Tegye fel a kezét, aki tudja, hogyan kell kimondani helyesen a ciabatta szót! Eláruljuk: csabatta. Nem cia, nem sziabatta, hanem csabatta. Pár éve már tudjuk, hogy a szó mit takar, szoktunk vele találkozni egyes áruházláncok kínálatában és nagyon szeretjük. A héja ropogós, a belseje puha, szinte légies, és ha még fekete olajbogyóval vagy hagymával is fel van turbózva, akkor ez a pékáru maga a mennyország.
Jómagam krémsajttal és idényzöldséggel imádom a legjobban, és nagyon kell magamat motiválnom, hogy ne faljak fel egy teljes veknit egy ültő helyemben. Mint minden olyan élelmiszer, aminek izgalmas az állaga és fura az elnevezése, egyfajta rejtély is, vajon hogyan készül. De ha elfelejtjük a ciabatta elnevezést és adunk neki egy magyar nevet, már nem is olyan misztikus, ugye?
A magyar elnevezés ugyanis a gyökérkenyér, amely utal arra a formára, amelyet az elkészítés közbeni „tekergetéssel” kapunk meg. Az alaprecept cseppet sem ördöngös, mindössze 5 hozzávalóval kell dolgozni, úgyhogy javasoljuk, tegyél egy próbát. Megéri!
A receptet és a pontos leírást a Tetovált lány konyhája blogon találtuk Hajós Áginál.