A világ leghíresebb országa Mexikó, ahol a halottak napját egészen más hangulat és szokások övezik, mint a Föld legtöbb kultúrájában. Bár a halottak napja egy tarka és vidám, közösségi esemény Mexikóban, szó sincs arról, hogy számukra ne jelentene megrendülést és szomorúságot az elhunytak elvesztése. A Día de los Muertos (vagy Día de Muertos) egy vallási ünnep azzal a felemelő üzenettel, hogy a halál nem jelent végleges lezárást és felejtést. A halál utáni életbe vetett hitüket is ünneplik ezen a napon.
Csendes fekete gyász helyett az élet folytonosságát ünneplik családi, közösségi eseményeken, ahol zenének és jó falatoknak is helye van. Ezek az események segítenek megőrizni az elhunytak emlékét és elfogadni a halál természetességét. Mexikóban a halottak napja nem egy magányos, visszahúzódó ünnep: az ősök szellemének tisztelete mellett az életet is ünneplik egyúttal. Ez a Día de los Muertos.
Temetői látvány a mexikói halottak napján / Fotó: Wojciech Kuziow, Getty Images
Díszes koponyák és a holttestek tánca – halottak napja a világ körül
Ezzel a halálkultúrával nem egyedülálló a Földön Mexikó. Ugyancsak Közép-Amerikában, Guatemalában Día de los Difuntos néven ünneplik a halottak napját, szintén egy tarka és hangos ünnepi eseményen. Ilyenkor a helyiek óriási papírsárkányokat készítenek, majd rituálisan felengedik őket az égbe. A sárkányeregetés jelképesen összeköti a földi szférát az elhunyt szeretteik világával.
Délebbre, Bolíviában a Dia de las Ñatitast, azaz a koponyák napját ünneplik szintén november elején. A színekkel teli, vidám ünnepen a hozzátartozók az elhunyt családtagjaik koponyáit virágokkal, cigarettákkal (!) és más ajándékokkal, csecsebecsékkel díszítik, ezzel is tisztelegve és megemlékezve a halottaik előtt, egyben túlvilági védelmet kérve nekik.
Bolívia, La Paz: feldíszített koponya a központi temetőben / Fotó: Gaston Brito, Getty Images
Madagaszkáron találjuk az egyik legfurcsább, kissé talán bizarr népszokást. Az Afrikától keletre fekvő szigetországban Famadihana, vagyis a holttestek tánca az ünnep neve. Nem kerítenek rá minden évben sort, de a halottaikról emlékeznek meg ezen a napon.
A rituálé során a családok kivonulnak a temetőkbe, és kiássák a sírból az elhunyt rokonaik testét. Új ruhákba burkolják őket, majd táncolnak velük.
E különös ünnep szimbolikája egyértelmű: a halottaikat is a család részeként kezelik, és nem hagyják őket magukra a halálban sem.
Délkelet-Ázsiában, a Fülöp-szigeteken is sajátos halotti kultuszt találunk. Pangangaluluwa napján, október 31-én ünnepi szertartásokat és piknikeket (!) szerveznek a temetőkbe. Az elhunytak szerettei összegyűlnek a sírok körül, és énekelnek, színdarabokat játszanak el, imádkoznak, majd közösen étkeznek, megidézve ezzel az elhunytak lelkét. A gyerekek itt sok helyen az amerikai halloweenhez hasonlóan házról házra járnak édességet gyűjteni.
Egy élő hagyomány: La Catrína alakja Mexikóban / Fotó: Amelia Fuentes, Marin, Getty Images
Día de los Muertos, a leghíresebb halottak napja
Mexikóban valójában már október 31-én, éjfélkor megkezdődik a megemlékezés. Hitük szerint az elhunyt gyermekek lelkei ilyenkor leszállnak a mennyből a Földre, másnap, november 1-jén újra találkozhatnak a családjukkal. A közös ünneplésre november 2-án kerül sor, a hagyomány szerint ekkor látogatják meg az élőket az elhunyt felnőttek lelkei. Ez a nap a Día de los Muertos.
Ki ez a kísértetiesen vonzó hölgy, La Catrína?
La Catrína alakját megannyi grafika és festmény őrzi, mindeközben egy élő és virágzó hagyomány megeleveníteni La Catrínát. Mexikóban ilyenkor nők tömegei öltöznek La Catrína jelmezbe, hogy elmaszkírozott csontvázarccal, díszes népviseletben ünnepeljenek. De ki is ez az egyszerre vonzó és kissé morbid nőalak?
Ma már népi figuraként hivatkoznak La Catrínára, aki valójában egy mexikói művész alkotása. José Guadalupe Posada karikatúra-művész, grafikus és illusztrátor volt a századelőn, aki litográfusként különösen kedvelte a fémkarcokat. Az eredeti műalkotása is egy cinkmetszet volt: Az elegáns hölgy koponyája című képe megalkotását 1910-12 körülre datálják.
Az eredeti mű. José Guadalupe Posada: Az elegáns hölgy koponyája (cinkmetszet) / Forrás: Wikipedia.org
A karikatúra-művész a népművészetből merített, de a mexikói arisztokráciát jelképezte az eredeti mű. A catrín ugyanis valójában egy szleng a mexikói spanyol nyelvben, ami annyit tesz, hogy elegáns, jól öltözött. Így lett La Catrína a női figura és Catrín az elegáns férfi párja.
