a tárkonyt is. Lefedve addig főzzük, amíg a krumpli meg nem puhul.
- A tejfölt összekeverjük a liszttel, belemerünk egy kicsit a forró levesből, csomómentesre keverjük majd visszatöltjük a fazékba. Pár percig forraljuk, majd elzárjuk a gázt.
- Előveszünk egy serpenyőt, és szépen, egymás mellé rátesszük a hajszálvékony kolbászkarikákat, sütni kezdjük. Amikor a szélük felpenderedik, megfordítjuk egyenként mindet. Süssük bátran, de ne égjen meg! Amikor kész, kiöntjük egy tálkába a zsírjával együtt, amit szintén a levesre csorgathatunk.
Temesvári sertésborda zöldbabbal
Azon kívül, hogy nagyon finom és otthonos ízű étel, további nagy előnye, hogy minden egyetlen fazékban vagy serpenyőben készül, ráadásul eléggé egyszerű és praktikus módon. Tudtak ezek a régiek! Ha véletlenül igényünk van még hozzá valami szénhidrátra, a legjobb, ha friss kenyérrel esszük, és lehetőleg tunkoljuk ki a szaftját az utolsó cseppig.
Temesvári karaj (Fotó: Sós Borbála)
Hozzávalók
- 8 szelet sertéskaraj
- 1 kg zöldbab
- 3 ek. liszt
- 4 ek. olaj
- 2 fej hagyma
- 4 szelet füstölt szalonna
- 1 dl passzírozott paradicsom
- 3 dl tejföl
- só
- fűszerpaprika
Elkészítés
- A karajszeleteket kissé kiklopfoljuk, mindkét oldalukat megsózzuk, majd lisztbe mártjuk, és az olajon mindkét oldalukat világosra sütjük, majd kiszedjük a húsokat.
- A visszamaradt zsiradékra rádobjuk a kockára vágott szalonnát, és megdinszteljük rajta az apróra vágott hagymát. Ha kész, lehúzzuk a tűzről, és rászórjuk a fűszerpaprikát, majd hozzáöntjük a darabolt zöldbabot. Visszatesszük a tűzre, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, sózzuk és hozzáöntjük a passzírozott paradicsomot is. A tetejére fektetjük a húsokat, lefedjük és lassú tűzön pároljuk.
- Amikor a bab és a hús megpuhult (ez jó esetben egyszerre következik be), ismét kiemeljük a húsokat, a babot megszórjuk liszttel, hozzátesszük a tejfölt is, majd jól elkeverjük, és visszafektetjük a karajszeleteket.
- Jól kiforraljuk, és az egészet összeforgatjuk, hogy a húst befedje a zöldbab szaftja. Kész is az étel.
Eperkrémes desszert
Amennyiben mesterei vagyunk a habverésnek, ez az édességet gyerekjáték lesz összeállítani. Még sütni sem kell, viszont érdemes fogyasztás előtt pihentetni pár órát, hogy jól összeérjenek az ízek és az állaga is megfelelő legyen. Nálunk akkor szokott előkerülni a tejszínes eperkrém, amikor már végképp elegünk van a télből. Azon kívül, hogy nagyon finom, elég sokféleképpen felhasználható: tortába, piskóta nélkül pohárkrémnek vagy akár muffin tetejére is. A marcipán is jól áll az ízének, ha véletlenül beindult volna a fantáziánk.
fotó: getty images
Hozzávalók
- 25 dkg fagyasztott eper
- 4 ek. cukor
- 1+1 ek. vaníliakivonat (vagy más vanília)
- fél citrom leve
- 4 dl tejszín
- 1 cs. tortazselé por
- 2 dl tej
- kb. 30 dkg babapiskóta, de ez a tálunk méretétől függ
Elkészítés
- A kiolvasztott eperhez hozzáadjuk a cukrot, egy evőkanál vaníliakivonatot és a citrom levét, majd botmixerrel simára turmixoljuk.
- A jól behűtött habtejszínt a tortazselé porral együtt habbá verjük, majd óvatosan hozzákeverjük az epres mixtúrához.
- Egy kis tálban összekeverjük a tejet a másik evőkanál vaníliakivonattal. Előveszünk egy tálat, amibe a desszertet rétegezzük majd. Az aljára kenünk egy kicsit a krémből. Ezután a piskótákat egyenként belemártjuk egy pillanatra a vaníliás tejbe, majd lefektetjük a tálba, sorban, egyiket a másik után.
- Amikor egy réteg készen van, ráterítjük a krém felét, elegyengetjük. Jöhet a következő emelet a vaníliás tejbe mártott piskótából.
- A tetején eloszlatjuk a maradék krémet. Díszíthetjük, akár friss eperrel, akár tejszínhabpamacsokkal, mentalevéllel, vagy egyszerűen csak befaljuk, ahogy van. Nem fog sokáig tartani.