Közeleg a hazai halfogyasztás csúcsszezonja, az év végi ünnepek. Egyébként is rendkívül kevés halat fogyaszt a magyar, és az idei árak szintén nem csábítják halfogyasztásra a „billegőket”. Míg a tisztított, szeletelt pontyot már 4000 forint körüli összegért megkapjuk, a magyar harcsa ára meghökkentően magas. Valójában a pontyoké is ugyanezen az ugráson ment keresztül, tavaly (!) óta körülbelül dupla árat fizetünk érte. Az idei karácsonyi halászlé árát kalkuláló cikkünkben foglalkoztunk is ezzel a kérdéssel.
A magyar harcsából konyhai felhasználásra előkészített filé kilónkénti ára immár 7000 forint körül alakul (élő harcsát már 3500 forintért, nem filézett harcsaszeletet 4000 forintért kaphatunk). Eltérések és akciók természetesen lehetségesek, de a Lehel téri piac jól ismert halárusánál például már a 8000 forintot közelíti a harcsafilé, a Haludvarban pedig közel 9000 forint.
Ezzel olyan világklasszis halak árszínvonalát üti meg, mint a vörös tonhal vagy a vörös lazac, és ma már a magyar harcsánál jóval olcsóbb a szép húsú és igen könnyen kezelhető branzino, az atlanti tőkehal vagy kardhal.
Ínyencség az ünnepi asztalon: lazac
Decemberben Norvégiában is felmegy az ára a lazacnak, de 8-9000 forint körüli áron biztosan hozzájuthatunk a friss lazacfiléhez, és érdemes figyelni a boltok, áruházláncok akcióit is. A szintén világhírű skót lazac drágább, mert nem olyan hatékonyan dolgoznak a farmok, mint az utóbbi évtizedekben lazacra specializálódott norvégok halfarmok tömkelege.
Bőrös lazacfilé / Fotó: Capelle.r, Getty Images
Kis vízben kis hal
Hogy kerül a magyar harcsa az asztalra? Úgynevezett extenzív termelés során tenyésztik a harcsákat. Meglehetősen időigényes a nevelésük, a tógazdaságokban három-négy év alatt nőnek meg háromkilósra.
Sok tényező befolyásolja a piacokon, boltokban tapasztalható árakat, az mindenesetre sokat nyom a latban, hogy erősen aszályos éven vagyunk túl. Alacsony volt emiatt a vízszint, a halnak pedig tulajdonsága, hogy akkorára nő, amekkora a rendelkezésére álló terület. Kis vízben értelemszerűen kisebbre nőnek meg. Ugyanakkora darabszám mellett kilóra jóval kevesebb halat termeltek, így értelemszerűen a kereskedelembe is kevesebb hal került, ami felveri az infláció mellett is felveri az árakat. A nyári időszakban gabonafélékkel takarmányozott állatok etetésének költségei is megugrottak, akárcsak a szállításé.
Ponty-harcsa vegyes halászlé / Fotó: Valentyna Gupalo, Getty Images
Mivel jóval nagyobb az igény rájuk, mint amennyit ki tudnak szolgálni a gazdaságok, ezért megnőtt az afrikai harcsa utáni kereslet. Míg a hazai harcsák az Eurázsiában honos, hideg vizet is tűrő fajtákhoz tartoznak, az afrikai harcsa számára nem ez a természetes égöv. Szeptemberben, legkésőbb októberben elpusztulna itthon, ezért termálvizes, fűtött haltelepeken tartják őket, 23-24 Celsius fokos közegben.
Mentőöv a főzésben és az intenzív halízt nem kedvelőknek: afrikai harcsa
Az afrikai harcsa viszonylag új alapanyag a magyar konyhában, a ’90-es években kezdett terjedni itthon. Kiváló alapanyag, jóval olcsóbban hozzáférhető, mint a szürkeharcsa, és teljesen szálkamentes. Ízében különbözik a hazaiaktól: sokkal visszafogottabb ízű, könnyebben megkóstolja és megszereti az is, aki nem szereti, netán taszítja az édesvízi halak illata (szaga) és ízvilága. Az afrikai harcsafilé kilója már 4000 forinttól elérhető.
Szakértőnkről
Palotás Péter halszakértő, halkereskedő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem élelmiszertudományi doktori iskoláját is elvégezte. Rengeteget tett a tengeri halak hazai megismertetéséért, a hazai séfek továbbképzéséért a halak és tenger gyümölcsei szakszerű felhasználásának, konyhatechnológiájának területén. Szintén sokat tett a kiemelkedő minőségű magyar termék, az akasztói szikiponty megbízható beszállításáért a hazai éttermekbe. Palotás Péter saját márkája a Selfish, amellyel a nagy üzletláncok polcain is találkozhatunk, mindemellett sikeres éttermeket működtet Budapesten. A halbüféként is funkcionáló Budaörsi Halpiac, az óbudai Fishmonger, a BigFish éttermek és a négykerekű Halmobil tulajdonosa.