Van az a pont a hónap végén, amikor már nemcsak a bankszámlánk, hanem az ötleteink is kimerülnek. A hűtőben árválkodik egy fej hagyma, egy kis sajtmaradék, és ott van még az örök klasszikus: a krumpli. Ilyenkor jön el a krumplivacsora ideje, ami nem pótlék, nem kényszermegoldás, hanem egyenesen komfortétel. A ropogós tepsis krumpli ugyanis pontosan az a fogás, amit mindenki szeret, amit ezerféleképpen lehet variálni, és amihez nem kell sem drága alapanyag, sem különösebb konyhai bravúr.
A tepsis krumpli igazi jolly joker. Egy jó alaprecepttel már félig nyert ügyünk van, onnantól pedig csak a fantáziánk – és a kamra tartalma – szab határt. Lehet belőle gyors hétköznapi vacsora, baráti borozás mellé falatoznivaló, de akár „üres hűtős” mentőakció is, amikor tényleg abból főzünk, ami kéznél van.
A ropogós tepsis krumpli alapreceptje
Az alaprecept egyszerű, mégis van néhány apró trükk, amitől igazán jó lesz az eredmény. A cél: kívül ropogós, belül puha krumpli, ami önmagában is élvezhető.
Hozzávalók (2-3 adaghoz):
- 1 kg burgonya
- 3-4 evőkanál olaj (napraforgó vagy olíva)
- só
- frissen őrölt bors
- 1 teáskanál pirospaprika (édes)
- 1 teáskanál szárított fokhagyma vagy 2 gerezd friss, aprítva
Elkészítés:
A sütőt melegítsük elő 200 fokra. A krumplit alaposan mossuk meg, majd ízlés szerint meghámozzuk (héjával is tökéletesen működik). Vágjuk hasábokra vagy cikkekre, de figyeljünk rá, hogy nagyjából egyforma méretűek legyenek, így egyszerre sülnek meg.
Tegyük egy nagy tálba, locsoljuk meg az olajjal, szórjuk meg sóval, borssal, pirospaprikával és fokhagymával, majd alaposan forgassuk össze. Terítsük egy sütőpapírral bélelt tepsire úgy, hogy lehetőleg ne fedjék egymást túlzottan: a ropogósság kulcsa a hely.
Süssük 35-40 percig, félidőben egyszer forgassuk át. Akkor jó, ha aranybarna és ropogós a széle, belül pedig puha.
Ez az alap már önmagában is megállja a helyét, egy kis tejföllel vagy joghurtos szósszal tálalva. De az igazi móka most jön: a feltétek.
1. Klasszikus sajtos-tejfölös feltét
Ha biztosra akarunk menni, a sajtos-tejfölös kombináció verhetetlen. Olcsó, laktató, és szinte minden hűtőben lapul hozzá alapanyag.
Hozzávalók:
- 150 g reszelt sajt (trappista, edami vagy ami van)
- 3-4 evőkanál tejföl
- egy csipet só
Amikor a krumpli már majdnem kész, vegyük ki a tepsit, kanalazzuk rá a tejfölt, szórjuk meg sajttal, majd toljuk vissza még 5-8 percre, amíg a sajt ráolvad és enyhén megpirul. Ha van otthon egy kis zöldhagyma vagy snidling, a tetejére szórva máris szintet emelhetünk a végeredményen.
2. Hónap végi lecsós-hagymás feltét
Ez a verzió kifejezetten jól jön akkor, amikor tényleg a maradékokból dolgozunk. Egy kis hagyma, egy fél paprika, pár kanál lecsókonzerv – és kész is.
Hozzávalók:
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 1 paprika (friss vagy fagyasztott)
- 3-4 evőkanál lecsó (házi vagy bolti)
- só, bors
A hagymát vágjuk vékony szeletekre, kevés olajon pirítsuk meg, adjuk hozzá a paprikát és a lecsót, majd sózzuk, borsozzuk. A már megsült krumplira kanalazzuk rá, és még 5 percre toljuk vissza a sütőbe, hogy az ízek összeérjenek. Ez a feltét különösen jól passzol a paprikás-fokhagymás alaphoz.
3. „Mindent bele” tojásos-virslis feltét
Ha van otthon pár tojás és egy darabka virsli vagy kolbász, akkor ebből a feltétből igazi laktató vacsora lesz.
Hozzávalók:
- 2-3 tojás
- 1-2 virsli vagy egy kisebb darab kolbász
- só, bors
A virslit karikázzuk fel, a kolbászt vágjuk vékony szeletekre . Amikor a krumpli már majdnem kész, szórjuk rá a húsfélét, majd üssük rá a tojásokat. Sózzuk, borsozzuk, és süssük még addig, amíg a tojás fehérje megszilárdul, a sárgája pedig ízlés szerint lehet folyós vagy teljesen átsült.
Miért működik mindig a krumplivacsora?
A krumpli olcsó, sokáig eláll, és elképesztően sokoldalú. A tepsis verzió pedig különösen hálás, mert kevés munkával nagy adag készül, amit mindenki a saját ízlése szerint variálhat. Nem kell külön főzni, sütni, mosogatni: egy tepsi, pár alapanyag, és már kész is.
Tepsis krumpli (Fotó: Getty Images)
Ráadásul pszichológiailag is megnyugtató: egy tál forró, ropogós krumpli az asztalon azt az érzést adja, hogy „megoldottuk”. Hónap végén ez pedig legalább annyit számít, mint maga az étel.
Ha egyszer elsajátítjuk az alapreceptet, onnantól tényleg csak rajtunk múlik, milyen irányba visszük el: lehet húsos, vegetáriánus, csípős vagy épp krémes. Egy biztos: a krumplivacsora mindig bejön.
