Ha az ember felszerel egy konyhát és főzésre adja a fejét, előbb-utóbb törvényszerűen megérkezik a gyakorlat és a rutin is. Információban nincs hiány, a receptek, technikák és jó tanácsok áramlanak minden irányból, már csak azt kell valahogy megoldani, hogy a helytállókat higgyük el, a sokszor meglehetős népszerűségnek örvendő, ám fals információkat meg kiszűrjük. Ehhez nyújtunk most segítséget.
A tojást hűtőszekrényben kell tárolni?
A valóság az, hogy a tojásnak semmi szüksége hűtésre, anélkül is remekül megvan. Ezt többek között az a tény is erősíti, hogy a boltokban hűtés nélküli polcokon kínálják. Hogy miért tesszük otthon mégis a hűtőszekrénybe? Hát, valószínűleg azért, mert a hűtőszekrénynek van tojástartó része, és ha már ott a helye, akkor kihasználjuk. Másrészt egy csomó lakáshoz nem tartozik kamra, úgyhogy kézenfekvő az élelmiszert a hűtőben tárolni.
A másik elmélet szerint ez a szokás Amerikából gyűrűzött be hozzánk, ám ott valóban indokolt hűtve tárolni a tojást. Amerikában ugyanis mosva árulják, a mosással pedig eltávolítják a héjról azokat az anyagokat, amelyek megvédik a tojást a kórokozóktól.
Az EU-ban azonban nem szabad mosott tojást árulni, úgyhogy nyugodtan tarthatjuk szobahőmérsékleten, nem lesz semmi baja.
És ha már itt tartunk, szintén tévhit, hogy a paradicsomot és a paprikát érdemes hűtve tárolni, mert hűtőhidegen gyakorlatilag élvezhetetlenek, nem jön ki az ízük.
A hús a pácolástól lesz finom és a locsolástól szaftos?
Egy jól átgondolt pác valóban sokat hozzá tud tenni a hús ízéhez, az viszont már csak legenda, hogy át is járja azt. A valóság az, hogy teljességgel valószínűtlen, hogy a marinád eljusson a hús belsejébe, mivel az íz- és olajmolekulák túl nagyok ahhoz, hogy beférkőzzenek az izomszövet rendkívül szorosan egymáshoz nyomuló sejtjei közé. Az ízek valójában a hús felszínén maradnak, ezért aztán nem is igen érdemes napokig pácolni, elég egy fél órát is – állítja dr. Stuart Farrimond, orvosból lett élelmiszer-kutató A főzés tudománya című könyvében.
A piacon vásárolt saláta sokkal tovább friss marad, mint a szupermarketes?
Ennek a tévhitnek alighanem az lehet az alapja, hogy a piacig csak rövid utat tesz meg a termék, ezért nyilván frissebb, nem olyan régen szedték le, mint azokat, amelyek végigjárták a nagy üzletek logisztikai láncát. A valóság ezzel szemben az, hogy a levágott saláta mindenképpen fonnyadásnak indul 1-2 napon belül, kivéve, ha megfelelően tárolják.
És itt jön a képbe a csomagolás, ami ugyan egyáltalán nem környezetbarát, viszont sok szempontról roppant hasznos. A dobozba és nejlonba zárt salátát ugyanis védőgáz veszi körül, ami általában szén-dioxid, és ez megvédi a leveleket az oxidációtól, fonnyadástól.
Vagyis, a csomagolt saláták sokkal tovább frissek maradnak, mint a pőrén árultak.
Ezen persze könnyen segíthetünk műanyag nélkül is: a csomagolás nélküli, friss salátát mossuk meg, csepegtessük le, tegyük egy tálba, fedjük le és ilyenformán akár egy hét múlva is ropogósak maradnak a zöld levelek.
A piskóta összeesik, ha kinyitjuk a sütő ajtaját?
Ez egyáltalán nem törvényszerű. Igaz, az egyenletesen magas hőmérsékletre mindenképpen szükség van a sikerhez, vagyis valóban nem segít, ha nyitogatjuk a sütő ajtaját. Ha viszont már elérte a sütő a megfelelő hőmérsékletet (és miért ne érte volna el, hiszen előmelegítés után tettük be a masszát), nem fog számottevően leesni a hőfok, ha egy pillanatra kinyitjuk a sütőajtót, hogy bekukkantsunk, mi újság, majd óvatosan, anélkül, hogy huzatot generálnánk, vissza is csukjuk.
A margarin és a vele készült ételek egészségtelenek?
Ez sokáig valóban így volt, a titok nyitja pedig a transzzsírsav, amelyek fogyasztása egyértelműen összefüggésben áll a különböző szív és érrendszeri megbetegedésekkel.
Transzzsírsavak akkor keletkezhetnek, amikor a telítetlen, (növényi) olajokat hidrogénezéssel keményítik, vagyis a szabadon álló kötőhelyeken részben pótolják a hiányzó hidrogéneket és nem jó helyen marad hiány. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy 2013 óta az EU-ban rendelet szabályozza a transzzsírsavak maximális mennyiségét a különböző élelmiszerekben,
vagyis egyáltalán nem lehet forgalomba hozni olyan élelmiszert, ami egészségtelen mértékben tartalmaz transzzsírsavat.
Vagyis, ha emiatt lettek volna ellenérzéseink a margarinnal kapcsolatban, ezért jóval drágább vajat használtunk helyette, akkor ideje ezt a tévhitet elereszteni.
Olajat kell tenni a tészta főzővizébe és le is kell mosni a végén?
Erre a két műveletre a valóságban semmi szükség, sőt, több rosszat teszünk vele, mint jót. A tészta nem fog összeragadni főzés közben akkor sem, ha nem teszünk olajat a főzővízbe, egyszerűen meg kell kevergetni időnként, és máris szétválnak a szálak. Ráadásul az olaj csúszóssá teszi a tészta felületét, ezért nem tapad meg rajta a szósz, vagy az egyéb rávaló. Leöblíteni szintén azért szokták a tésztát, hogy ne tapadjon össze, ami nagyon jól hangzik, de sajnos, ha lemossuk a felületéről a keményítőt, az sem fog rátapadni, aminek ott a helye. A legokosabban akkor járunk el, ha az olajmentes vízben frissen kifőtt tésztát azonnal összekeverjük a szósszal, vagy azzal, amit rá akarunk tenni, és meg van oldva a probléma.
Tévhitek helyett használható konyhai trükkök
- 12 zseniális konyhai trükk, amik nélkül nem élhetsz tovább
- Tárold úgy az ételt, mint a profi séfek
- Így távolítsd el az inakat a csirkemellből egy pillanat alatt