A savanyú káposzta az egészséges táplálkozás terjedésével egyfajta reneszánszát éli. Valóságos energiabomba ami különösen pozitív hatással van a bélrendszerre, számos egészséges összetevőjének köszönhetően, mint a C-vitamin, K-vitamin, folsav, kalcium, kálium és vas” – írja a német Ökotest.
Karin Michels, a Freiburgi Egyetem epidemiológus professzora az étrend és a betegségek közötti összefüggést kutatja. Szerinte a savanyú káposzta legértékesebb tápanyagai a benne található rostok és tejsavbaktériumok, mivel jótékony hatással vannak a bélflórára és az immunrendszert is erősítik.
A tejsavbaktériumok eleve megtalálhatók a káposzta leveleiben, a sós páclében pedig kifejezetten felszaporodnak. A friss savanyú káposzta ezért nagyon egészséges. A bolti, üveges, vagy konzerv savanyú káposzta hatása viszont már azon múlik, hogy a terméket hőkezelték, azaz pasztörizálták-e.
Hőkezeléssel ugyan ipari mennyiségben
tartósítható a savanyú káposzta, ám közben elpusztul a tejsavbaktériumok és a hőre érzékeny vitaminok – különösen a C-vitamin – nagy része. A tejsavbaktériumok anyagcsere melléktermékként létrejövő rövid szénláncú zsírsavak viszont (SCFA) megmaradnak. Mivel pedig ezek szintén erősítik az immunrendszert, a pasztőrözött savanyú káposzta fogyasztása is egészséges – még akkor is, ha maguk az élő baktériumok már nincsenek benne jelen.
Aki teljes mértékben ki szeretné használni
a savanyú káposzta egészséges összetevőit, annak érdemes a zöldségesnél friss, nem hőkezelt savanyú káposztát vennie, különösen télen, amikor a káposzta friss. Csak rövid ideig melegítsük fel a savanyú káposztát, hogy a lehető legtöbb tápanyagot megőrizzük, sőt ideális esetben nyersen is ehetjük, akár ananásszal vagy dióval is.
A savanyúkáposzta lé önmagában is egészséges: a roston kívül minden benne van, ami magában a savanyú káposztában is (a rost a bélben élő jó baktériumok fontos tápláléka). A lé további előnye székrekedésben szenvedők számára annak enyhe hashajtó hatása.
Egy pohár savanyú káposztalé reggelente elegendő az emésztés beindítására. Mivel pedig támogatja a bélmozgást, böjtkúrához is ajánlott.
Fontos azonban, hogy a savanyú káposzta
fogyasztása különösen hisztamin-intoleranciában szenvedők számára nem ajánlatos, emellett az irritábilis bél szindrómában (IBS) és gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedőknek is óvatosnak kell lenniük fogyasztásával, mivel ők eleve hasmenéstől és puffadástól szenvednek. A savanyú káposzta pedig súlyosbíthatja ezeket a tüneteket.
A savanyú káposzta segít a felborult bélflóra
kiegyensúlyozásában és a legyengült immunrendszer felerősítésében, de a hatás egyénfüggő. Egy egészséges egyén bélflóráját a savanyú káposzta fogyasztása nem erősíti tovább. Egy 87 egészséges résztvevős kísérlet alanyai egy hónapon át részben nyers, részben pasztőrözött savanyú káposztát ettek: „A bélflórájuk nagyrészt változatlan maradt. Ez azt mutatja, hogy az egészséges bélflóra nagyon stabil” – mondja Michels.
kép: Pixabay
