Mosolyogva mutattad a szatyrot, találd ki, mit hoztam? A táska tele volt érett, narancssárga mandarinnal. Mellém ültél, és nekiláttunk. Hámoztuk, ettük, dobáltuk a héját vissza a zacskóba. Hámoztuk, ettük… és nevettünk. Akkor még mindenen nevettünk!
A gyümölcs elfogyott, soha életemben nem ettem belőle ennyit egy ültő helyemben.
A mandarinevési szokásom egyébként úgy nézett ki, hogy egyszerre maximum kettőt, előtte kézmosás, aztán a mandarinok megmosása, hámozása, elfogyasztása, és újbóli kézmosás.
Az emlékezetes napon mindez másképp történt. A sorozat eleje kimaradt. Eleve sűrűn mosok kezet, így nagyon zavart, hogy koszos kézzel koszos mandarint eszem. Aztán túltettem magam rajta. Ha neked jó így, én is kibírom. (A végén azért elmentem kezet mosni.)
Ha érdekel a folytatás, ide kattints!
Kiemelt kép: Getty Images
