Az idei anyák napja más lesz, mint a többi. Mivel a hivatalos közlések éppen erre a napra „időzítették” a járvány csúcspontját, jobban tesszük, ha most még nem ölelgetjük meg anyukánkat, nehogy pont mi hozzuk a fejére áldás helyett a bajt. Ettől eltekintve majdnem olyan szépen meg tudjuk őt köszönteni, mintha nem az utóbbi évtizedek legnagyobb pandémiája zajlana körülöttünk.
Bár senki nem kívánta ezt az egész járványt a háta közepére sem, el kell ismerni, hogy vannak benne jó dolgok is. Kevés, de azért akad. Például, hogy végre lehetőségünk van gondoskodni az anyukánkról, neki meg nincs más választása, mint elfogadni. Még akkor is, ha eddig az volt az évtizedes berögződés, hogy anyukánk csak ad: szeretetet, időt, figyelmet, ételt és még folytathatnánk a sort akármeddig. Az anyák már csak ilyenek.
Anyák napi édes gondoskodás
A sors fintora, hogy foglyul kellett őt ejteni a saját házában ahhoz, hogy végre egy kicsit vissza tudjunk neki adni a sok gondoskodásból: hetek óta mi vásárolunk neki és minden egyes alkalommal a lelkére kötjük, hogy ki ne mozduljon otthonról. Ha valami kell, csak szóljon, jövünk, hozzuk, aztán becsúzlizzuk az ablakon, nehogy közelebb kerüljünk hozzá, mi, a potenciális vírushordozók, másfél méternél. Óvjuk őt, gondoskodunk róla, ahogy Kovács Kati énekelte.
Most, hogy ilyen szépen belejöttünk a szerepcserébe, járassuk is csúcsra: ez alkalommal süssünk neki süteményt mi. Attól persze az orgonacsokor még jár mellé. Olyan túrótortát találtam ki, ami kicsit munkásabb, de csak annyira, hogy látsszon rajta: ez nem egy muffin, amit az ember két perc alatt összedob, hanem rendes túrótorta, sok-sok igazi gyümölccsel.
Persze mindennek van határa, tudom én, szóval nem kell megijedni, valójában ez egy olyan túrótorta, amihez csak minimális konyhai gyakorlat kell. Nem kell felfújtat életben tartani vagy tükörglazúrral bűvészkedni: csak egy piskótát kell sütni (tuti receptet adunk, nem fog összeesni, eskü) és egy nagyon finom, túrós-málnás krémet készíteni, majd a kettőt összeállítani. A tetejére tehetsz friss mentalevelet szívecske alakban. Friss gyümölcsöt nem sikerült szerezni (mivel nincs még málnaszezon), ezért fagyasztottból dolgozunk, de legalább nem kell napra kicentizni hozzá a bevásárlást.
Málnás túrótorta
Hozzávalók
A piskótához
- 3 tojás
- 4 ek. meleg víz
- 12 dkg cukor
- 12 dkg liszt
- 1 cs. sütőpor
- 1 ek. holland kakaópor
A krémhez
- fél kg félzsíros tehéntúró
- 30 dkg málna (teljesen jó a fagyasztott)
- 1 cs. zselatin
- 3 ek. keményítő és 2 cs. vaníliás cukor vagy 1 cs. vaníliás pudingpor
- 2 dl habtejszín
- 5 dkg cukor
A díszítéshez
Lehet rátenni friss málnát, ha van, díszíthetjük friss mentalevéllel, csokiforgáccsal vagy szórócukorral. Légy kreatív!
Elkészítés
- Először megsütjük a piskótát. Nem kell megijedni tőle, biztos, hogy sikerülni fog. A tojásokat szétválasztjuk. A sárgájához hozzákeverjük a vizet és a cukrot. Kimérjük a lisztet, belekeverjük a sütőport és a kakaóport, majd belekeverjük a tojásos lébe.
- A tojások fehérjét habbá verjük és beleforgatjuk a masszába.
- Egy tortaformát (ha nincs, egy kisebb tepsi is jó) kibélelünk sütőpapírral, beletöltjük a masszát, majd 200 fokra felmelegített sütőben elkezdjük sütni. Amikor érezni kezdjük az illatát, visszavesszük a hőmérsékletet 170 fokra és addig sütjük, amíg ki nem állja a tűpróbát. Nem fog összeesni, a sütőpor gondoskodik róla.
- Ha megsült, kivesszük a formából, lehúzzuk róla a sütőpapírt és félretesszük kihűlni.
- Elkészítjük a krémet. A málnát (ha fagyasztott volt, mikróban kiolvasztjuk), majd botmixerrel összezúzzuk. Ezután szitán áttörjük, magtalanítjuk. Ez a lépés elhagyható, ha szeretitek, ahogy a málna magja szétpukkan a fogatok alatt.
- Egy kis fazékban összekeverjük a pudingport (vagy a keményítőt és a vaníliás cukrot), a zselatint és a cukrot, és először egy kevés málnalével csomómentesre keverjük, majd a többi folyadékot is hozzáadjuk és addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik.
- Közben botmixerrel összezúzzuk a túrót is, hogy nagyjából rögmentes, krémes legyen. Hozzákeverjük a besűrűsödött és kicsit kihűtött málnakrémet. Jól összekeverjük.
- Ha szerencsénk van, mostanra már kihűlt a piskótánk is. Félbevágjuk (fűrészes kenyérvágó kés ideális hozzá) és az alsó felét egy tálra tesszük.
- Habbá verjük a tejszínt, ez akkor fog sikerülni, ha az elején jól behűtöttük. A tejszínhabot óvatosan, spatulával beleforgatjuk a krémbe, majd megkóstoljuk. Ha nem elég édes a krém, teszünk bele még cukrot. Ha nem elég vaníliás, teszünk bele vaníliás cukrot, ha nem elég savanyú, csepegtetünk bele citromlevet.
- A krém felét eloszlatjuk a tortalap alsó felén, a tetejét pedig teljesen vízszintesre egyengetjük, különben dőlni fog a tortánk. Ráültetjük a piskótalap másik felét, majd a krém másik felével ügyesen megkenjük minden oldalról. Ha tepsiben készült a piskóta és nagyobb, de laposabb lett, akkor nem lapjával vágjuk félbe, hanem függőlegesen, és úgy tesszük egymásra a két felet. Töltés előtt érdemes egyenesre vágni a széleit.
- Betesszük a hűtőbe, hagyjuk megszilárdulni a túrótortát. Ha elég ügyesek vagyunk, alányúlhatunk egy megfelelő célszerszámmal és áttehetjük a tortát egy tiszta tálra. Ha nem bízunk magunkban, akkor benedvesített szalvétával törölgessük le a tányérról a rákerült krémet.
- Végül díszítsük ki a tortát.
Vigyük el anyukánkhoz, és a másfél méteres távolságtartásra ügyelve, lehetőleg a kertben, fogyasszuk el együtt a túrótortát, de figyeljünk rá: a szigor vége nem jelenti azt, hogy vége a járványnak!