Az élelmiszeripar előtt álló legnagyobb kihívás az, hogy az önköltség növekedését beépítse az értékesítési árba – idézte cikkében Éder Tamást, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnökét az Agrokép.
A NAK alelnöke elmondta, ha az élelmiszeriparos nem tudja megvenni a termelőtől az alapanyagot, akkor az utóbbi eladja annak, aki megfizeti a megemelkedett költségeit, azaz a külföldi vevőnek. Így az alapanyag „kicsúszik” Magyarországról.
Éder Tamás szerint a magasabb árak miatt biztosan csökken és át is alakul a fogyasztás. Erre volt már példa az utóbbi évtizedekben, a prémiumtermékek fogyasztói köre fizetőképes maradhat, viszont „középről” az alsó kategóriába vándorolnak, és az olcsóbb termékeket keresik. A gyártók ehhez gyengébb minőségű termékeket kínálnak, és megjelennek a helyettesítő termékek, az imitátumok. Az import is nőhet, de ennek most a gyenge forintárfolyam gátat szab.
Az országban működő körülbelül 900 pékségből – amelyek 15-20 ezer dolgozót foglalkoztatnak – 400-500 a következő időszakban bezárhat, vagy felvásárolják őket nagyobb piaci szereplők
– erről már Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke nyilatkozott az Agroképnek.
Az iparági szereplők jövedelmezősége annyira lecsökkent, hogy stabilabb sütőipari vállalkozások is kénytelenek lesznek lehúzni a rolót.
A fehér kenyér egy kilogrammjára jutó ráfordítások például a 2019-es 199,2 forintról tavaly novemberre 245,06, az idei első negyedévre 282,26 forintra nőttek.
A drágulás nemcsak a pékipart érinti, a tejpiacon is jelentős változások lehetnek.
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója arról nyilatkozott, hogy a terméktanács 160-170 forintos tejalapárat prognosztizál erre az évre, jóval magasabbat a jelenlegi szintnél, ami februárban 125,82, márciusban pedig 131,22 forint volt.