A tavalyi 3500 hektár helyett idén csupán mintegy 2800-3000 ezer hektárnyi területen ültettek görögdinnyét a termelők, ez is az oka annak, hogy akár 30-40 százalékos áremelkedésre is számíthatunk a tavalyi mimimumot jelentő 130 forinthoz képest. Tavaly tízezer tonnánál is több dinnye maradt a földeken, mert sok termelő egyszerűen képtelen volt eladni a gyümölcsét augusztus végén, szeptember elején. Legalább 600-700 millió forintos veszteséget szenvedtek el a gazdák.

Most a termelési, szállítási és munkaerőköltségek megugrása miatt a nyári főszezonban sem számíthatunk 170-180 forint alatti kiskereskedelmi árra kilogrammonként, ami a tavalyi minimumot jelentő 130 forinthoz képest 30-40 százalékos áremelkedést jelent – idézi a hvg.hu az Agroinform sajtóközleményét. A magyar dinnye tavaly egyébként 15-20 százalékkal volt olcsóbb, mint 2020-ban.

A területcsökkenés okai között az ágazatot sújtó munkaerőhiány mellett megtalálható a dinnye értékesíthetőségét körül lengő bizonytalanság, illetve a termelők egy részének azon döntése, miszerint a földjén inkább hagyományos szántóföldi gazdálkodást folytat (azaz gabonát termel). Ezt az elhatározást az ukrajnai háború híre érlelte meg sokakban. Ráadásul a gabona biztos bevételt jelent, míg a dinnye sikere az utolsó pillanatig kétséges, egy hűvösebb nyár vagy egy nagyobb importdömping egyenként is keresztülhúzhatja a termelők számításait, ahogy az tavaly is történt.