A történet 1959-ben kezdődött, amikor egy Ermal Fraze nevű amerikai mérnök egy baráti pikniken azzal szembesült, hogy a társaság tagjai közül senki sem hozott magával konzervnyitót. A férfi az autója lökhárítója segítségével volt kénytelen kinyitni a dobozos söröket. Egyszersmind pedig elhatározta, hogy kitalál valamit, ami kiküszöböli az otthon felejtett konzervnyitó okozta kellemetlenségeket.
A mérnök 1963-ban szabadalmaztatta a könnyen nyitható fedelet, vagyis azt az alumíniumtetőt, amely a beépített nyitófül segítségével bontható fel. Az első cég, mely bevezette termékein a nyitófüles tetőt, a pennsylvaniai Iron City sörgyár volt. 1965-re az egyesült államokbeli sörfőzdék körülbelül háromnegyede nyitófüles dobozokat használt. A technológiát pedig fokozatosan konzerveket gyártó vállalkozások is átvették.
Fraze 1989-ben halt meg, de cége, a DRT a mai napig is létezik és nyitófüles italos-, illetve konzervdobozok gyártására alkalmas gépeket fejleszt és értékesít.
Konzervdobozok (Fotó: Getty Images)
Tom Crothers, a DRT értékesítési alelnöke pedig egy újságírói kérdésre válaszolva magyarázatot adott arra is, miért léteznek még egyáltalán nyitófül nélküli konzervdobozok, amikor a nyitófüles megoldás nyilvánvalóan sokkal praktikusabb.
„Alapvetően ez költségkérdés. A könnyen nyitható fedelek drágábbak, mint a nyitófül nélküliek” – adott magyarázatot Crothers.
A nyitófüles dobozokat bonyolultabb előállítani, mint a nyitófül nélkülieket. A konzervdoboz két részből áll, egy testből és egy fedélből, melyeket úgynevezett kettős varrással, vagyis a doboz testének és a doboz fedelének mechanikus reteszelésével rögzítenek egymáshoz. A nyitófület ezenfelül külön kell a fedélre szegecselni, aminek értelemszerűen plusz anyag- és gépigénye van, mindezt a doboz árában hárítják át a fogyasztókra.
Ez az oka annak is, hogy a nevesebb márkák drágább termékei általában nyitófüles dobozokban kaphatók, mint az olcsóbbak konzervnyitóval nyitható csomagolásban. Egy 2014-es felmérés szerint egyébként az amerikai fogyasztók 40 centtel voltak hajlandóak többet fizetni egy nyitófüles konzervért.
Egyes piacokon azonban, különösen a fejlődő világban, a költséghatékonység az elsődleges szempont. Éppen ezért ezeken a területeken gyakran még a nagy márkák is lemondanak a nyitófülekről, annak érdekében, hogy alacsonyabban tartsák az árat. Mindemellett a szállítási szempontokat is figyelembe kell venniük, ugyanis a nyitófüles dobozok fedelei könnyebben kilyukadnak, ha rázós, rossz állapotú utakon zötyög a szállítmány, míg a nyitófül nélküli dobozok strapabíróbbak.
