Afféle felelős – bár egyre inkább tűkön ülő – be nem oltottként, még mindig a természet nyújtja nekem a legtöbb ingert. Mondhatni, a kert és az erdő az én kocsmám és templomom, a társaságom meg leginkább a rigók és a növények. Ha sokáig így megy tovább, lassan beszélgetni fogok velük, mint Szent Ferenc. De legalább már kitavaszodott, így legalább tényleg van mit nézni, ha nem is egy fergeteg partyról van szó. A tulipán már lejárt lemez, az ibolya a könyökömön jön ki, a salátaboglárka kivirágzott, a ragadós galaj meg még nem, a pitypangnak viszont pont itt van az ideje!
Viszonylag ritkán gondolunk a pitypangra élelmiszerként, pedig a fülétől a farkáig, oppardon, a gyökerétől a virágáig ehető növényről van szó.
Virágzás előtt a pitypang leveleit salátába lehet tenni (íze hasonlít a rukkoláéhoz) szintén ehető virágából pedig csodadolgokat lehet készíteni. Tele van egy csomó hasznos nyomelemmel és ásványi anyaggal, a népi gyógyászatban pedig jó sokféle bajra használták: csökkenti a vér koleszterinszintjét, vízhajtó hatású, levelével és gyökerével a máj és az epehólyag betegségeit kezelik, hatásos bőrproblémák és cellulitisz ellen, tehát mindig is láttak benne fantáziát.
Igaz, mostanában már nem annyira, mert a torzsára nyírt pázsitok világában csak a baj van vele és irtják tűzzel-vassal. De nyugalom, a pitypang mindig előttünk jár egy lépéssel, úgyhogy nem kell túl szemfülesnek lenni, hogy gyűjteni tudjuk a konyhára, egészen késő őszig. Ráadásul biztonságos is, hiszen ezt a növényt aztán tényleg mindenki felismeri és nem téveszti össze valami mérgező fajjal. Arra mondjuk nem árt odafigyelni, hogy tiszta helyről gyűjtsük, ahol nem pisilték le a kutyák és nem porolták össze az autók.
Most, hogy kiderült, hogy a pitypangból nemcsak koszorút készíthetünk szöszke kislányunk homlokára, hanem ételt is, vegyünk át néhány lehetőséget!
Pitypangbimbó savanyúság
Személyes kedvencem a savanyúság pitypangbimbóból. Ehhez még teljesen zárt bimbókat használunk, mindegy, mennyit, amennyi van. Leöblítjük, betesszük egy üvegbe. Készítünk rá savanyúságlevet ugyanannyi méz és ecet keverékéből, négyszeres mennyiségű vízzel. Sózzuk, adunk hozzá szemes borsot, egy gerezd fokhagymát (vagy granulátumot) és koriandermagot. Összekeverjük, lezárjuk az üveget, hűtőbe tesszük és egy éjszakán át hagyjuk összeérni az ízeket. Salátának izgalmas ízt kölcsönöz, az állaga pedig, amikor ráharapunk, puha, szivacsos, jópofa.
Pitypangméz
A legkézenfekvőbb pitypangvirágból készülő étel a pitypangméz. Ezt nem a méhek készítik, hanem mi magunk, a következőképpen: szedünk egy csomó virágot, majd kitesszük a napra egy órára, hogy el tudjanak menekülni belőle a rovarok. Ekkor leöblítjük, majd rétegesen befőttesüvegbe tesszük: egy réteg virág, egy ugyanolyan vastag réteg cukor, megint virág, ismét cukor. Ezt a felépítményt kitesszük a napra, és ha minden jól megy, két hét alatt a cukorból szirup keletkezik.
Ez persze a rizikósabb változat, ennél biztonságosabb módja is van a pitypangméz készítésének. Szükségünk lesz hozzá legalább 150 érett, több napja kinyílt virágra, de inkább többre. Megmossuk, levágjuk róla a zöld csészeleveleket, majd a sárga szirmokat feltesszük főni 7 dl vízben. Egy órán át gyöngyözve főzzük, majd leszűrjük. Nem a mosogatóba: a vizet felfogjuk, majd beleteszünk 60 dkg cukrot és további 40 percig főzzük enyhe tűzön. Eleinte nincs vele feladat, utána elkezd sűrűsödni és kevergetni kell, a végén meg már ott kell állni mellette és figyelni, keverni folyton, le ne égjen. A végén ízesítjük citromlével, esetleg fahéjjal, majd kicsi üvegekbe tesszük, celofánnal lezárjuk és mehet a dunsztba. Mire kihűl, jól be is sűrűsödik és olyasmi lesz, mint a méz.
Pitypangvirág sörtésztában
A pitypangot ki is lehet sütni sörtésztában. Ehhez teljesen kinyílt virágokat kell szedni, szárával együtt, aminek nem az ízhez, hanem a technológiához van köze. Készítünk egy sörtésztát, vagyis 5 dkg lisztet összekeverünk egy kávéskanál instant élesztővel, egy csipet sóval és egy deciliter sörrel, majd a megmosott virágok fejét a száruknál fogva beleforgatjuk. Kisütéskor a forró olaj fölött levágjuk egy ollóval a szárról a virágot, hogy belepottyanjon. Aranybarnára sütjük, majd kiszedjük, az íze pedig a gombáéhoz hasonlít.
Fogadjunk, hogy kedvet kaptatok a pitypangevéshez!
Gyógynövények a konyhában
- Mutatjuk a tavasz legjobb levesét: csalánleves
- Főzz gyógyító növényekkel!
- A fenyőrügy is egy ínyencség, csak még nem tudunk róla