Tudnánk sorolni, hogy mennyi baj van az önkéntes karanténba vonulással, de nem tesszük, inkább azon sóhajtozunk most célirányosan, hogy amióta bezárkóztunk, unalmunkban folyton csak főzünk, és eszünk. A hűtő meg már tele van mindenféle maradékkal, amik, ha záros határidőn belül meg nem eszi valaki, ki lesznek dobva dicstelenül és magunk előtt is szégyenkezve, mert ha valaminek, akkor a pazarlásnak most aztán végképp nincs itt az ideje.
Szóval, kezdjünk valamit a maradékokkal! Jó, de mit? Hát, az attól függ, hogy mi maradt meg. Szerencsére léteznek kimondottan maradékmentő ételek, bár ezeknek nem nagyon van receptjük, mert
a maradéknak az a sajátossága, hogy teljességgel szabályozatlan az összetétele és a mennyisége egyaránt.
Ezért legfeljebb alapelvekkel és alapötletekkel tudunk segíteni, de azokkal nagyon szívesen.
Frittata, na jó, omlett
Az egyik legalapvetőbb maradékmentő étel a frittata, ami az olaszok omlettje, és azt teszünk bele, amit akarunk. Ha a spenót maradt meg tegnapról, akkor azt, legfeljebb zöld lesz, és akkor mi van? A maradék sült virsli is belemehet. A frittata alapja tojás, amibe tehetünk mindenféle maradék, összeszáradt, vagy a nyugdíjba vonulás határán még innen létező sajtot, tejfölt, zöldségeket, bablevesben főtt sonkát apróra vágva – és ha már itt tartunk, a babot és a zöldséget se hagyjuk ki.
Felforrósítunk egy serpenyőt, amit be lehet tenni a sütőbe is. Olívaolajon először elkezdjük sütögetni a hagymát és a húsfélét, (ha van), hogy kellemesebb legyen az állaga, majd hozzáadjuk a keményebb zöldségeket és tovább sütögetjük.
Közben a tojást összekeverjük a fűszerekkel, tejföllel, sajttal, vagy amit bele akarunk tenni, adagolunk hozzá fűszereket is, kakukkfüvet, bazsalikomot, ilyesmit, és beleöntjük a serpenyőbe. Fokhagyma is mehet bele. Ha főtt zöldségeink vannak, azokat is most tesszük bele, különben összetörnek. Áttesszük a serpenyőt a 180 fokos sütőbe és addig sütjük, amíg meg nem szilárdul. Kész.
Pizza
Nem tudom, gondoltál-e már a pizzára maradékmentő ételként, ha nem, akkor gondolj csak bele, hogy mennyiféle pizza szerepel egy pizzéria étlapján! Azokon aztán minden előfordul, a kolbásztól a savanyú uborkáig, vagyis a legkézenfekvőbb megoldás, ha dagasztunk egy pizzatésztát és rápakolunk bármit, amit találunk.
Hozzávalók 2 tepsi pizza alapjához
- 50 dkg liszt
- 1 cs. instant élesztő (vagy egy kocka friss)
- 2 tk. só
- kb. 2,5 dl víz
A paradicsomszószhoz
- 1 fej hagyma
- 3 ek. olívaolaj
- fél liter passzírozott paradicsom
- 1 gerezd fokhagyma megzúzva
- 1 tk. szárított bazsalikom
- só
Elkészítés
- Kevés langyos vízben feloldjuk az élesztőt. A lisztbe beletesszük a sót, beleöntjük az élesztős vizet, utána folyamatosan hozzácsorgatjuk a többit is (a liszt minősége miatt sosem lehet pontosan belőni, hogy mennyi vízre van szükség) és addig dagasztjuk, amíg egy csodásan rugalmas, gumilabdaszerű tésztát nem kapunk. Letakarjuk, megkelesztjük.
- A pizzaszószhoz az olajon megdinszteljük az apróra vágott hagymát, majd felöntjük a paradicsomszósszal, beletesszük a többi hozzávalót, és összefőzzük.
- Amikor duplájára kelt a tészta, félbevágjuk, és mindkét felet olajozott kézzel kinyújtjuk-húzgáljuk egy-egy, szintén olajozott tepsire, megkenjük a pizzaszósszal, majd megpakoljuk minden földi jóval, amit a hűtőben találtunk. A tetejére menjen mindenféle sajt, de ha nincs, hát nincs.
Minestrone leves
Ez az étel a legkézenfekvőbb módja a maradék egy adag főtt tészták felhasználásának. Különösen előnyt élveznek azok, akiknek a mélyhűtőjében időtlen idők óta hánykódik mindenféle bontott csomag fagyasztott zöldség. A minestrone levesbe mindenki azt tesz, amit akar, csak kerüljön bele jó sok zöldség, bab (konzerv is lehet), paradicsomlé, tészta, és ha van, parmezán.
Ahhoz, hogy finom legyen a leves, nagyjából követni kell a hozzávalók megpuhulásának a sorrendjét, ennyi a trükk.
Először megdinszteljük a hagymát, póréhagymát, utána jönnek a kemény zöldségek: sárgarépa, petrezselyemgyökér, szárazbab, káposzta.
Felöntjük vízzel, főzzük egy jó darabig, fűszerezzük szerecsendióval és borssal, sózzuk. Ha van parmezánhéj, azt is beledobhatjuk. Húsz perc után jöhetnek a közepesen kemény zöldségek: krumpli, zöldbab, brokkoli, ilyesmi. Ha száraztésztát használunk, az is most menjen bele.
Amikor már ezek is majdnem készen vannak, akkor mehet bele a cukkini, édesburgonya, karfiol, vagy az eleve főtt zöldségek, a konzerv bab, konzerv csicseriborsó. Ha minden megpuhult, öntsünk bele kevés paradicsomlevet (a maradékot fagyasszuk le jégkockatartóban), ha kimaradt főtt tésztával dolgozunk, azt most tegyük hozzá. Egyet rottyan, és kész is a leves. Tálaláskor szórjunk bele bazsalikomot, és mehet a tetejére reszelt parmezán is.
Lényeg, hogy ne görcsöljünk azon, hogy mi nincs otthon, koncentráljunk arra, ami van. Már három-négyféle zöldségből is nagyon finom minestronét lehet főzni.