La Catrina nem egy egydimenziós figura. Épp úgy megjelenhet a csábító hölgy szerepáben, aki színes virágkoszorúval a fején táncba, mulatságba hív, mint ahogy lehet egy kísértetiesre maszkírozott csontváz, aki a halál üzenetét hozza. A koponya egyébként a prekolumbián kultúrákban az életet jelképezte, és persze ez az ünnep is az ősi mezoamerikai hagyományokból táplálkozik.
La Catrína jelmezesek gyönyörű ruhái / Fotó: FG Trade Latin, GettyImages
A közép- és dél-amerikai kultúrák miszticizmusa és halálkultusza távol áll az európaitól, de az egész világot lenyűgözi ez az élet- és halálfelfogás, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a Día de los Muertos rengeteg turistát is Mexikóba vonz ilyenkor.
Csendes gyász helyett tehát összejöveteleket szerveznek, zenével, tánccal, ételek és italok felszolgálásával. Ez utóbbiak dekorációs elemként is szolgálnak, egyben felajánlásokként a szellemvilágnak.
La Catrína és Catrín, a férfi párja / Fotó: FG Trade Latin, Getty Images
Cukorkoponyák és a halottak kenyere: a Día de los Muertos ételei
Ezekkel a képekkel már biztosan mindenki találkozott: a mexikóiak oltárokat (ofrendákat) állítanak fel az otthonaikban és a temetőkben is a halottaik tiszteletére. Ezeken a színes építményeken az elhunyt szeretteik képeit, a kedvenc ételeiket, italukat, a személyes tárgyaikat, valamint virágokat, színes papírdíszeket és gyertyákat helyeznek el. Gyakran találkozhatunk a sárga körömvirággal díszítőelemként vagy a fejen viselt koszorúkban.
Halottak napjára épített oltár / Fotó: carlosrojas20, Getty Images
A kenyér világszerte a rituálék része, az áldozati kenyér a keresztény liturgiákban is fontos szerepet kap. A jobbára katolikus Mexikó hitvilága miszticizmussal teli, egészen különleges módon olvasztotta magába az ősi kultúrák hitvilágát. A Día de los Muertos ünnepének kenyere a Pan de Muerto, avagy a halottak kenyere. Inkább kalácsszerű, édes, narancshéjjal és ánizzsal is ízesítik. A tetején szimmetrikusan kialakított kis tésztadísz csontot formáz, az élet és halál körforgásának szimbólumaként.
Pan de Muerto / Fotó: hayaship, Getty Images
A Pan de Muertónál is híresebbek a mexikói cukorkoponyák, a calaveras de azúcar. A koponyák csokoládéból vagy amarántból is készülhetnek. Ez utóbbit már az inkák és aztékok is termesztették, a világ egyik legősibb kultúrnövénye ez az (ál)gabona. Ha rituális célokra használják a koponyákat, felírják a homlokukra az elhunyt nevét, és a maguk építette oltárra helyezik őket.
Míga az európai kultúrkörben a koponya bizarr és ijesztő, ők a színekkel, csokival, cukorkával és játékossággal közel hozzák az emberekhez – a halál természetességét hangsúlyozva ezzel.
Cukorkoponyák / Fotó: ©fitopardo, Getty Images
Halottak napján Mexikó egyik ételspecialitása is előkerül. A tamales egy ősi mexikói étel: kukoricalisztből, húsból, zöldségekből és sokszínű fűszerekből készítik, majd kukoricahéjba csomagolják őket. Egyszerű utcai árusoknál és éttermekben egyaránt kóstolhatjuk.
A kukoricalevélbe csomagolt tamales / Fotó: Rodrigo Ojeda, Getty Images
A mole egy igazi mexikói specialitás. A fűszeres, sűrű, gazdag szószba csokoládé, chilik, diófélék, fűszerek kerülnek, de hagyományosan nem édességként tartják számon. Húsokkal, csirkével vagy pulykával tálalják, és különleges alkalmakkor fogyasztják. Halottak napján a mole megjelenik az oltárokon is. Úgy tartják, hogy az ínyenc szósz az elhunytak lelkének egyik kedvenc csemegéje.
Mole egy házi oltáron / Fotó: AlxMendezR, Getty Images
Az atole is kötelező elem halottak napján. Szimbolikus jelentőséggel bír, ugyanis a hagyományok szerint úgy tartják, hogy a meleg italok közelebb hozzák az élőket az elhunytakhoz. A sűrűre főzött ital vízből vagy tejből, cukorból, kukoricakeményítőből és különböző, melegítő hatású fűszerekből áll. Ha csokoládéval készül, ez a champurrado.
Csokoládés atole, vagyis champurrado. / Fotó: Marcos Elihu Castillo Ramirez, Getty Images
A mexikói halottak napja kivételesen szépen és izgalmasan ötvözi az ősi indián hitvilágot a katolikus vallási hagyományokkal. Az egyszerre misztikus, felemelő és vidám hangulatával arra emlékezteti az élőket, hogy ne féljenek a haláltól, hanem értékeljék az életet és ápolják az elhunyt szeretteik emlékezetét.
